Pihenőnap vagy táppénz?
Tagunk azért fordult hozzánk – segítséget kérve – mert a havi szolgálat tervezetben szereplő adatok alapján úgy érezte, megkárosította a munkáltató egy pihenőnappal.
A hónapot táppénzes időszakkal kezdte, majd munka – pihenőidő – pihenő nap és végül megint munka következett. Az utolsó betegszabadságon töltött napjára a munkáltató 0 órát szerepeltetett azzal, hogy a tervezetben azt eredetileg pihenőnapnak szánta, annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy aznap még betegen van a kolléga.
Nézzük tehát – konkrét adatokkal – hogy szabályos volt-e az elszámolás:
Adott hónap 31 napos volt (20 munkanappal), ebből a munkavállaló 14 napot táppénzen töltött, tehát 17/31-ed hónapnyi munkaidő-keretet kellett teljesítenie, vagyis a 160 órából 88-at kellett ledolgoznia 15-étől a hónap végéig ahhoz, hogy illetményének arányos részét megkapja. A betegen töltött időre – azaz a hónap első 14 napjára – nyilvánvalóan táppénzt kapott.
Álláspontunk szerint nincs jelentősége annak, hogy az utolsó táppénzes napra nullás napot tervezett a szolgálatvezető, hiszen ez csak annyit jelent, hogy nem végzett munkát a dolgozó (és valóban nem, mivel betegszabadságon volt), HA bármilyen összeállításban is, de a táppénzes időszakra a 72 órát beírta. Így a munkavállalót semmilyen hátrány nem érhette.
Viszont a hónap második felében még ledolgozandó 88 órán túli munkaórákat illetményen felüli díjazásként (túlszolgálatként) kellett számfejtenie – már ha történt ilyen – ellenkező esetben nem járt el jogszerűen, és szolgálati panaszt lehet előterjeszteni.
Tájékoztatásunk csak általános jellegű, megalapozott véleményhez a vonatkozó dokumentumok és a tényállás pontos ismerete szükséges!