Másodfokon fordult a kocka!

Pernyerés jogellenes jogviszony megszüntetéssel kapcsolatban

Tagunk kormánytisztviselői jogviszonyban dolgozott a Tolna Megyei Kormányhivatalnál. 2016. február 22. napján délután munkahelyi konfliktus – azaz hangos szóváltás – bontakozott ki felperes és közvetlen felettese – osztályvezetője –  között, ami nem volt újdonság, mivel tagunk jó szakember lévén szóvá merte tenni a munkafeltételekben, munkafolyamatokban általa észlelt hibákat, a fennálló létszámhiányt, amit osztályvezetője nem tolerált.

A szóváltás vége az lett, hogy az osztályvezetőnek és a főosztályvezetőnek sikerült elérnie, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója – aki egyébként nem is abban az épületben dolgozott, illetve tagunkat személyesen meg sem hallgatta az esetről – méltatlan magatartás tanúsítása miatti azonnali felmentésről határozott.

A jogellenes felmentés miatt – a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordultunk közszolgálati panasszal. A bizottságról érdemes azt tudni, hogy tagjait a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki, s a döntőbizottság tagjai közszolgálati jogviszonyban is állhatnak, s tiszteletdíjat is kapnak , s persze a jogszabály azt írja, hogy független testületként működnek. Csak annyit a bizottság eljárásáról, hogy semmi másra nem voltak kíváncsiak, csak az osztályvezetőt és a főosztályvezetőt hallgatták meg , tagunk nem mondhatott el mindent amit szeretett volna, a képviselőnek nem adtak szót. Volt néhány tanúvallomás tagunk munkatársaitól , amit az osztályvezető és a főosztályvezető intézett, persze számos ellentmondás volt bennük, ami a döntőbizottságot nem érdekelte, s úgy döntöttek teljesen jogszerű volt tagunk jogviszonyának megszüntetése.

A Döntőbizottság határozatával szemben a munkaügyi bírósághoz fordultunk. Persze – gondolhatják – a bíróság is kiket hallgatott meg, az osztályvezetőt, a főosztályvezetőt, s érveinkkel mit sem törődött, indítványainkat elutasította. Arra meg végképp nem volt vevő az eljáró bíró, hogy vizsgálja, hogy vajon azon felmentési ok, hogy tagunk „kormánytisztviselőként olyan magatartást tanúsított, amely alkalmas arra, hogy helytelen megítélését idézze elő és súlyosan rombolja a közigazgatásba vetett bizalmat” mennyire valós és okszerű. Egyebekben az egész azonnali felmentés arra alapozódott, hogy tagunk két szóba foglalva véleményt nyilvánított a szóváltás során az osztályvezetőről, amely szószerkezet lehetett bántó az osztályvezetőnek, de ez nem a munkavégzéssel állt kapcsolatban, hanem a két személy közötti viszonyt jellemezte inkább, de a munkáltató szerint ez a két szó elég volt az azonnali munkaviszony megszüntetésére. Az I. fokú bíróság bírója ellen elfogultsági kifogást nyújtottunk be a per során, mivel álláspontunk szerint érezhetően a kormányhivatal alperest támogatta. Megszületett az I. fokú ítélet, ami ezek után nem volt meglepetés. A bíró mélységesen egyet értett a munkáltatóval és a Döntőbizottsággal.

Mivel hiszünk abban, hogy az igazság előbb vagy utóbb kiderül, s a végsőkig küzdünk, így fellebbezést nyújtottunk be az I. fokú ítélet ellen.

A Szekszárdi Törvényszék tanácsa ( 3 BÍRÓból álló tanács , s nem véletlen a csupa nagybetűs írás, mert valóban a jogszabályoknak mindenben megfelelő, sőt igazságos döntést hoztak ) pedig megváltoztatta az I. fokú ítéletet, s tagunknak a jogellenes jogviszony megszüntetés miatt a törvényi mértékű általány kártérítést megítélte.

Az ítélet jogerős.

Szólj hozzá