- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

Pénzügyi kérdés is… a szolgálati baleset

 

Szót kell ejtsünk róla, mert a rendvédelmi feladatok ellátása során sajnos előfordul, hogy kollégák balesetet szenvednek. Ilyenkor nem csak a testi-lelki sérülések lesznek fontosak, de sajnos az anyagiak is, hiszen további problémákat okozhat a pluszkiadás és a pénzkiesés is.

A balesetet következtében minket ért első traumák után már felmerülnek az anyagi kérdések, a további sorsunk és a lehetőségeink is, hiszen a munkánk biztosítja a megélhetésünket…

Tisztelt Cím!

Mint TMRSZ tag fordulok önökhöz az alábbi kérdéseimmel. ….balesetet szenvedtünk … Ebből kifolyólag súlyos sérüléseket szenvedtem, kórházban ápolnak. Mivel a sérülésem szolgálatban történt és a felépülésem elég sokáig el fog tartani az lenne a kérdésem, hogy az alapfizetésem 100%-t ilyenkor megkapom vagy bizonyos idő után csökkeni fog a fizetésem? Másik kérdésem pedig az lenne hogy ha elhúzódik a felépülésem 1 évnél hosszabban, akkor mennem kell emelt orvosi vizsgálatra? Felmerült még egy olyan kérdés, hogy ha az elöljáróm elküld FÜV-re, és ott az az eredmény születik, hogy nem vagyok alkalmas a járőrvezetői munkakör betöltésére, akkor milyen lehetőségeim vannak? Áthelyeznek? Felmondhat a cég nekem? Illetve ha áthelyeznek például irodai munkakörbe, akkor a fizetésem negatív irányba változhat?

Az egészségügyi szabadság rendelkezéseit a Hszt 78. pontja (147-148. §) szabályozza.

A 147. § (5) bekezdése értelmében: “A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – távolléti díj jár.

A kivétel: “A többhavi időkeretben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett éjszakai pótlék összegének a távollét idejére számított időarányos átlagával növelt távolléti díjat kell térítésként folyósítani. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedévek, negyedév hiányában az utolsó naptári hónapokra kifizetett éjszakai pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.

A távolléti díj fogalmát a Hszt. 88. pontja (168. §) szabályozza, mely szerint:

(1) Távolléti díj fejében a hivatásos állomány tagja részére az alapilletmény, valamint a rendszeres illetménypótlékok együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár.

(2) Rendszeres illetménypótlék a 160. § szerinti idegennyelv-tudási pótlék, a 161. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti pótlék, valamint a 180. § (2) bekezdése szerinti címpótlék.

Mindehhez azonban szükséges, hogy megállapítsák a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetet!!!

A Hszt. 147. § (2) bekezdése alapján:

Az egészségügyi szabadság az egészségi állapot helyreállásáig vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb – a 148. §-ban foglaltak kivételével – egy évig jár.” a kivétel a gyermekápolás célját szabályozza, mely ebben az esetében nem releváns.

Az egy év eltelte estén az elöljáró FÜV felülvizsgálatot fog kezdeményezni az egészségügyi alkalmasság megállapításáról.

2017. január 1. napjától hatályosak a Hszt. azon rendelkezései, melyek a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és a rendvédelmi egészségkárosodási járadék (együttesen: egészségkárosodási ellátás) szabályait tartalmazzák, illetve hatályba lépett “A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról szóló 54/2016. (XII. 22.) BM rendelet”, mely részleteiben szabályozza ezen juttatásokra való jogosultságot, annak felülvizsgálatát, folyósítását és megszűnését.

Az alap a Hszt. 82/A. §  szerint:

(1) A korábban elért jövedelem kiesésének pótlása érdekében rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre vagy rendvédelmi egészségkárosodási járadékra (a továbbiakban együtt: egészségkárosodási ellátás) jogosult a hivatásos állomány tagja vagy volt tagja, ha

  1. a) az egészségi állapota miatti alkalmatlanság okából a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,
  2. b) esetében a (2) vagy (3) bekezdésben foglalt feltételek megállapíthatóak,
  3. c) a Tny. szerinti saját jogú nyugellátásra vagy a Knytv. szerinti szolgálati járandóságra nem jogosult,
  4. d) a (4) és (5) bekezdésben és a 82/B. § (6) bekezdésében meghatározott kizáró ok nem áll fenn, és
  5. e) a 82/B. § (1)-(5) bekezdésében foglaltak alapján továbbfoglalkoztatására vagy a 82/C. § alapján a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésére kerül sor.

 (2) Ha az egészségi alkalmatlanság a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az,

  1. a) akit a baleset, betegség ténylegesen a szolgálatellátása során ért, és
  2. b) akinek esetében a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését a 257. § (2) és (3) bekezdése alapján megállapították, függetlenül attól, hogy a hivatásos állomány tagja, volt tagja hány év tényleges szolgálati idővel rendelkezik.

 (3) Ha az egészségi alkalmatlanság nem a (2) bekezdés szerinti szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetre vagy betegségre vezethető vissza, egészségkárosodási ellátásra jogosult az, aki legalább tíz év tényleges szolgálati idővel rendelkezik és akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 80%-os mértékű vagy annál kevesebb.

 (4) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága bekövetkeztében vagy kialakulásában szándékosan vagy súlyosan gondatlanul közrehatott (a továbbiakban: közrehatás). A közrehatás megállapítását alapozza meg különösen, ha a baleset vagy a betegség az érintett

  1. a) jogellenes magatartásával,
  2. b) alkohol- vagy kábítószer-függőségével vagy ezek fogyasztásával,
  3. c) önhibájából eredő ittas állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag miatti tudatzavarával vagy belátási képességének csökkenésével,
  4. d) vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban történt jármű vezetésével,
  5. e) önkárosító magatartásával,
  6. f) valamely foglalkozási szabályt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megszegő magatartásával,
  7. g) foglalkozási szabályhoz nem kötött munkavégzése során tanúsított súlyosan gondatlan magatartásával,
  8. h) által folytatott, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sport vagy szórakoztató-szabadidős tevékenységgel összefüggésben következett be.

 (5) Nem állapítható meg egészségkárosodási ellátás annak, aki egészségi alkalmatlansága megállapításának időpontjában nyugdíj előtti rendelkezési állományban van.

(6) A hivatásos állomány tagja a 82/B. § (4) bekezdésében foglalt határidő végéig kérheti az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása helyett a szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetését. E határidő elmulasztása jogvesztő. Ebben az esetben a felmentésre irányuló eljárásban a 86. § (5)-(7) bekezdését nem kell alkalmazni.

Ezt további részletszabályok egészítik ki, melyeket a Hszt. 50/A. pontja, illetve a fentebb idézett BM rendelet tartalmaz.

A rendvédelmi szerv elsődlegesen köteles lesz megvizsgálni, hogy a szolgálati balesetet szenvedett kollégának az egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör felajánlható-e. Köteles továbbá a hivatásos állomány tagja részére felajánlható, egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztást vagy nem hivatásos munkakört keresni. Felajánlható meglévő szolgálati beosztás vagy nem hivatásos munkakör hiányában köteles a szolgálati beosztás nem hivatásos munkakörré való átminősítésével, vagy új szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör létrehozásával biztosítani a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.

Ennek részletes feltételeit a Hszt. 82/B. §-a szabályozza.

A felajánlott szolgálati beosztás, nem hivatásos munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban kell nyilatkozni. Ha az érintett nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott szolgálati beosztást, nem hivatásos munkakört elutasította volna. Ha nem fogadja el, egészségkárosodási ellátásra nem jogosult, és a szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni.

A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól az érintett kérelme alapján az országos parancsnok előterjesztésére a miniszter adhat mentesítést, ha az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50%-os vagy kisebb mértékű. Rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság abban az esetben állapítható meg, ha a miniszter a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alól mentesítést ad.

Amennyiben nem találtad meg a választ a kérdéseidre, vagy a fentiektől eltérő problémád adódott, keress minket bizalommal!