Belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosítása – BM rendelet tervezet véleményezés

Megérkezett szakszervezetünkhöz A belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó és más miniszteri rendeletek módosításáról szóló rendelet tervezet, melyet áttanulmányoztunk és véleményünket megküldtük Belügyminiszter úrnak.

Már az első paragrafus első bekezdésében is – azaz A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló tervezetben találtunk javítani valót, a „Ha a kár összegének megállapításához külső szerv – így különösen a javítást elvégző vállalkozás – bevonása szükséges, és a 30 napos időtartamon belül nem érkezik meg a kár megállapításához szükséges számla a rendvédelmi szervhez, annak megérkezését követően haladéktalanul intézkedni kell a kártérítési eljárás megindítására.” szövegrészben. Úgy véljük, hogy a haladéktalan intézkedés helyett a „legkésőbb a következő munkanapon” megfogalmazás alkalmazása lenne optimálisabb, mivel a haladéktalan eléggé bizonytalan, és eljárásjogi szempontból sem elég konkrét.

Véleményünk szerint nem választható opcióként kellene szerepelnie a károkozás helye szerinti állományilletékes parancsnok véleményének kikérése, mint ahogy a tervezetben szerepel. Tekintettel arra, hogy az esetleges károkozásra a korábbi helyen került sor, így annak minden részletével a korábbi elöljáró van tisztában, ezért javasoltuk, hogy kötelező legyen a véleményének kikérése és az kerüljön az eljárás iratanyagába.

Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló tervezet esetében nem értünk egyet azzal, hogy csak a „kivételes teljesítmény” teljesítményfokozat elérésekor kell a hivatásos állományú dolgozót teljesítményjuttatásban részesíteni. Álláspontunk szerint az a „jó” teljesítmény elérésével is megilleti őket, és elég lenne a „megfelelő teljesítmény” esetén jogosultságot adni az elöljárónak méltányossági döntésének meghozatalára. A jelen tervezetbeli szabályozás túl nagy mozgásteret ad az elöljárónak, holott a cél éppen az lenne, hogy a szubjektív tényezők mindinkább kizárásra kerüljenek a teljesítményalapú elismerés döntési folyamatából.

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló tervezetben nem értünk egyet a rendelkezéssel, hogy A Hszt. 353/D. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel, ha 2018. január 1. és 2018. december 31. között a hivatásos állomány tagja vonatkozásában a szolgálati időpótlék jogosultsági feltételeinek vagy a magasabb összegű szolgálati időpótlékhoz szükséges feltételeknek a megállapítására kerül sor, a szolgálati időpótlék kifizetése iránt csak a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának módosulása esetén, a Hszt. 353/D. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével lehet intézkedni.” Ez ugyanis, álláspontunk szerint, a szolgálati időpótlékra jogosultak esetében hátrányokat okoz, nem beszélve arról, hogy az illetménykorlát miatt előfordul olyan eset is, hogy meg sem kapja 2019-ig a jogos járandóságát a pótlékra jogosult, elesve így több tízezer forinttól.

A tervezet egyértelműen a munkáltató és a munkavállaló közötti elektronikus belső kapcsolattartást rögzíti panasz benyújtása esetén is, figyelmen kívül hagyva azt az esetet, amikor a munkavállaló már ekkor jogi képviselőt vesz igénybe. A képviselő viszont nem tud a munkavállaló ügyfélkapuján keresztül iratot (vagy bármi egyebet) benyújtani, ezért úgy gondoljuk, hogy ezen tervezetbeli rendelkezés pontosításra szorul, mert ebben a megfogalmazásban ellentétes a törvényi szabályozással, sérti a normahierarchia elvét, nem utolsó sorban pedig korlátozza a jogi képviselővel eljáró dolgozók jogait.

A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló tervezetbe foglaltak kapcsán is az a véleményünk, és indokaink is megegyeznek azzal, amit az Országgyűlési Őrségre vonatkozó tervezetnél már leírtunk, vagyis a “jó teljesítmény” teljesítményfokozat elérése esetén is szabályozni kellene a teljesítményjuttatást, és csak a „megfelelő teljesítmény” esetére jogosultságot biztosítani az elöljárónak a méltányossági döntésre, hogy a döntésben a szubjektív tényezők egyre inkább kizárásra kerülhessenek.

Azon szabályozással sem értünk egyet, hogy a költségvetési keret a szervezeti egység február 1-jei létszáma alapján kerüljön meghatározásra. Egyrészt ez a megfogalmazás így nem konkrét – álláspontunk szerint – továbbá az ilyen jellegű elosztásból automatikusan következik ( a véleményünk szerint sajnos jó néhány helyen már kialakult helyzet ), hogy nem mindenki kapja a teljesítményjuttatást, aki jól dolgozik, hanem akinek jut belőle, s így a szubjektív tényezők hangsúlyosak a juttatáselosztásában ( sőt sajnos ismereteink szerint előfordul, hogy a minősítés szintjének meghatározása is már ennek fényében történik).

A Záró rendelkezésbe foglalt 2017. március 1-jei hatályba lépés álláspontunk szerint a visszaható hatály tilalma okán nem helytálló, nem jogszerű.

Végül úgy véljük – a Tervezet 2. melléklete 13. pontjába foglalt rendelkezés kapcsán – hogy a hatályon kívül helyezni kívánt mutatók a valós értékelésekhez hozzátartoznak, ezek kivétele tovább növeli az eddig is meglévő szubjektivitás súlyát, holott a teljesítményértékelésnek objektív, mérhető mutatókon, a szubjektív tényezőket teljesen kiküszöbölő renden kellene alapulnia, ezért azzal sem értünk egyet.

Mindemellett véleményezésünkben, javaslataink mellett most is fenntartottuk a jogot, hogy bármely jogszabálysértés esetén megtegyük a szükséges jogorvoslati lépéseket.

Amennyiben észrevételetek, kérdésetek, vagy problémátok van akár a leírtakra vonatkozóan, akár a jelenlegi szabályozás kapcsán, keressetek minket bizalommal!

Szólj hozzá