Pernyerés I. fokon 985 575 forint összegű megbízási díjban – Hajdú-Bihar megyében

avagy van-e szabálysértési járőr

Tagunk 2013-ban került kinevezésre járőr beosztásba Hajdú-Bihar megyében. 2014. július 1-jétől 2015. június 30-ig szabálysértési feladatok ellátásával bízta meg elöljárója saját járőri feladatainak ellátása mellett 30 %-os megbízási díjazást is megállapítva.

2015. szeptember 16-tól a munkáltató tagunkat a szabálysértési csoporthoz járőr ( szabálysértési ) beosztásba nevezte ki. 2016. április 29-én még munkaköri leírást is kiadott a szabálysértési járőr beosztáshoz, melyben rögzítette, hogy tagunk feladata az elzárással is sújtható szabálysértések esetén az előkészítő eljárás lefolytatása, mely során, mint szabálysértési előadó tevékenységét a hatályos szabálysértési törvény, továbbá a hozzá kapcsolódó jogszabályok, utasítások, állásfoglalások alapján végzi tevékenységét, továbbá közrendvédelmi járőri tevékenységre is vezényelhető, mely során köteles betartani a járőrszolgálatra vonatkozó szabályokat. Tagunk 2015. július 1-jétől tovább végezte a szabálysértési feladatokat járőri tevékenysége mellett úgy, hogy a munkaideje nagy részét nem a járőri munka tette ki.

Tagunk képviseletében szolgálati panaszt terjesztettünk elő, melyben kértük, hogy a munkáltató a szabálysértési referens és a járőr beosztás közötti illetménykülönbözetet, vagy megbízási díjat fizessen meg a munkavállaló részére, tekintettel arra, hogy olyan feladatokat végzett folyamatosan, melyek nem a járőr beosztásához, hanem a szabálysértési előadó beosztáshoz kapcsolódnak. A szolgálati panasz elutasítása után bírósághoz fordultunk tagunk képviseletében.

A keresetünkben elsődlegesen a két beosztás közötti illetménykülönbözet ( 51 893 forint  ) 17 havi összegének megfizetésére kértük kötelezni a munkáltatót, másodlagosan 150 %-os mértékű megbízási díj ( 57 975 forint ) 17 havi díjának megfizetésében való marasztalást kértünk.

A munkáltató a per során előadta, hogy az állománytáblájában tagunk beosztásaként a szabálysértési járőr szerepel, így teljesen jogszerű a járőr beosztás szerinti díjazás, s mivel nincs az állománytáblában az adott kapitányságon szabálysértési referens beosztás, tagunkat nem létező beosztásba nem nevezhette ki, sőt azt is kifejtette, hogy attól, hogy más járőrök nem végzik azon szabálysértési feladatokat, amiket tagunk végez, még nem jelenti azt, hogy azok ne tartoznának a járőri feladatok közé. Hivatkozott arra is, hogy az állománytáblázat, mint jogszabály hatályú jognyilatkozat teljesen jogszerű, így tagunk beosztása is az. A megbízási díjjal kapcsolatban a munkáltató arra hivatkozott, hogy tagunk beosztása szabálysértési járőr, így nem végez beosztásától eltérő feladatokat, azaz nem jár neki megbízási díj.

A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a megbízási díj tekintetében keresetünket alaposnak találta, így a perbeli 17 hónap tekintetében megítélte a 150 %-os megbízási díjat tagunk részére, valamint 91 650 forint perköltség megfizetésére is kötelezte a munkáltatót.

Az eset különös érdekessége, hogy mivel az ilyenfajta beosztás kreálást jogszerűtlennek tartottuk, főleg úgy, hogy még az ORFK-nak és Belügyminisztériumnak is rendelkezésére állnak az állománytáblák ( sőt azokat összesítik is, s bizonyos esetekben az ORFK jóváhagyása is szükséges hozzá ) a Rendvédelmi Érdekegyeztető Tanács keretében feltettük kérdésünket a szabálysértési járőr témakörben a következőként : „ Tájékoztatást szeretnénk arról kapni, hogy mennyi szabálysértési járőr beosztás van jelenleg a hatályos állománytáblák szerint, s milyen rendelkezés teszi lehetővé az állományilletékes parancsnokoknak, hogy ilyen és hasonló, jogszabályokban nem létező beosztásba helyezzenek munkavállalókat.”

Igen meglepő szakterületi választ adott e körben az ORFK Személyügyi Főigazgatósága, mely szerint tagunkon kívül is van néhány szabálysértési járőr az állománytáblák szerint. Továbbá válaszában kifejtette, hogy „A kérdésben szereplő alap munkakör megnevezését (járőr) a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet szabályozza. A szervezési állománytáblázatban rögzítendő egyéb, (így például: szabálysértési) megnevezést, a munkáltatói jogkört gyakorló a saját hatáskörében, az adott munkakört a feladat specifikumának megfelelően kiegészítheti.” Azaz az ő jogértelmezésük szerint is lehet ilyet, hogy két beosztásból csináljanak egyet, aztán az alacsonyabb bérért, mindenféle megbízási díj nélkül a munkavállaló végezze csak el mindkét munkát. Így jól lehet spórolni! Nem igaz?

Ezt az esetet azért ismertettük kicsit bővebben, mert nagyon jól mutatja, hogy milyen trükkös dolgokra is képes lehet a munkáltató, s még az ORFK is azon a nézeten van, hogy jogszerű a dolog (ilyen például a migrációs túlszolgálatok visszafizetésére kiadott ORFK állásfoglalást is , melyről már jogerősen megállapította egy bíróság, hogy az is helytelen értelmezés volt ) , akkor sem szabad belenyugodni mindenbe, mert nem biztos, hogy a jogszabályok szerint nekik van igazuk.

Sajnos a munkavállalóknak résen kell lenniük saját érdekeik védelmében. Ha Te is úgy érzed, jogszerűtlenül járnak el veled szemben, keresd a TMRSZ-t, szívesen próbálunk segíteni ügyedben!

TMRSZ

Szólj hozzá