Mint arról korábban honlapunkon hírt adtunk ( http://tmrsz.hu/2017/03/02/kozalkalmazottak-12-millios-pernyerese-csongrad-megye/ ) Szegeden megtört a jég, s megszületett a próbaper óta az első ítélet a közalkalmazottaknak járó garantált bérminimumra történő kiegészítésből származó illetménykülönbözet tekintetében.
Az első ítéletet gyorsan követte másnap a második egy másik bírói tanácsnál. Március 1-jén a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság több, mint 4 millió forintot ítélt meg kamataival 6 közalkalmazott tagunknak illetménykülönbözet jogcímén, mivel a munkáltató alperes 2013. augusztus 1-jétől nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy tagjaink illetményét a garantált bérminimumra kiegészítse.
A két éves per során számtalan irat került becsatolásra, rengeteg nyilatkozatot tettünk, érintett tagjaink nagyon kitartóan jártak a tárgyalásokra, jelezve a bíróság felé is, hogy nekik fontos az ügyük kimenetele. Megjegyezzük ezekben a perekben a közalkalmazottak jelenlétét nem teszi kötelezővé a bíróság, így jellemzően az általunk képviselt tagoknak egy tárgyaláson sem kell megjelenni, hacsak nem kíváncsiak, hogy milyen is a bírósági eljárás.
A hosszú ideig tartó per során a bíróság tanácsa – melyet a munkaügyi bíróság elnöke vezetett – nagyon alaposan, minden momentumra kiterjedően vizsgálta a helyzetet, valamennyi felperesi és alperesi hivatkozást kitartóan és precízen feltárt, láthatóan törekedve arra, hogy másodfokon se tudják megváltoztatni a nagyon megalapozott, jogilag helytálló ítéletét.
Itt is jellemző volt, mint a másik perben, hogy alperes mindenféle kifogással előállt, itt is előadta a beszámítási kifogását, azaz azt, hogy mivel őszerinte a kollektív szerződés semmis, így vissza kell fizetni tagjainknak 2013-tól azt az összeget, amit az alapján adott a munkáltató, így például az 587 488 forintos kereseti kérelemben szereplő illetménykülönbözet megfizetésével szemben az alperesi számítás szerint 748 000 forint járt volna vissza a munkáltatónak ( nem elírásról van szó, tényleg többet követelt vissza a munkáltató, tette ezt úgy, hogy azokra az évekre is havi 18 700 forintot követelt vissza, amikor csak 4000 forint körüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt adott, de azokra is, amikor ez a rész nulla forint volt ).
Az ügyben nagyon alapos, mindenre kiterjedő bírói munka után a bírónő végül kereseti kérelmünknek helyt adva, az általunk kiszámított összegeket ítélte meg tagjainknak, az alperesi beszámítási kifogást ( azaz a munkáltató által visszakövetelt összeget ) érvelésünket elfogadva elutasította. Az ítélet persze még nem jogerős, s vélhetően az alperes be fogja nyújtani a fellebbezést.
Felhívjuk a közalkalmazottak figyelmét arra, hogy még mindig érdemes perbe szállni a munkáltatóval a ki nem fizetett illetményért ( ott is, ahol esetleg nem volt kollektív szerződés), mert több százezer forint jogosan járó ki nem fizetett összeghez csak így juthat hozzá a dolgozó.
TMRSZ