Abszolút hatályon kívüli helyezési ok semmibe vétele
„Törvényes bíróhoz való jog” avagy a jogállami keretek figyelmen kívül hagyása a TMRSZ tisztségviselői elleni koncepciós per(ek)ben
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete aggodalommal szemlélte a főtitkára és annak közvetlen munkatársai ellen folytatott nyilvánvalóan koncepciós eljárást az elmúlt években. Jelen állás szerint a védelem és a TMRSZ hasztalan küzdött és emelte fel szavát minden egyes esetben. A kormányzat által felügyelt és dr. Polt Péter vezette vádhatóság eljárásától nem vártuk, hogy a koncepció ellenében a jog és az igazság talaján járva fejtené ki tevékenységét, de bíztunk abban, hogy a bírói függetlenség még létező bástya a jogállam maradéka felett. Ezen bizodalmunk most már köddé vált, különösen az úgynevezett „törvényes bíróhoz” való jogállami alapjog nyilvánvaló hiányát folyamatosan észlelve, a „független bíróság” által, felszólalásaink ellenére semmibe véve ezen alapjog megsértését.
De mit is jelent az a kifejezés, hogy „törvényes bíróhoz való jog”?
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény nevesíti, hogy mit is jelent az a kifejezés, hogy „törvényes bíró” és ebben szerepel az a törvényi TILALOM, hogy senki sem vonható el törvényes bírájától. A törvényes bíró pedig az a bíró, aki „az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró.”
Ügyelosztási rendben ki van jelölve…..tehát, csak az lehet törvényes bíró egy ügy során, aki ebben az ügyelosztási rendben szerepel. Ebből következik, hogy aki az ügyelosztási rendben nem szerepel, az a jogalkotói akarat szerint nem minősül „törvényes bírónak” az adott eljárásban, azaz bármilyen döntést is hoz, az joghatály kiváltására alkalmatlan, a hozott határozatát a súlyos eljárásjogi hiba miatt hatályon kívül kell helyezni. Magyarországon, mint a főtitkár esetéből világosan kitűnik, ez a nemzetközi standard, alapminimum sem teljesült.
Az ügyelosztási rend iránti követelmény, hogy ha abban változás következik be, azt is szerepeltetni kell.
Aki figyelemmel kísérte a Szima Judit és munkatársai ellen folytatott koncepciós eljárásról készített tájékoztatókat, az tudhatja, hogy a Szekszárdi Járásbíróságon olyan bíró járt el 2012.11.01-től, aki nem járásbírósági bíróként, hanem a Szekszárdi Törvényszék bírájaként járt el, ezen időponttól kezdve a Járásbíróság ügyelosztási rendjében nem szerepel.
A Szekszárdi Törvényszék elfogultságát megállapították és a Pécsi Ítélőtábla döntése alapján az ügy átkerült a Zalaegerszegi Törvényszékre a II. fokú eljárás, amelynek nem az az indoka, hogy törvénytelen lett volna, hogy I. és II. fokon is ugyanannak a bíróságnak a bírái jártak volna el. Dehogyis!! Ez alapján még ez simán belefért volna a Pécsi Ítélőtábla „jogi” álláspontjába.
A törvényes bíró hiányában lefolytatott I. fokú eljárást ezért II. fokon a Zalaegerszegi Törvényszék, dr. Mesterházy István tanácselnök vezette bírói tanács volt hivatott megvizsgálni, valaki általi kijelölése alapján…tehát Szekszárd után Zalaegerszegen is összeállítottak egy tanácsot, melynek tagjai eredetileg dr. Mesterházy István Tanácselnök, dr. Kovács Rita bíró, aki az ügyelosztási rendben c. törvényszéki bíró, a Zalaegerszegi Járásbíróság bírája (tartós kirendeléssel a törvényszékre) és dr. Magyar Károly volt.
Közokirati bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy kézzel, tollal dr. Kovács Rita bíró nevét áthúzták az eljárásra kijelölt tanács megjelölésénél és helyette tollal dr. Turopoli Tibort – aki ismereteink szerint korábban ügyészként képviselte a magyar államot – írták oda, dr. Magyar Károly nevét is áthúzták és helyette tollal Schábné dr. Proszonyák Évát írták oda. Azt a bírót, aki az ügyelosztási rendben foglaltak szerint a Nagykanizsai bíróságról a Zalaegerszegi Járásbíróságra került áthelyezésre (tehát nem a törvényszékre) az OBH elnöke által, és kimondottan a Be. 542/D. §-ra figyelemmel, mely szerint a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) miatt indult büntetőügyben járhat el. ( itt látható a nevek áthúzása) Elolvasva, egyértelmű –papíron dokumentálva – a politikai intézkedés!!!
Tehát mesterségesen, utasításra egy másik bírói tanácsot hoztak létre 2016. augusztus 23-án, az ügyelosztási rendben szereplő tanács összetételét megváltoztatták szó szerint egy tollvonással, nem hivatalos módon és megint bekerült a koncepciós eljárásba a bírói tanácsba egy nem törvényes bíró. . Az ügyelosztási rendtől eltérően ha az látszik célszerűnek, úgy látszik gyakorlat a bírákkal való sakkozgatás és tetszés szerinti variálás. A Törvényszék törvényes működéséért felelős Országos Bírósági Hivatal elnök asszonya szerint is elfogadott módi az ügyelosztási rend semmibe vétele?
… Az effajta törvényes bíróhoz való jogot sárba tipró törvényszéki törvénytelenségnek jelen állás szerinti eredménye, hogy a törvénytelenül létrehozott tanács általános lózungok szintjén kifejtette az ítélethirdetéskor, hogy a szintén törvénytelen szekszárdi tanács munkájában „minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyunk elégedve…öt év”. Öt év helyett akár azt is írhatták volna, hogy nem, nem öt év…kötél. A lényegen semmit nem változtatna. Magyarország Zalaegerszegi Törvényszék 2016.
Ezen túlmenően a tisztességtelen eljárásukat bizonyítja az is, hogy ezen a napon már idézéseket adtak ki tanácsülésre, amikor az ügyet még nyilvánvalóan meg sem ismerték, a szakszervezettől zsákokban ömlesztve lefoglalt iratokat is az idézés kiadását követően, egy hónappal később, 2016. szeptember 16-án vették át.
Ebben a koholt eljárásban nem csak Szekszárdon szignálta ki dr. Farkas László, akkori járásbírósági vezető (időközben, talán nem is annyira meglepő módon a Szekszárdi Törvényszék elnöke lett), maga által is bevallottan elfogult elnök, egy kezdő bíró által elnökölt tanácsra a TMRSZ koncepciós ügyét, olyanra aki addig ilyen gazdasági ügyeket nem vitt, akit az ügyelosztási rendben nem szerepeltettek, de a II. fokon eljáró tanácsot is ilyen mesterséges úton rakták össze. Mindezt azért merték megtenni, mert politikai ukázra cselekedtek.
Mára már nem meglepő módon a Szekszárdi Törvényszék elnöke után a Zalaegerszegi Törvényszék elnöke és dr. Mesterházy István tanácsa sem ismeri és nem is kívánja megismerni a jogszabályokat, számukra az, hogy „törvényes bíróhoz való jog” annyiban merül ki, mert valaki azt gondolta, hogy tollal áthúz, sakkozgat bírákkal, „mert én így döntöttem” alapon.
A www.bíróság.hu honlapján az állampolgároknak szájbarágósan magyarázzák el, hogy ki tekinthető törvényes bírának. Itt olvasható a tájékoztató: http://birosag.hu/sites/default/files/kerdoiv.pdf
A gond az, hogy ezt a bírák és a törvényszékek elnökei ebben az eljárásban nem tudták, vagy nem akarták, vagy nem merték biztosítani. Vajon miért? Mi lehet az oka annak, hogy a törvényes bíróhoz való jogot ilyen nyilvánvalóan és gátlástalan módon sárba tiporták?
Netalántán egy földi eredetű felsőbb hatalom elvárása alapján úgy gondolják nekik mindent szabad? Ki vonhatná őket felelősségre, amikor kéz-kezet mos alapon működnek? Kit érdekelt, hogy egy szakszervezet működésébe durva módon beavatkoztak és jogerős testületi döntéseket felülbíráltak, annak ellenére, hogy tilalmazott az államnak a beavatkozás, mely az állam és szervezetei politikai kézi vezérlése, így az ügyészség, rendőrség, bíróság évek óta folyamatosan megsérti a 2000. évi LII. törvényt, mégpedig az egyesülési és szervezkedési szabadságot.
Vajon dr. Mesterházy István tanácselnökön kívül még hány szenvedélyes vadász van még a Zalaegerszegi Törvényszék soraiban, akiknek napi rutin lőfegyverrel védtelen állatok lelövése, és ezt a mentalitást – a könyörtelenséget, hatalmi gőgöt és a lelőtt vad látványa kiváltotta kielégült mosolyt büszkeséget és hatalmat – nem tudják kizárni a tárgyalóterem méltóságából?
Mert ha jog, igazság és a tények tisztelete tanította volna alázatra az életben ezt a szenvedélyes vadászt, akkor a bírói talár adta mentesség mellett talán emberség, jog és igazságkeresés is megjelent volna fennhéjázó bírói gőgje mellett. Nem így történt, és ez a mentalitás semmiben sem különbözik az ötvenes évek vérbírái mentalitásától, akik a rendszerváltás 26. évében is köztünk vannak, kiemelt nyugdíjjal élik békés öregkorukat, mert szolgálták …nem, nem nemzetüket, hanem a mindenkori államhatalmat. Dr. Mesterházy és társai „méltó” utódja elődjeinek, minden bizonnyal neki is nyugodt, békés öregkora lesz, kiemelt nyugdíjjal, zavartalan vadászgatással, köztiszteletben és megbecsülésben az államhatalom részéről.
A Pécsi Ítélőtáblán több mint 2 hónapja hever ott elbírálatlanul a Zalaegerszegi Törvényszék dr. Mesterházy István tanácselnök vezette tanács elleni 3 darab elfogultsági indítvány. Mindegyikben újabb és újabb tények, annak alátámasztására, hogy alkalmatlan a dr. Mesterházy vezetése alatt összegründolt tanács arra, hogy dönthessenek magyar emberek élete, sorsai felett.
Az elfogultság ténykérdés, ám dr. Mesterházy elnök „úr” esze ágában nem volt, hogy az elfogultsági kifogások érdemi elbírálásáig belemélyedjen a vádlottak igazának megismerésébe, ez szemmel láthatóan egy percig fel nem merült benne. Kioktatott, prejodikált, ordibált, iratokat nem adott ki, és fenyegetett. Vádolt és elítélt. Mint ahogy az ötvenes években volt.
Az ítélet után a magyar állampolgárok tucatjával, egyénileg és csoportosan is, ismereteink szerint több ezren küldték be e-mailjeiket, hogy Szima Judit főtitkár elfogultsági kifogásainak adjanak helyt, mert szeretnék hinni, hogy lehet még bízni abban, hogy működik még a hatalommegosztás elve szerint az igazságszolgáltatás rendszere.
Magyarország jogrendje, törvényes bíró témakörben, ez 2016-ban. Mindenki vonja le a megfelelő következtetést magában és lehetőségéhez mérten fejezze ki szolidaritását a bebörtönzött TMRSZ főtitkár mellett. Ennek első állomása 2016. december 15-én lesz a Kúria előtt délelőtt 11.00 órakor.
Az állampolgárok általi kezdeményezésnél a szervezők minden érdeklődőt, tiltakozót szeretettel várnak.
TMRSZ
Itt olvasható Schábné dr. Proszonyák Éva Nagykanizsai bíróságról való áthelyezése a Zalaegerszegi Járásbíróságra kimondottan migrációs ügyekre: