DE-MOTIVÁCIÓ?!

Sajnos egyre több panasz érkezik hozzánk az idei teljesítményértékelések kapcsán. Kissé felháborodott, de leginkább elkeseredett leveleket kapunk nap mint nap, amiknek a végső kérdése mindig ugyanaz: „érdemes-e?”

Felröppent a hír, hogy állítólag utasítás alapján kevesebben, de a megszokottnál nagyobb összegben kapnak-kaphatnak teljesítményjuttatást, viszont mindenki nem kaphat, mert a teljesítményjuttatásra fordítható keretösszeg előre meghatározott, így ahhoz mérhető a juttatásban részesíthetők száma kapitányságonként.

Ha az elterjedt információ igaz…. egyrészt érthető az álláspont, hiszen a kemény munka jutalmat érdemel, és a magas(abb) összeg nagyobb elismerést jelent, de szakmailag is elfogadható ez az eljárás? Leminősíthető az állomány nagyobb része spórolás címén?

Szimplán igazságtalan, vagy inkább megalázó, hogy megint a végrehajtói állomány húzza a rövidebbet? Valóban ilyen módon kívánnak teljesítményt fokozni? Ez a cél, vagy mi a cél?!

Persze költői kérdések sorával lehetne teleírni az oldalt, amit nem kívánunk megtenni, de minden esetre elgondolkodtató. A vezetőségnek is el kellene gondolkodnia, legalább azon az egy kérdésen, hogy ez vajon motivál, vagy nem motivál? Talán inkább csak demotivál…

És jelen esetben nem (csak) a pénzről van szó! Sokkal elkeserítőbb, hogy az állomány úgy érzi, hiábavaló a kiváló munkavégzés, ha az idén az csak jó lehet, vagy még az sem. Egy esetleges „új szolgálati hely” sem biztat új lehetőséggel, mert a szakmai munkája értékelésével dugják skatulyába a kollégát, ami egy évre szól.

Megalázó lehet, amikor az átvett értékelő lapon azt olvassa az ember, hogy nem megfelelő a teljesítménye, de érzi, sőt tudja, hogy ez nem valós, a leminősítés csak a spórolás része. Ennél még az is jobb, elfogadhatóbb – véleményünk szerint – adott esetben ösztönzőbb is, ha juttatás nélkül, de valós értékelést kap kézhez.

Persze lehet, hogy csak folyosói pletykáról van szó… Minden esetre tisztázandó a helyzet.

Addig is, a minősítés megállapításai ellen, a teljesítményértékelés egyes elemeire is kiterjedően szolgálati panaszt lehet benyújtani.

A Hszt. 113. § (1) bekezdése alapján a teljesítményről készült minősítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki, az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja. A minősítés átvételét nem tagadhatja meg senki, azonban írásban észrevétel tehető az abban foglaltakra, jelezni lehet, ha valamely részével vagy akár az egésszel nem értünk egyet, nem fogadjuk el, és ezen megjegyzést az értékelésre a munkavállalónak joga van ráírni, s indokolt is ezt megtenni főleg akkor, ha valaki meg kívánja támadni szolgálati panasszal a teljesítményértékelést.

Ha a szolgálati panaszt elbíráló elöljáró azt állapítja meg, hogy a teljesítményértékelés egyes értékei vagy a minősítés megállapításai tényekkel nem támaszthatók alá, vagy a mérlegelési jogkör kereteit meghaladó mértékben jelentősen eltér az értékelt által valósnak tartott értékektől, a teljesítményértékelés, a minősítés vagy a teljesítményértékelés és minősítés újbóli elvégzését rendeli el.

A megismételt teljesítményértékelés, minősítés megállapításaival szemben közvetlenül a bírósághoz lehet fordulni, ahol kérhető a határozat hatályon kívül helyezése, illetve ha a teljesítményértékelés megismétlésére nem kerül sor, úgy a szolgálati panaszt elutasító határozat is bíróság előtt támadható meg a kézhezvételtől számított 30 napon belül.

A minősítést szolgálati panasszal akkor lehet eredményesen megtámadni, ha bizonyítható, hogy a teljesítmény értékelésekor a munkáltató nem tartotta be a Hszt., illetve a 10/2013. (I. 21.) Korm. rendeletben, a teljesítményértékelés elvégzésére előírt feltételeket, ill. amennyiben bizonyítható, hogy minősítés a valóságtól jelentősen eltérő, valótlan, szubjektív ténymegállapítást vagy értékelést tartalmaz. ( Megjegyezzük, a teljesítményértékelő lapokon számos olyan pont lelhető fel, ahol eléggé egyszerűen bizonyítható az alulértékelés. )

Felhívjuk a figyelmeteket arra, hogy a jelenlegi Pp. szabályozása szerint – amit a bíróságok igen szigorúan vesznek – a szolgálati panaszban nem szereplő tények, rosszul megfogalmazott kérelmek a bírósági eljárásban nem érvényesíthetők, így igen gondosan kell eljárni a panasz szövegezésekor, ajánlott már ekkor jogi segítség kérése az eredményesség érdekében! A panasz egyébként a 3 éves általános elévülési időn belül nyújtható be.

Tájékoztatásul közöljük, hogy néhány teljesítményértékeléssel kapcsolatos ügy már bírósági szakaszban van, ahol a panasz elkészítésétől kezdve szakszervezetünk képviseli a munkavállalókat, ítélet még nem született az ügyekben.

Tájékoztatónk csak általános jellegű, megalapozott véleményhez a vonatkozó dokumentumok és a tényállás pontos ismerete szükséges!

Amennyiben Neked is problémád adódott a teljesítményértékeléseddel, minősítéseddel kapcsolatban, keress minket bizalommal!

TMRSZ

Szólj hozzá