Nem mindegy, hogy fenyítés, vagy fenyítés hatálya alatt állás

A 2012-ben indult fegyelmi eljárást a munkáltató 2016. júniusában zárta le, fegyelmi fenyítés – fizetési fokozatban egy évre visszavetés – kiszabásával. A határozat szerint a fenyítés 2017. júniusában lejárt, azonban az érintettnek az jutott tudomására, hogy továbbra is fenyítés hatálya alatt áll, mégpedig az új Hszt alapján további 1 év időtartamban. Kérdése az volt, hogy jár-e a plusz egy év fenyítés?

Az új  – jelenleg hatályban lévő – Hszt. egyértelműen fogalmaz a 344. §-ában:

„(5) E törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő fegyelmi és kártérítési ügyekben az eljárás megindulásakor hatályos szabályok alapján kell eljárni. E fegyelmi ügyekben – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az elbíráláskor hatályos törvényben szereplő fenyítési nemek alkalmazhatók.”

Tehát a 2012-ben elkezdődött fegyelmi eljárást még a régi Hszt. szabályai szerint kell(ett) lefolytatni, de nem az elkövetés, hanem a fenyítés kiszabása idején hatályos, azaz már az új Hszt. szerinti fenyítés nemet kellett alkalmaznia a munkáltatónak.

A kiszabott fenyítési nem – feltételezhetően – az új Hszt. 185. § (1) bek. d) pontja szerinti fenyítés, pontos megnevezése: „egy fizetési fokozattal egy évre való visszavetés” (Ugyanezt a fenyítési-nemet a régi Hszt. is ismerte, 123.§ (1) bek. d/ pont).

Amennyiben a fenyítést elfogadta, és az jogerőre emelkedett, az 1 év jogszerűen nem hosszabbítható meg. Az 1 év letelte után a hivatásos állomány tagját vissza kell helyezni korábbi fizetési fokozatába, illetve ha ezzel egyidejűleg letelik a fizetési fokozathoz rendelt 4 év várakozás ideje, akkor nem korábbi fizetési fokozatába, hanem a soron következő fizetési fokozatába kell(ett volna) sorolni.

Ennek csak látszólagos törvényi akadályát jelenti a Hszt-nek a „fenyítés hatálya” cím alatti rendelkezése.

217. § A hivatásos állomány tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezenfelül még az alábbi időtartamig áll a fenyítés hatálya alatt:

  1. a) a 185. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott fenyítés esetén hat hónapig,
  2. b) a 185. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott fenyítés esetén egy évig,”.

(A régi Hszt. is (147.§) hasonlóképpen rendezte egyébként)

Ez azt jelenti, hogy maga a fenyítés 1 évig tartott, de ennek letelte után még 1 évig a „fenyítés hatálya fennáll”.

Ez bizonyos munkáltatói kedvezmények, juttatások, előléptetések akadálya lehet, ugyanis vannak a Hszt-ben bizonyos rendelkezések, melyek alól kivételt képeznek a fenyítés hatálya alatt állók (…kivéve, ha fenyítés hatálya alatt áll.”). Ugyanakkor különböző alsóbb szintű normatívákban meghatározott lehetőségekkel élés esetében is akadályként funkcionálhat, ennek kimerítő felsorolása azonban egyrészt nehézkes, másrészt azok folyamatosan változhatnak (jellemzően bővülnek, de akár szűkülhetnek is)

Csak egy példát kiemelve:  az aki fenyítés hatálya alatt áll, a fenyítés leteltét követően akár még további 2 évig is

  • a fegyelmi eljárás iratai a személyi anyagából a fenyítés hatályának fenn álltáig nem selejtezhetőek (31/2015. (VI.16.) BM r. 1.sz. melléklete),
  • nem lehet elismerésben részesíteni (37/2012. (VIII.2.) BM r. 55.§ (1) bek. b/ pont);
  • súlyosító körülmény, ha a fenyítés hatálya alatt újabb fegyelemsértést követ el (11/2006. (III.14. BM r. 29.§ (4) bek.),

A további egy év fenyítés hatálya alatt állás tehát „csupán” a fenti korlátokat jelenti, azaz bizonyos esetekben, egyes nevesített jogok kapcsán korlátozva van a hivatásos állományú tag jogosultsága. Plusz egy év „kiszabása” nyilvánvalóan jogsértő lenne.

A munkáltató egyébként akkor jár el jogszerűen, ha a fenyítést kiszabó határozatban a fenyítési nem kiszabása mellett meghatározza azt is, hogy az érintett meddig áll fenyítés hatálya alatt, és ez az időszak még milyen jogkorlátozásokat jelent számára.

*Tájékoztatónk csak általános jellegű, a fentiektől eltérő lehet egy-egy eset, mert pontos tényállást csak a keletkezett dokumentáció ismeretében van lehetőségünk felállítani.

TMRSZ

Szólj hozzá