avagy a Pécsi Ítélőtábla kizárása iránt folytatott kanosszajárás újabb állomása
Mint már arról többször beszámoltunk a Főtitkár Asszony és munkatársai ellen folytatott koncepciós, teljesen jogellenes, tisztességtelen büntetőeljárás kapcsán , maga Főtitkár Asszony és szakszervezetünk ( akit tiltakozása ellenére mind az ügyészség, mind a bíróságok folyamatosan sértettnek minősítenek ) is kizárási indítványt nyújtott be nemcsak a Szekszárdi Törvényszék, hanem annak szervezetileg felettes bírósága a Pécsi Ítélőtábla , illetve személy szerint dr. Makai Lajos táblaelnök úr ellen is, kapcsolódva azon ítélőtáblai határozathoz, mely alapján a tábla a Szekszárdi Törvényszék kizárását megtagadta kérelmeinkre ( bár később maguk a törvényszéki bírák kérték a kizárásukat elfogultságra hivatkozva, mely alapján kizárásra is kerültek a büntetőügy elbírálásából).
Szakszervezetünk kizárási indítványát a Kúria elutasította, mondván törvényben kizárt a felülvizsgálat, s a kizárás, egyébként sem jogosulttól származik.
Főtitkár Asszony korábbi felülvizsgálati indítványát is elutasította a legfelsőbb bírói fórum, szintén az előbbi indokokra hivatkozva, nem foglalkozva azzal, hogy ténylegesen elfogultan és törvényellenesen járnak el az ítélőtáblai bírák, és maga a táblaelnök is nemcsak a büntetőügyben, hanem egyéb szakszervezetünkkel kapcsolatos ügyekben is.
Nem adjuk fel, mert az igazságért küzdeni kell. A jogellenesség nem tűrhető el, főleg ha azt azoktól szenvedi el 
az ember, akik arra hivatottak, hogy igazságot, vagy legalább is jogot szolgáltassanak. Tisztelet a kivételnek, mert vannak azért nagyon tisztességes, hivatástudat magas fokán álló, esküjükhöz minden körülmények között hűnek maradó bírók is . Viszont a Pécsi Ítélőtábla és elnöke mindezidáig – álláspontunk szerint – a jogszabályokat sértve, a pártatlanság látszatával mit sem törődve, Főtitkár Asszony Alaptörvényben biztosított jogait figyelmen kívül járt el ügyében fellebviteli bíróságként.
Korábbi kizárási indítványunkhoz kapcsolódóan 2016. szeptember 18-án egy összegző beadványt terjesztettünk a Kúria elé, melyben összefoglaltuk az eddig bizonyítékokkal alátámasztott hivatkozásainkat, melyek ékesen bizonyítják az ítélőtábla elfogultságát.
Összegző iratunkban kifejtettük, hogy a Pécsi Ítélőtábla és táblaelnök a kizárási indítványban és annak kiegészítéseiben is felsorolt tények okán bizonyíthatóan azon elv mentén járt el Főtitkár Asszony és társai ellen folyó büntetőügyben mindezidáig, mint amit a közelmúltban az igazságszolgáltatás berkein belül nagy port kavart szegedi táblaelnök kijelentése tartalmazott, mely szerint a bíróságoknak és a bíróknak az állam érdekében kell tevékenykedniük.
Nos, ez az állam érdekében való tevékenykedés jellemezte a Pécsi Ítélőtábla elnökének eljárását, mindamellett, hogy ez volt jellemző a Kaposvári Nyomozóügyészség, a Somogy Megyei Főügyészség, a Legfőbb Ügyészség és az ügyemet I. fokon elbíráló Szekszárdi Járásbíróság, valamint a panaszainkat, kérelmeinket elbíráló – végül a II. fokon való eljárásból kizárt – Szekszárdi Törvényszék valamennyi döntésére, eljárási cselekményére, hiszen a büntetőeljárásban a koncepciós jelleg ténylegesen jelen van, hiszen bár magánszemélyként vádlott Szima Judit, de a valótlan vád a szakszervezet főtitkári tevékenységéhez kötődik minden szegmensében.
Az eddigi bírói hozzáállás, melyet az ítélőtábla elnöke is tanúsít elfogultan, a pártatlanság látszatára sem adva egyértelműen politikai indíttatású, az állam érdekében való eljárás a szakszervezeti vezető és társai ellen, mit sem törődve jogszabályokkal, ártatlansággal.
Ezt a koncepciós eljárást képezi le a Hvg-ben nemrégiben megjelent cikk is, melyben bírók nyilatkoztak ( persze a megtorlástól félve névtelenül ) a pártatlan, tisztességes eljárás nem minden esetben való megnyilvánulásáról a bírói munka során, megerősítve azt, ami a mi ügyünkben is nyilvánvaló, ami az irányítottságban testesül meg. Elmondták, „a befolyásolás nem úgy érvényesül, hogy kívülről, direktben belenyúlnának a döntéseikbe, vagy „leszólnak”, hanem a jelenlegi struktúrát alakították ki úgy és töltötték fel a kulcsposztokon olyan emberekkel, hogy az közvetve mégis megvalósul. „Az alaptörvény szerint a függetlenség azt jelenti, hogy a bíró csak a törvénynek alárendelt. A valóságban viszont a központi és helyi vezetők igenis befolyásolni tudják az ítélkezést. Annyira, hogy az egyes esetekben már sérti az ügyekben érintett emberek jogát a tisztességes eljáráshoz” – magyarázta az egyik megkérdezett bíró.”
Megjegyeztük azt is az összegző iratunkban, hogy a kijelölés ( mármint ügyészség kijelölése, az I. fokon eljárt dr. Tuba Istvánra szignálása a büntetőeljárásnak, a Zalaegerszegi Törvényszék kijelölése a fellebbezési eljárás lefolytatására ) megfelel véleményünk szerint azon szintén Hvg-beli bírói állításnak, hogy „senki nem mondja ki, de van, hogy koncepciózusan „inkább valakire” bíznak egy ügyet, ahogy olyan is, hogy „inkább nem rá”, mert „nem tudná hozni”. „Van elvárás, és mindig tudjuk is, hogy mi az.”
Kitértünk arra is, hogy a Pécsi Ítélőtábla elnökének és a táblának is az elfogultságát támasztja az is alá, hogy olyan törvényszékre tette át Főtitkár Asszony és társai ügyét, ahol valószínűleg tudják hozni amit kell, hiszen itt olyan bírák- büntetőbírók is- ítélkeznek még mind a mai napig, akiknek esetében egy konkrét ügy kapcsán kimondta a Vas Megyei Bíróság 2011. május 11. napján hozott 3.Bf. 37/2011/13. sz. jogerős büntetőítéletében, hogy tisztességtelenül, nem független bíróként a pártatlanság látszatára nem adva, szándékosan emberi jogi és alkotmányos alapjogi jogsértéseket elkövetve jártak el, melyet jobb tudomásuk és a jogszabályok ellenére követtek el egy ügyvéd sérelmére.
A teljes Kúriának szóló beadványunk itt tölthető le.
Reménykedünk benne, hogy a Tisztelt Kúria érdemiekben megvizsgálva kérelmünket, a nyilvánvaló elfogultságot észlelve kijelöl egy másik ítélőtáblát, annak területén lévő törvényszéket a II. fokú eljárás lefolytatására.
Fentiekben vázoltak ellenére optimistán – bár az is lehet, hogy naívan – bízunk abban, hogy végre egy tisztességes eljárást folytató, pártatlan, mindenféle külső befolyástól mentes, csak a jogszabályokat figyelembe vevő, azok alapján igazságos és jogszerű döntést hozó II. fokú bíróság fogja elbírálni ezt az eddig rengeteg sérelmet, jogsértést tartalmazó ügyet, s végül az igazság és az ártatlanság nyilvánvalóvá válik.
TMRSZ