A Határőrség volt állományának a Rendőrség szervezetébe történő integrációját követően a ki nem adott alapellátási norma részét képező „Rendőrségi esővédő gallér (egyrészes) „hiánya” miatti kárfelelősség kérdéskörével kapcsolatban álláspontunk a következő
A Határőrség Rendőrség szervezetébe történt 2009. január 1-jai hatályú beolvadását követően a volt határőrök már rendőrként látták el feladataikat.
A Határőrség által kiadott, az alapfelszerelés részét képező esővédők a Rendőrség, a Rendőrtiszti Főiskola és a rendészeti szakközépiskolák egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 12/2009. IRM rendelet viselhetőségének rendje szabályozásra került az integrációt követően.
A ruházati ellátást a volt Határőrség biztosította az érintett állománynak, annak használatát a rendelet 52.§ (3) bekezdése az alábbiak szerint biztosította határidő nélkül a következők szerint:
„ A megszűnt Határőrségnek a Rendőrség hivatásos állományába került tagja a 2. mellékletben meghatározott alapellátási normákban szereplő ruházati termékeket és felszerelési cikkeket – a zöld színű, hímzett váll-lap, a zöld színű, tépőzáras rendfokozati jelzés, a határőrségi karjelvények, a nyakkendőtű és a barett sapka kivételével – megengedett öltözetként viselheti. A megszűnt Határőrségnek a Rendőrség hivatásos állományába kerülő tagja utánpótlásként csak a rendőrségi alapellátási normában szereplő ruházati termékeket és felszerelési cikkeket vásárolhatja meg, a Rendőrség és a megszűnt Határőrség ruházatának vegyes viselése engedélyezett.”
A rendelet mellékletében foglaltak alapján kétséget kizáró tény, hogy az esőgallér az alapellátási ruházati norma része, amelyet a munkáltatónak természetben biztosítania kell(ett) az érintett állomány részére.
Magyarán ez azt jelenti, hogy mindaddig, amíg megfelelő minőségű határőrségi esővédő gallérban tudja ellátni a szolgálatát az érintett munkavállaló, mindaddig a Rendőrség nem kötelezheti rendőrségi esővédő gallér megvásárlására a volt határőrt, így ha az az eltelt 10 évben nem használódott el, azt joggal viselheti.
Ezt a vegyes öltözetre vonatkozó szabályozást jogszabályi rendelkezésként az integráció során lefolytatott érdekegyeztető tárgyalásokon fogadta el a munkáltatói és munkavállalói érdekvédelmi oldal. Az ilyen jellegű megegyezést a munkáltatói (jogalkotói) oldal egyoldalúan nem módosíthatta az elmúlt 10 év során, függetlenül attól, hogy a fenti rendelet hatályon kívül helyezésre került.
Álláspontunk szerint a rendelet hatályon kívül helyezését követően a hasonló tárgykörű rendeletek továbbra is ruházati alapellátásként a munkáltató kötelezettségéül határozták meg a szolgálati esővédő gallérok természetben juttatásának kötelezettségét.
Ez a munkáltatói kötelezettség jelen helyzetben mindazon volt határőr kollégák esetében fennáll, akiknek ezideig a munkáltató természetben nem biztosította a szolgálati esővédőt.
Mindez független attól, hogy a munkáltató által megkövetelt ruházati szemléken a kölcsönadott esővédőket a munkavállalók „be tudták mutatni”, hiszen a munkáltatónak nyilvántartást kell arról vezetnie, hogy mely munkavállalóknak adott ki új felszerelőként szolgálati esővédőt, és nyilván kell tartania azt is, illetve az állományban lévő, de még a régi határőrségi esővédőkkel rendelkező dolgozók közül kiket látott el azzal.
A munkáltató mulasztása nem eshet a munkavállaló terhére. Az ilyen helyzetben lévő volt határőrökkel szemben sem fegyelmi felelősségre vonásnak, sem kártérítési eljárásnak, sem az új rendőrségi esővédő értékesítési ára követelésének nincs helye.
Megjegyezzük, hogy a „ruhapénz” utánpótlási ellátmányként funkcionál abból csak a kiadott és elhasználódott ruházat pótlását kell biztosítania a munkavállalónak, de az alapellátás részét képező esővédőt ezen érintett volt határőröknek ezideig a munkáltató még nem adta ki.
Azt a dolgozót, aki a határőrségi esővédő gallérban a fentiek alapján látta el a szolgálatait az elmúlt 10 évben, és a részére folyósított ruházati ellátmányból nem vásárolta meg a rendőrségi esővédő gallért, illetve azt számára a Rendőrség nem biztosította természetben alapellátási ruházati felszerelésként értelemszerűen nem követelheti vissza sem természetben, sem fegyelmi felelősségre nem vonható emiatt.
A 2018. januári Rendvédelmi Érdekegyeztető Tanács ülésen is szóba kerültek az esővédők. Az ORFK gazdasági főigazgatójának tájékoztatása szerint 2017-ben kb. 23.000 fő hivatásos állományút láttak el esővédővel. A korábbi esővédők visszaszolgáltatásának egyik indoka, hogy a vonatkozó BM rendelet szerint azokat az állomány ellátásra kell fordítani, természetesen a használatba adhatóság keretein belül. Melyek ezen kívül esnek, azok leselejtezésre és megsemmisítésre kerülnek. Az ORFK álláspont szerint akik természetbeni ellátásban nem részesültek, azok tekintetében az elszámoltatás alapja, hogy a pénzbeli ellátás terhére nem tettek eleget az előírt esővédő ruházat beszerzés kötelezettségének. Az ORFK válasz ismeretében központi felülvizsgálatra nem lehet számítani, tehát csak egyéni jogvitában orvosolhatók a munkáltatói intézkedéssel okozott sérelmek. Minden ügyben egyedileg vizsgálandóak a körülmények.
Ezzel kapcsolatosan, amennyiben bárkit bármilyen hátrány ér, bizalommal fordulhattok a TMRSZ-hez akár fegyelmi eljárásban, akár szolgálati panasz benyújtásával.
TMRSZ