Bács megyei tagunkkal szemben a munkáltató álláspontja szerint szakszerűtlen intézkedése miatt indult fegyelmi eljárás, amely figyelmeztetéssel zárult.
A történet lényege az, hogy tagunk rendőri intézkedés alá vont 2016. kiemefebruárjában egy német ideiglenes rendszámú gépjárművet és annak magyar illetőségű vezetőjét, mivel az álláspontja szerint azzal jogosulatlanul vett részt a közlekedésben és ezzel szabálysértés valósult meg.
Az intézkedés alá vontnak később a rendszámtáblát visszaadták, mivel az elrendelt szabálysértési eljárás megállapította, hogy szabályosan vett részt a forgalomban.
A rendőri intézkedés miatt az állampolgár sérelemdíj iránti igényt terjesztett elő. Ennek hatására is parancsnoki kivizsgálás kezdődött, amelynek eredményeként a fegyelmi eljárás elrendelésére került.
Tagunk érdekeit képviselve a Hszt. 212. § ( 1 ) bekezdésében foglalt jogosultság alapján panaszt terjesztettünk elő a fegyelmi eljárást lezáró figyelmeztetéssel szemben.
Panaszunk megvizsgálása meglepő végkifejletet eredményezett. Az elöljárói panasz elbírálás ugyanis tényként szögezi le, hogy a TMRSZ tag munkavállaló oktatása 2014. júniusában okiratokkal dokumentáltan megtörtént, azon tagunk részt vett. Az oktatás témája a az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Igazgatásrendészeti Főosztály jogi álláspontjának ismertetése volt. Tagunk az oktatáson elhangzottaknak megfelelően járt el. Igaz időközben új álláspontra helyezkedett az ORFK ( 2 és fél év elég is volt nekik a nemzetközi szabályozás értelmezésére ), csakhogy azon tájékoztató az eset után került közzétételre az érintett kapitányságon.
A munkavállalóval szemben tehát azért rendeltek el fegyelmi eljárást és állapították meg I. fokon azt, hogy fegyelmi vétséget követett el, mert aszerint járt el, ahogy azt neki az oktatáson az ORFK jogi álláspontját képviselők oktatták. Mindez ki sem derült volna, ha tagunk képviseletében nem lépünk fel a figyelmeztetéssel szemben és az elöljáró parancsnok nem vizsgálja ki lelkiismeretesen, hogy alaptalanul hurcolta meg saját munkavállalóját a munkáltatója.
A történettel kapcsolatban azért ki kívánjuk emelni a Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitány eljárásának tisztességességét, jogszerűségét.
Ennek kellene ugyan a természetesnek lenni, de tapasztalataink szerint nem ez jellemző a szolgálati panaszok elbírálása során, hiszen ritka mint a fehér holló, hogy a szolgálati panasz kivizsgálása ilyen alapossággal történik, mint jelen esetben történt, s tulajdonképpen a hibás döntést elismerve az eredeti határozat hatályon kívül helyezése is megtörténik, s a panasznak az elöljáró helyt ad. Holott a benyújtott panaszok nagyrészt nem megalapozatlanok, de ez csak az elutasítást követő bírósági szakban derül már ki csak nagyrészt.
Ide kapcsoljuk, hogy nemrégiben szintén a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság volt az, aki egy I. fokú bírósági döntést, látva annak jogszerűségét nem fellebbezett meg elvtelenül, mint azt általában teszik a munkáltatók ( lásd pl. közalkalmazotti perek ). ( Erről szóló híradásunk itt olvasható : https://tmrsz.hu/2017/04/12/bacs-kiskun-megye-fizetesi-felszolitas-jogerosen-hatalyon-kivul-helyezve/ )
Megjegyezzük, az ORFK a határ menti szolgálatok túlórapénzei visszakövetelésében, a betegszabadságon lévők munkáltató általi ellenőrizhetősége tárgykörében, vagy éppen a közalkalmazotti illetményrendezések terén is élen jár jogi álláspontjának a megyékre történő rábírásában. Egyre több tény támasztja alá azonban, hogy ezek a jogi álláspontok sok esetben fenntartásokkal kezelendők helytállóságukat és megalapozottságukat is tekintve.
Visszatérve az esethez, jelen esetben a TMRSZ jogi álláspontja és a munkáltató jogi álláspontja között volt közös nevező, és így tagunkkal szemben a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezésre került, az eljárás megszüntetésével egyidejűleg, úgy hogy egy elhúzódó pereskedés elkerülhető volt.
Az eset kapcsán külön felhívjuk tagjaink figyelmét azon tapasztalatunkra, hogy főleg azoknál az eseteknél érdemes résen lenni, ahol a fegyelmi eljárás után kártérítési igénnyel léphet fel a munkáltató, mert ott, ha a figyelmeztetést vagy a feddés, megrovás fenyítést elfogadja az illető mondván nem olyan súlyos a büntetés, könnyebb dolga van a munkáltatónak később egy kártérítési eljárásban, ahol akár több tízezres összeget is követelhet ez alapján, hivatkozva arra, hogy a fenyítést nem támadva vétkességét elismerte a dolgozó.
Persze érdemes fellépni minden jogtalan fegyelmi fenyítés ellen, s ha ilyen helyzetbe kerül valaki, javasoljuk, már az eljárás elején kérje segítségünket.
TMRSZ
