A Kulcsár ügy margójára

Tisztelt TMRSZ, Tisztelt Szima Judit, a Tettrekész örökös főtitkára!

Kérem, hogy a melléklet – ügyükkel is összefüggő – levelemet honlapjukra feltenni szíveskedjenek, hogy tagiaik és az állampolgárok is olvashassák. Az utóbbi időben több tüntetésen vettünk részt, illetve szerveztünk, ahol Szima Juditért, szakszervezetük főtitkáráért tiltakoztunk a belügyekbe beavatkozó eljárás és az ítélet törvénytelensége miatt

Kérjük, kérem Önöket, hogy ne hagyják magára szakszervezeti vezetőjüket, aki az Önök érdekeit következetesen és bátran képviseli; fejezzék ki tiltakozásukat!

Üdvözlettel egy aggódó magyar állampolgár – sokak nevében

Érdekes matematika a bíróságokon:

8 milliárd = 5 év és 5 millió vagyonelkobzás, 22 millió = 5 év és 22 millió vagyonelkobzás.

Nem állhatom meg, hogy a fenti számítási mód kapcsán ne írjam le azt, amit igazságérzetem diktál. Amikor tegnap a hírekben hallottam a Kulcsár ügy ítéletéről, egyből eszembe jutott, amit itt a TMRSZ oldalán olvastam a Főtitkár koncepciós ügye kapcsán. Hogyan lehet, hogy egy kis országon belül a bűnt el nem követőről megállapítják bűnösségét, azt mondják 22 milliót sikkasztott, adnak neki öt évet, s el akarnak venni tőle 22 milliót, addig a másik, aki sokaktól 8 milliárdnyi összeget tényleg elvett, az is 5 évet kap, s tőle 5 milliót koboznak el?

A tegnapi napon a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró Tanácsa a „Kulcsár bróker ügy” elsőrendű vádlottjára jogerősen 5 év börtönbüntetést és 5 millió forint pénzbüntetést szabott ki. Az ügy részleteivel nem vagyok tisztában, a kiszabott jogerős ítélet   8 milliárd forint  sikkasztása miatt született, s utal a valamilyen fokú elkövetésre szerintem, hogy a vádlott bocsánatot kért.

A közelmúltban a Lupis bróker ügy vádlottja 3 milliárd elsikkasztásért 6 évet kapott.

Az YBL bank ügy vádlottja a 2,5 milliárd hűtlen kezeléséért 4 évet kapott.

Mindezek alapján a bíróságok ítélkezési gyakorlata szerint  hogyha az emberek százait, ezreit károsítják meg több milliárd (egy milliárd az ezer millió) forint eltüntetésével, azért a bíróságok általában 4-6 év börtönbüntetést szabnak ki az elítéltre.

A TMRSZ főtitkára Szima Judit – aki a szakszervezet döntéshozó fórumainak folyamatos és határozott álláspontja szerint a szakszervezet pénzével a jó gazda gondosságával gazdálkodott, a szakszervezetet mind létszámában, mind vagyonában gyarapította – a koncepciós megrendelés alapján eljáró vádhatóság állítása szerint mintegy 22 millió forintot a szakszervezet vagyonából elsikkasztott és ezt az ügyre kijelölt bíróságok elfogadva, szerintem még az ügyet sem ismerve teljességgel, szakszervezeti  belügyekbe beavatkozva jogerősen 5 év börtönnel „honorálták”. Az állam szolgái állították, hogy itt bizony bűncselekmény történt, míg a szervezet tagsága  azt mondta, hogy nem történt. Tehát a szakszervezet belügyeibe avatkozott be a hatalom egyik erőszakszervezete (ügyészség) és ért vele egyet mindkét törvénytelenül összeállított bírói tanács. A „sértett” szakszervezet nem tekinti magát sértettnek, hiszen a 22 millió forint nem tűnt el, az fellelhető, a főtitkár vagyongazdálkodóként jogszerűen járt el, ráadásul polgári megállapodás alapján a könyvvizsgálat által is elfogadottak alapján  abból a szakszervezet már több mint 8 millió forintot bérleti díj formájában le is lakott. Megjegyzendő az is, hogy az összeget a 22/M Ft-ot ex hasraütve állapították meg, mivel könyvvizsgáló ki sem volt rendelve a jelentősebb összegű általuk elsikkasztottnak vélt vádpontnál. Aztán az sem számított, hogy több ezer lefoglalt irat nincs meg, és még sorolhatnánk.

Szima Judit szakszervezeti vezető az elmúlt tizenegynéhány évben mindig felemelte a szavát akkor, amikor a munkavállalók becsületének, a szakma becsületének a védelme azt megkövetelte.

Ugyanezt a szakszervezeti vezetőt az államhatalom, annak ügyészsége – bevonva bíróságokat a becstelen üzelmeibe a jog álarcát felvéve – immár több mint 13 éve folyamatosan vegzálta, becsmérelte és rágalmazta a jog eszközeivel visszaélve, bűncselekmények sorát elkövetve, háborítatlanul.

A koncepciós eljárásban nem csupán Szima Juditot, hanem több munkatársát is meghurcolták. Annak tényét, hogy a szakszervezet érintett tisztségviselői szerveztek, képviselték a tagság ügyeit, felléptek az érdekükben országszerte, a koncepciós eljárásban kijelölt bírók „bűnszervezetként” értékelték, amiért saját gépkocsijukkal végezték ezeket a feladatokat úgy, hogy a munkáltató rendőrség még térítés ellenében sem adott át a TMRSZ részére szolgálati gépjárműveket, miközben a többi rendőrségi szakszervezet részére ingyen és bérmentve adott. A TMRSZ-nek még pénzért sem volt hajlandó adni, miközben már elismerten a legtöbb munkavállaló érdekeit képviselte.

A szakszervezet a jogszabályban szabályozottak szerint kifizetette a saját gépjármű használatát, amelyre az ügyészség és a bíróság úgy mondta ki, hogy elsikkasztották ezzel a szakszervezet pénzét, hogy annak tényét– egy a szakszervezet pénzügyi adminisztárcióját végző elbocsátott munkavállaló „véleményén” túl –  semmilyen bizonyíték nem támasztott alá.

Tehát amíg az egyik oldalon becsapott, kifosztott emberek százai ezrei futnak a pénzük után ami eltűnt, és az elkövetők 2-4-6 évet kapnak,  tehát aki ellopja több száz, ezer embernek,  összeadva a  több milliárdos megtakarítását, több ezer millió forint nagyságrendben, az ennyit érdemel.

Addig a TMRSZ-nél a rendőr szakszervezeti vezetőt, aki 2004-től nulláról felépítve szervezetét rendőrök ezreinek adott támaszt és elégtételt, hozzájuttatta a munkáltató által megkárosított munkavállalókat több tíz, de akár százmilliós nagyságrendben is a pénzükhöz elítéli alaptalanul két bíróság is 5 évre azt állítva alaptalanul, hogy 22 millió volt a sikkasztás. Következetesen fellépett a magyar emberek érdekében a visszamenőleges hatályú nyugdíjelvételnél, bocsánatot kért a néptől a 2006-os események során az őket jogtalanul bántalmazó rendőrök miatt és még sorolhatnánk.

De persze mindezek nem zavarják a rendszer haszonélvezőiként aposztrofálható ügyészeket és bírákat sem. Bűnszövetségről szól a véleményük. Akik a dolgozók érdekeit védik, összefognak a szolidaritás jegyében, azok ma a rezsim haszonélvezői szerint bűnszövetségben bűnözők. Gyönyörű projekció ez a hatalom irányából.

Szima Judit öt év börtönt kapott. Annyit, mint ha ellopott volna pár ezer milliárd forintot a tulajdonosuktól. Szima Judit nem lopott el egy forintot sem. Tagjai megelégedésére – ma is több ezren szolidárisak tagként vele – végzi embert koptató munkáját. Családjaként őt támogató szakszervezete előtt továbbra is az az ember, aki valódi szakszervezeti vezetőként a munkáltatójukkal – aki sok esetben az állam és a kormány – szemben megvédi őket. Aki nem ellopja, hanem gyarapítja a pénzüket.

Nos, ő 5 évet kapott azért, mert szakszervezeti vezetőként azt tette ami a kötelessége, és amely az állam részéről nem elfogadható. Egy hadseregnyi bérenc mozdult meg a TMRSZ szétverésére az elmúlt 13 évben.

A Kulcsár ügy és a többi milliárdos ügyek tanulságai jól példázzák, hogy ma a rendszer egy lapon kezeli azt aki milliárdokat valóban eltüntet és azt, aki a munkavállalókat a munkáltatójukkal szemben pénzhez juttatja, kiáll az emberekért.

Ne azt nézzük, amit a rezsim papagájai mondanak, hanem azt, amit tesznek, azt, ami történik. Így lehet felismerni a hazugság álarca mögött rejlő igazán ördögi, beteg arcot.

El a kezekkel a szakszervezetektől, el a Tettrekésztől, el Szima Judittól!

Szólj hozzá