Július második felében került megtartásra a Rendőrség és az érdekképviseleti szervek formális érdekegyeztető ülése, amelyen szakszervezetünk ügyvivő főtitkára is részt vett. Az ülésen , illetve az alábbi kérdések merültek fel, illetve az ORFK az alábbi tartalmú hivatalos válaszokat adta a felvetésekre.
- A kormánytisztviselők által meghirdetett sztrájk alapján milyen bérnövekedésre lehet számítani, figyelemmel arra is, hogy a Rendőrség szervezetében is nagy létszámban dolgoznak kormánytisztviselői státuszú munkavállalók?
A BRDSZ főtitkárának a felvetésére a BRDSZ főtitkára válaszolt akképpen, hogy tájékoztatta a RÉT ülés résztvevőit a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumon (KÉF) történtekről, amely szerint a Magyar Államkincstár köztisztviselői tekintetében megegyezés született ezévi átlagosan 25%-os, illetve 2018. január 1-jétől további átlagosan 15%-os keresetnövekedésről. A vízügyes kormánytisztviselők esetében pedig kétszer 15%-os keresetnövekedésről született megállapodás a KÉF-en.
A Rendőrség kormánytisztviselői tekintetében jelen állás szerint maradnak a 2008-as bérek, mivel ő esetükben nem sikerült eddig béremelésről szóló megállapodást kötni a KÉF-en ezért a főtitkár asszony „szorgalmazza”, hogy az ORFK vizsgálja meg a béremelés lehetőségét az érintett több száz fős rendőrségi kormánytisztviselő vonatkozásában.
- Felvetődött – folyamatos problémaként – érdekképviseleti oldalról, hogy irreálisan magas egyes egyenruházati termékek beszerzési ára, ezért egyeztetésre volna szükség a ruhapénz jelenlegi mértékének a felülvizsgálatával kapcsolatban.
Az ORFK illetékesének válasza szerint a munkáltató sikeresen megoldotta, hogy az állomány természetbeni ellátása legyen a prioritás, amelynek „mintegy 70%-os mértékben tettek eleget”. Kovács István r.vezérőrnagy a konkrét felvetésre is válaszolva elmondta, hogy a kritizált esővédő ruházatot az „állomány választotta ki”, és „ez a ruházat évtizedekig alkalmas arra, hogy az állomány ellássa a szolgálati feladatait”. Mint mondta nem érkezett minőségi kifogás és „az osztrák rendőrök is ilyen egyenruhát viselnek”.
- Pozitív fejleményként fogalmazódott meg, hogy a BRFK fegyveres biztonsági őrsége állománya illetménye rendeződött, így annak ellenére, hogy nem minősülnek a Hszt. személyi hatálya alá tartozóknak, az illetményük mára gyakorlatilag megegyezik a végrehajtói egyenruhás állomány illetményének a mértékével.
- Felvetődött, hogy tervezi-e a BM, illetve a munkáltató, hogy kezdeményezi a másodállás vállalás feltételrendszerének a felülvizsgálatát.
Az ORFK válasza az volt, hogy nem tud ilyen irányú kezdeményezésről, illetve koordinációról sem.
- MRK részről fogalmazódott meg az első tiszti kinevezés problematikája, továbbá az, hogy mikor várható a ruhapénz kifizetése?
A ruhapénzt a jelenlegi helyzet szerint a rendőrség már megkapta, jelenleg a számfejtés van folyamatban és augusztus elején megtörténik (megtörtént ezek szerint) a kifizetés.
Első tiszti kinevezési várományos jelenleg nincs. A tiszti kinevezés általánosságban a létszámhelyzettől és a költségvetési kerettől függ, illetve attól, hogy az érintett személyt a munkáltatója felterjeszti-e. Megdöbbentő adatként tájékoztatás hangzott el, hogy jelenleg 450 fős tiszti hiány van a rendőrség szervezetében, amely túlnyomórészt BRFK-s hiány, mivel a megyei szervek tiszti feltöltöttsége mintegy 96%-os.
Ugyanakkor tény az is, hogy a 450 fős hiány ellenére, ennél lényegesen többen várnak tiszti kinevezésre, de csak az ORFK vezetője által évente meghatározott kvóta alapján kerülnek tisztek kinevezésre.
- Lakástámogatási hitel felvételének lehetősége.
Az ORFK tájékoztatása szerint erre a célra a Rendőrség ez évben 1 milliárd forintot fordít. Ez az összeg már elosztásra került a területi szervek között. Ugyanakkor ahogy nagyobb mértékű a felhasználás utólag ezen összegek átcsoportosítására is sor került. A befolyó törlesztésekkel együtt ez az összeg jelenleg valamivel több, mint 2 milliárd forint. Egy hiteligénylőnek a maximálisan igénybe vehető összeg 5,5 millió forint. Ennek törvényi előfeltételei vannak, az aki ennek megfelel, igényelheti, de az igények elbírálásáról a lakásbizottsági üléseken döntenek.
- Egészségügyi ellátás rendszerével kapcsolatban vetődött fel, figyelemmel a Honvéd Kórház erős leterheltségére, hogy indokolt volna a belső ellátórendszer fejlesztése emiatt. További felvetés volt az is, hogy az állomány jelentős részének nincs háziorvosa.
Az ORFK illetékese elmondta, a rendőrségnek jelenleg csupán alapellátást kell biztosítania az állomány részére. Szakellátás fogászat tekintetében működik csupán, más szakellátás általában nincs. Ennek mind technikai, mind személyi feltételei hiányoznak jelenleg. Van továbbá az ORFK-n szemészeti ellátás is, de ez csak alapellátás úgyszintén. A meglévő egészségügyi rendszer igénybevételére nyugdíjasoknak és szolgálati járandóságban részesülőknek is lehetősége van.
- Kérdésként merült fel az is, hogy a Hszt. tervezett módosítása során az ORFK-nak mi volt az álláspontja, kiemelten a szakszervezeti jogokat érintő kérdésekben, és ezt az ORFK álláspontot a szakszervezetek megismerhetik-e? Illetve ezt a módosítást miért salátatörvényben terjesztették elő, miközben a BÉT-en elhangzottak szerint majd lesz külön Hszt. módosító csomag?
Az ORFK válasza szerint egy önálló belügyi törvénycsomag készül, ennek lesz része a Hszt. módosításának a javaslata is. Az ORFK részéről csupán rendőrszakmai kérdésekben kerültek megfogalmazásra a javaslatok, mely nem nyilvános. A szakszervezetek részére van lehetőség szintén javaslatok megtételére.
- Az is felmerült kérdésként, hogy a jogerős bírósági ítéletekben meghatározott fizetési kötelezettség alkalmankénti nem teljesítésének mi az oka
Az ORFK tájékoztatása szerint, amennyiben valahol kifizetési nehézség adódik, azt az ORFK felé jelezni kell. Emiatt még minden esetben biztosításra került a szükséges fedezet.
- Lehetőség van-e a Robotzsaruban arra, hogy a megválasztott munkaidő-kedvezményt a munkavédelmi képviselő tekintetében rögzíteni lehessen?
Igen, van rá lehetőség. A szolgálatvezénylés-előtervezésen belül megjegyzésben a munkaidő-kedvezmény jogcíme és mértéke rögzíthető, továbbá a „munkaidő-kedvezmény vezető engedélyével” opció is választható ez esetben.
- A Rendőrség Telekommal kötött szerződéséről mit lehet és mit érdemes tudni?
A Rendőrség mindhárom szolgáltatóval kötött együttműködési megállapodást, nem csupán a Telekommal. A kormány keretmegállapodást kötött a Telekommal, ennek keretén belül a Rendőrségre is érvényesek az abban kikötöttek.
- BRFK fegyveres biztonsági őreinek illetményrendezése során mely szempontok alapján részesültek, illetve maradtak ki egyesek a kb 30.000,-Ft-os mértékű emelésben, illetve emelésből?
A BRFK válasza szerint a teljesítményük megítélése alapján differenciált a munkáltató a béremelés során. Korábban eltérő volt a közalkalmazotti státuszú és az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók bére között. A rendezésnek betudhatóan jelenleg mindenki egységesen bruttó 180.000,-Ft illetményben részesül.
- Felvetődött javaslatként, hogy a 2007-ben Eu-s pénzből határvédelemre beszerzett Nissan Pathfindereket „vissza kellene helyezni a határra, oda ahová eredetileg azokat az EU szánta”.
Az ORFK válasza az, hogy ezeket a járműveket a rendőrség jelenleg is rendészeti – azon belül határ- és közrendvédelmi – feladatok végrehajtására használja. Ezek a járművek oda kerültek átcsoportosításra, ahol jelentősebb mezőgazdasági, illetve erdő területtel, valamint tanyavidékkel rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy az EU-s célokra a rendőrség 5 évet vállalt, így 2012. óta a rendőrség saját indokoltsága szerint csoportosította ezeket a járműveket a szakmai igényeket figyelembe véve. A terepjárók jelenlegi felhasználási területe megköveteli a terepjáró képességet, így azoknak a határra visszahelyezése – az összrendőri érdekeket szem előtt tartva – nem indokolt.
2017-ben egyébként határvédelemre, illetve migrációból adódó feladatokra 700 db terepjáró képességgel rendelkező jármű került beszerzésre.
- A felvetések szerint a büntetőeljárás mellett párhuzamosan a fegyelmi eljárás ütközik a kétszeres értékelés tilalmába. Kérdésként merült fel, hogy várható-e a kérdéskörben pozitív elmozdulás?
Amennyiben a bűncselekmény egyben a szolgálati kötelmekkel összefüggő kötelesség vétkes megszegését is megvalósítja, az ORFK álláspontja szerint nem csupán jogosult, hanem kötelezett is a munkáltató arra, hogy fegyelmi eljárás keretében megvizsgálja a felelősségét az érintettnek. A két eljárást tehát párhuzamosan, egymás mellett is indokolt lefolytatni az ORFK álláspontja szerint.
A szakterületi kérdésekre adott írásbeli válaszok itt tölthető le.
TMRSZ