A Népszava megsértette Szima Judit főtitkár becsületét és jó hírnevét!
Fővárosi Ítélőtábla a Népszava Lapkiadó Kft. (1146 Budapest, Tbököly út 127.) alperes ellen
főtitkár Szima Judit által a személyhez fűződő joga megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. október 22.-én hozott ítéletét helybenhagyta, így az jogerőssé vált.
A bíróság ítéletében megállapította, hogy a Népszava megsértette Szima Judit főtitkár becsületét és jó hírneve védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a 2009. május 11 -i számában „Lakását adja bérbe szakszervezetének” címmel megjelent írásában valótlanul híresztelte Szima Judit főtitkár felperesről, hogy a rendszerváltás előtt a III/III-as Főcsoportfőnökségen belül állambiztonsági ügyek vizsgálatában működött közre.
Kötelezte a Népszavát, hogy Szima Judit főtitkártól mindezért magánlevélben kérjen elnézést az ítélet jogerőre emelkedését követő 8 napon belül, továbbá fizessen meg 15 napon belül 750.000 forint kártérítést, és ezen összeg után 2013. október 8. napjától az ítélet jogerőre emelkedése napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki kamatot.
Megállapította, hogy a per tárgyát képező írás valótlan tartalmú állítást tartalmaz a vonatkozásban, hogy Szima Judit főtitkár felperes a III/III-as Csoportfőnökségen belül állambiztonsági ügyek vizsgálatában működött közre.
A bíróság utalt rá, hogy a közlés valótlanságát a bíróság korábban, a felek között folyamatban volt sajtó-helyreigazítási perben is megállapította. Köztudomású tényként értékelte, hogy a III/III. Főcsoportfőnökséggel való összefüggésbe hozatal becsületet és jóhírnevet egyaránt sértő. E körben leszögezte, hogy ugyan a Népszava lapban megjelent cikk szerzője tanúként úgy nyilatkozott, hogy presztízs volt a III. Főcsoportfőnökségen belül a III/III. Csoportfőnökségen dolgozni, a társadalmi megítélést szem előtt tartva azonban az állapítható meg, hogy az átlagemberek a III. Főcsoportfőnökségnél tevékenykedőket besúgóként értékelik. Találó kifejezésnek ítélte a tanú azon előadását, hogy ez „hitványító jelző”, így a valótlan tartalmú kijelentés sértő jellegét is megállapította.
Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint Szima Judit főtitkár felperesre az igaztalan vád súlyosan ráégett, magyarázkodni kényszerült, az általa képviselt szakszervezet tagjai, ha nem is szemtől szembe, de jogi munkatárson keresztül magyarázatot kértek.
A bíróság figyelembe vette a kijelentés tárgyi súlyát is a Szima Judit főtitkár felperes társadalmi megítélése szempontjából, utalva arra, hogy a Szima Juditnál, mint érdekképviseleti vezetőnél a becsület, jóhírnév védelme fokozottabb jelentőséggel bír, a hitelességét, szavahihetőségét érintő sajtóhíradásokat fokozottabb figyelem kíséri, így az alperesi Népszava igaztalan közlése károsító hatása nagyobb mértékű a Szima Judit főtitkár felperesnél, mint egy társadalmilag kevésbé ismert, elismert személynél.
A bíróság figyelemmel volt arra is , hogy a Népszava közlése — időzítésnél fogva— alkalmas lehetett Szima Judit főtitkár felperes politikai karaktergyilkosságára. Szima Judit főtitkár szempontjából mindenképpen nagy súllyal bírhatott a 2009. májusi a június 7-i (EP választás) választás előtti időzítés….
A bíróság figyelembe vette azt is , hogy egy lehetséges külföldi képviselői munka Szima Judit főtitkár felperes társadalmi presztízsét növelte volna, de ettől is elesett felperes a Népszava hírnévrontó közlés okán.
A Népszava jogellenes magatartásával okozati összefüggésben Szima Judit főtitkár felperesnek olyan nem vagyoni hátránya keletkezett, amely megalapozta a Ptk. 355. (1) és (4) bekezdése szerinti nem vagyoni kártérítés megítélését.
Szima Judit főtitkár, mint felperes abban jelölte meg nem vagyoni kárát, hogy a sérelmes közlés politikai, közéleti pályafutására negatív kihatással volt, kiindulópontja volt további kálváriájának, egész életére, élete minden területén való megítélésére kihatott rendkívül negatív előjellel, személyét hiteltelenné, őt minden jogkövetkezmény nélkül vegzálhatóvá tette, egzisztenciális hátrányt is okozott számára.
Megállapította azt is a bíróság felperesi hivatkozást és érvelést elfogadva, hogy a Népszava alperes állításával ellentétben a cikkben megjelent valótlan állítás a társadalom jelentős részében negatív megítélést kiváltó, további bizonyítást nem igénylő, köztudomású tény. Ennek Szima Judit főtitkárral való összekapcsolása alkalmas Szima Judit hátrányos megítélésének kialakítására, és megnehezíti mind a társadalmi életben, mind a magánéletben való részvételét.
Amennyiben a közéletben résztvevő személy a jogsértés miatt elveszíti a közösség bizalmát és magyarázkodásra kényszerül, az számára nem vagyoni hátrányt jelent.
Itt kívánunk arra is kitérni, hogy a cikket író újságíró a perben tanúként azt nyilatkozta, hogy azért vélte valósnak az információt, mert azt egy magas rangú ORFK állományába tartozó tiszttől kapta.( Megjegyezzük, ez a valótlan médiainformálás is része főtitkárunk elleni lejárató, ellehetetlenítést célzó hadjáratnak, mely a koncepciós büntetőeljárásban csúcsosodik ki. ) Ezen információ után megkerestük az ORFK-t, hogy a valótlan információ adása okán kérjen bocsánatot a rendőrség Főtitkár Asszonytól, de válaszuk szerint, mivel elévült a cselekmény bocsánatot nem kérnek. Hát ez is minősíti az ORFK-t, a rendőri vezetés etikai mércéjét …
Amennyiben a bocsánatkérő levél megérkezik a Népszavától azt is közzétesszük.
TMRSZ