BM Hszt tervezete elfogadhatatlan!

A BM által elkészített Hszt. módosítás tervezetének rendelkezése tovább korlátozza,

súlyosítja a munkavállalók helyzetét!

figyelem-705x4352016. augusztus 16-án érkezett a Belügyminisztériumtól a 2016. évi ……….. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és kapcsolódó más törvények módosításáról szóló törvény tervezete előzetes egyeztetés keretében történő véleményezésre. Véleményünket 2016.08.24-én juttattuk el a BM-be, melynek egy részében még aznap tájékoztatást adtunk, mely itt érhető el: http://tmrsz.hu/2016/08/24/tiltakozunk/

Illetve 25-én a TMRSZ általános véleményét közöltük, mely itt érhető el: http://tmrsz.hu/2016/08/25/hszt-modositas-tmrsz-altalanos-velemenye/

Most a TMRSZ jelen Tervezettel kapcsolatban részletes véleményét, javaslatait és további módosító javaslatait közöljük:

  1. A Tervezet 2. §-ában szereplő c) pontot javasoltuk kiegészíteni úgy, hogy : „a  hivatásos állomány tagja teljesíti , vagy parancsában rögzített határidőn belül vállalja , hogy teljesíti  a szolgálati beosztáshoz, munkakörhöz meghatározott valamennyi képesítési feltételt”, mivel meglátásunk szerint még mindig szükséges annak a lehetőségét megadni, hogy tanulás mellett már az adott beosztásba kerülhessen az adott személy, egyébként álláspontunk szerint ez a megoldás felel meg az életpálya-modell elveinek is.
  1. A Tervezet 4. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/A. § ( 1 ) bekezdés b) pontjánál álláspontunk szerint a Hszt. 86. § ( 6 ) bekezdése értelmezhetetlen, javasoltuk a pont pontosítását.
  1. A Tervezet 4. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/A. § ( 3 ) bekezdésében javasoltuk a rendvédelmi járadékra való jogosultsághoz szükséges szolgálati időt 15 évre csökkenteni, tekintettel a szigorú feltételek és korlátozott alapjogok között végzett munkára, az átlagosnál nagyobb terheléssel járó tevékenységre, valamint a Hszt. preambulumában is jelzett elismerésre, s tekintettel arra is, hogy más, nem hivatásos jogviszonyban végzett munkához átképzésre is szüksége lehet a munkavállalónak, illetve a pszichikai, fizikai , egészségi állapota oly fokban megváltozhat a munkavállalónak másfél évtizedes szolgálatteljesítésre is figyelemmel – szolgálattal csak közvetetten összefüggően – , hogy egyéb munkavégzésre tartósan vagy véglegesen nem lesz alkalmas.
  1. A Tervezet 4. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/C. § ( 4 ) bekezdés a) pontjának meghatározására figyelemmel, javasoltuk, hogy taxatíve kerüljön rögzítésre az, hogy amíg a járadék megállapításra nem kerül, addig a munkavállaló szolgálati jogviszonya fennáll, s mivel már korábban megállapításra került alkalmatlansága, azaz eredeti beosztásában, munkakörében nem foglalkoztatható, a köztes időben a Hszt. 77. § ( 1 ) bekezdése alapján rendelkezési állományba kerül. Ezen megoldás esetében javasoltuk a Hszt. 77. § ( 1 ) bekezdés e) pontját.
  1. A Tervezet 4. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/E. § ( 1 ) bekezdésénél javasoltuk , hogy a számítás alapja a bruttó távolléti díj legyen, hiszen a járadék is adó- és járulékköteles jövedelemnek számít.
  1. A Tervezet 4. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/E. § ( 2 ) bekezdését javasoltuk úgy módosítani , hogy a felajánlott munkakör kötelező elfogadása mellé kerüljön beépítésre egy méltányolható okból történő el nem fogadás, mely méltányosság gyakorlása az Országos Rendőrfőkapitány Úr jogköre lenne, mely méltányosság alapján, ha nem fogadja el a munkavállaló a felajánlott munkakört, akkor is jogosulttá válna a teljes járadékra, s nem csak a ( 2 ) bekezdés a) pontja szerinti 50 %-os mértékre.
  1. A Tervezet 4. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/E. § ( 6 ) bekezdését javasoltuk kiegészíteni aszerint, hogy előfordulhat esetlegesen az illetményt meghatározó szorzószámok törvényi változása is, továbbá az idő teléséhez kapcsolódó magasabb fizetési fokozatba lépés is ( azaz amennyiben a járadékra jogosult, ha ténylegesen dolgozna, akkor magasabb fizetési fokozatba kerülne az idő múlására tekintettel ) kerüljön be a távolléti díj kötelező újraszámításának esetkörébe.
  1. A Tervezet 4. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/E. § ( 8 ) bekezdésének tartalmával nem értettünk egyet, javasoltuk, hogy kártérítés esetén ne kelljen figyelembe venni a járadék összegét tekintettel a két intézmény eltérő jellegére, hiszen a járadék egyfajta gondoskodási, elismerési, sgítő szándékú juttatás, a kártérítés pedig tulajdonképpen szankcionálás, a munkáltatói felelősség fennállásához kapcsolódik.
  1. A Tervezet 4. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/E. § ( 9 ) bekezdését javasoltuk kiegészíteni a járadék szóval, mivel jelen formájában értelmetlen a mondat.
  1. Nem értettünk egyet a Tervezet 4. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/G. § ( 1 ) bekezdés f) pontjával, ugyanis A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § ( 1 ) bekezdése szerint „i)rendszeres pénzellátás: a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;” .

Ezen ellátásokban részesülő személyek teljes kizárása a járadékból véleményünk szerint indokolatlan, megvizsgálva az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, továbbá az ellátások nagy részének nevetségesen alacsony összegét, lsd. pl. ápolási díj : nettó 26 500 forint/hó.

Ezen ellátásokból való kizárás tulajdonképpen értelmetlenné, önmagával ellentmondásban állóvá teszi a Tervezet 50/A. alcímét, ugyanis a baleseti járadékkal, rehabilitációs ellátással vagy rokkantsági ellátással rendeli csökkenteni a rendvédelmi egészségkárosodási járadékot az alcímben foglalt rendelkezés, majd ezen 82/G. § ( 1 ) bekezdés f) pontjával kimondja, hogyha a Szoc. tv. szerinti rendszeres pénzellátásban részesül valaki – azaz pl. a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai ( melybe beletartozik a rokkantsági ellátás ) – akkor megszűnik a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra való jogosultság, azaz felülírja a korábbi rendelkezéseket, így kizárva a juttatási formából az egészségkárosodásuk miatt szolgálatra alkalmatlanokat.

  1. Nem értettünk egyet a Tervezet 4. §-ával szabályozott 50/A. alcím 82/G. § ( 1 ) bekezdés d) pontjával, ugyanis a rendelkezés második fordulata ellentmondásban áll – meglátásunk szerint – 82/E. § ( 2 ) bekezdés a) pontjával, ugyanis a szolgálati jogviszony megszűnésekor, ha a felajánlott munkakört nem fogadja el a munkavállaló, akkor a tervezett módosítás szerint jár részére csökkentett összegű járadék, viszont ha ez esetleges állapotjavulás esetén következik be, akkor már nem jár. Javasoltuk a d) pont módosítását, hogy ilyen esetben se szűnjön meg a jogosultság.
  1. Javasoltuk a Hszt. 259. § ( 1 ) bekezdésének személyi körébe sorolni a módosítással létrejövő új csoportot, azaz a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultak körét is.
  1. A Tervezet 6. §-ával kapcsolatban – bár kifejezetten jónak tartottuk a 12 órát elérő szolgálatteljesítési idő beiktatását a munkaközi szünettel kapcsolatban – javasoltuk, hogy a munkaközi szünet hosszabb időtartamban kerüljön megállapításra, azaz 12 óránál legalább 1 óra, 24 órás szolgálatnál legalább 2 óra.
  1. KIFEJEZETTEN TILTAKOZTUNK a Tervezet 7. §-ában és 8. §-ában foglaltak módosítás ellen, mely a migrációs válsághelyzethez kapcsolódóan súlyos további alapjogi korlátozásokat vezetne be megfelelő kompenzáció nélkül. A 7. § szerinti szolgálati elöljáró által meghatározható készenléti hely , amikor is a gyakorlat szerint a határra átrendelt munkavállalók – tekintettel a Csapatszolgálati Szabályzat készültségi fokozatára – nem hagyhatják el a készenléti helyet, azaz a szállásukat , meglátásunk szerint nem mosható össze az általános fogalmú ( lakóhelyen, a családdal tölthető, szabad mozgást biztosító ) készenléttel. Mindenképpen szükségesnek tartanánk a fogalmak elkülönítését, a készenlét mellett a készültség fogalmának – és természetesen díjazásának – törvénybe iktatását és szabályozását. Azon módosítás pedig, hogy a készenlét havi 250 óra lehet, azaz a határra átrendelt rendőrök akár 10 napnyi készenlétre is kötelezettek lehetnek a munkáltató által meghatározott helyen ( azaz kvázi hozzászámítva a törvényi pihenőidőt, a szolgálatteljesítés idejét, akár teljes hónapra átrendelhetők a határra, s otthonukba nem mehetnek ) teljesen elfogadhatatlan, s a magánélethez való jog teljes mértékű kiüresítését jelenti, továbbá a rendelkezés a hatályos Hszt. 60. § ( 2 ) bekezdésében foglalt 4 hónapos szabályra tekintettel akár azt is lehetővé teszi, hogy az átrendelés folyamatos legyen, a szolgálati elöljáró általi elrendelt helyen teljesítendő készenléttel, azaz negyed évig a munkavállaló folyamatosan a határon teljesítsen szolgálatot, s családjától folyamatosan el legyen szakítva. Ezen súlyos módosító rendelkezés – főleg a Tervezet 8. §-ában szereplő készenléti díjat is figyelembe véve – teljes mértékig felháborító, s még a migrációs válsághelyzettel sem indokolható. Álláspontunk szerint a migrációval megnövekedett feladatellátást nem a meglévő – egyébként is súlyosan leterhelt –állomány további terhelésével, korlátozott alapjogainak további súlyos korlátozásával, hanem egyéb –  létszámemelés – módon kellene megoldani.

Az pedig, amit a Tervezet 8. §-a megfogalmaz, hogy „d) a készenléti pótlék teljesített óránként a rendvédelmi illetményalap 0,25%-a, meghatározott helyen történő készenlét esetén 0,4%-a.” felháborító, hiszen a munkáltató által meghatározott helyen, a hely elhagyása nélkül töltött pihenőidő – azaz pontosabban pihentetés – , a bármikor indulásra kész állapot, bevethetőség elvárása kompenzációjaként óránként bruttó 154 forint megfizetését írja elő a módosító rendelkezés.

E körben javasoltuk a korábban ( a régi Hszt-ben ) a készültségre vonatkozó szabályozás és túlszolgálati díjjal való kompenzálás visszaállítását.

  1. A Tervezet 13. §-ában foglaltakkal kapcsolatban – korábbi véleményeinkben, javaslatainkban kifejtettek szerint – ismételten jeleztük, hogy az illetményemelés mértékét nem tartottuk megfelelő nagyságúnak, javasoltuk annak további emelését.
  1. A Tervezet 14. § ( 1 ) és ( 2 ) bekezdésével egyet értettünk, mely szerint a korábbi rendszeres díjazást a tűzszerészpótlék figyelembe vételével kell megállapítani a 2017. évi illetményemelkedés kapcsán. Javasoltuk azonban, hogy ennek figyelembe vételével kerüljön a Tervezet módosító rendelkezései közé az, hogy a 2015. év II. félévére és a 2016. évre visszamenőlegesen meg kell állapítani a tűzszerészpótlék figyelembe vételével az adott időszakra vonatkozó illetményemelést, s azt visszamenőlegesen meg kell fizetni az érintett dolgozóknak.
  1. A Tervezet 15. §-ában szereplő pontosítás ugyan szükséges és jó, viszont továbbra sem értettünk egyet az alapjogi korlátozásokkal, s azzal, hogy ilyen korlátozás nem törvényi szinten, hanem rendeleti szinten előírható.
  1. Javasoltuk a Tervezet javítását A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. ( XII. 14.) IRM rendelet 2 §-ának megfelelően ( szóközök, idézőjelek, mondatközi írásjelek, egyeztetések, stb).

III.

További módosítási javaslatok

A Tervezetben foglaltakon kívül javasoltuk, hogy a törvénymódosítás kapcsán kerüljön sor további módosításokra is – figyelembe véve a Hszt. hatályba lépése óta eltelt idő tapasztalatait is – a következők szerint :

  1. Az illetményemeléssel kapcsolatban továbbra is javasoltuk – mint az Életpálya-modell, illetve a jelenleg hatályos Hszt. egyeztetése, valamint korábbi módosítása során kifejtett véleményünket, megfogalmazott javaslatainkat fenntartva – a nagyobb mértékű és valóban érezhető súlyú, az indokolatlanul nagy különbségeket nélkülöző emelést, mely a megelőző időszak nettó illetményét veszi alapul. A július 1-jétől megvalósult bruttó illetményhez képest történő 30-35 %-os emelés diszkriminatív eltéréseket eredményezett, s a nettó illetmények tekintetében sok esetben érezhető változást alig eredményezett.
  1. Továbbra is elleneztük az öregségi nyugdíj korhatárának alkalmazását a rendvédelem területén figyelemmel a kiemelt kockázatokra. Indokolt az alacsonyabb életkortól való nyugdíjazás a különleges, átlagfeletti pszichés, fizikai leterheltség okán. Javasoltuk, hogy a 2012. január 1-je előtt hivatásos állományba vett dolgozók tekintetében a korábbi szabályok szerint kerüljön visszaállításra a szolgálati nyugdíjba vonulás lehetősége a törvénymódosítás kapcsán.
  1. Javasoltuk továbbra is, hogy a túlszolgálat pénzbeni ellentételezésének lehetősége ne kerüljön megszüntetésre 2019. január 1-jétől, mivel kivitelezhetetlennek látjuk, hogy belátható időn belül a létszámhiányhoz kapcsolódó probléma megszűnjön. Eddig is számtalan anomáliát okozott az, hogy a túlszolgálatok nem kerültek minden esetben elszámolásra. Az az elgondolás, hogy a rendőrök ingyen végezzenek túlmunkát és „cserébe” majd szabadidőt kapjanak, mint „lecsúsztatást”, azon hivatásos állományú dolgozók vonatkozásában gyakorlatilag kivitelezhetetlen, akik nem hivatali időrendben dolgoznak.
  1. Javasoltuk továbbá a Hszt. 21. § ( 3 ) bekezdésének, valamint 30. §-ának módosítását is úgy, hogy a törvény ne delegálja tovább ezen súlyos alapjogi korlátozások szabályozását, hanem a teljes szabályozás a törvényben fogalmazódjon meg a szükségességi-arányossági alapjogi tesztet is figyelembe vevő minimális korlátozással.
  1. A Hszt. 42. §-ával kapcsolatban ismételten javasoltuk az ( 1 ) bekezdés 2. mondatának újrafogalmazását, konkretizálását, mivel a szabályozásba a garanciális elemek nem kerültek beépítésre, például nem került meghatározásra, hogy konkrétan mit jelentenek a tudomásra jutott adatok a kifogástalan életvitellel kapcsolatban. Ezen rendelkezés vagy nagyfokú pontosítást vagy miniszteri rendeletben meghatározott szabályozást igényel.
  1. Továbbra is tiltakoztunk a szakszervezeti jogok kiüresítése ellen. Javasoltuk, hogy a módosítás során kerüljön visszaállításra a kifogás intézménye, a korábbi ún. munkaidő-kedvezmény mértéke, az ennek terhére történő kikérés lehetősége, a munkaidő-kedvezmény korábbi szabályok szerinti pénzbeni megváltásának lehetősége. A jelenlegi szolgálatteljesítési időkedvezmény a korábbi munkaidő-kedvezmény nagyon korlátozott, minimum lehetőség.
  1. A Hszt. 132. §-ával kapcsolatban javasoltuk, hogy a tanulmányi szerződés kötése ne diszkrecionális jogkörben megvalósuló lehetőség legyen, mivel ez önkényes szerződéskötés megtagadásokhoz vezethet, s az életpálya-modellel sincs összhangban. Javasoltuk, hogy a tanulmányi szerződés megkötése a munkavállaló rendészethez kapcsolódó képzése során, ha a dolgozó igényli a szerződést kötelező legyen.
  1. Javasoltuk a Hszt. 136. § ( 1 ) bekezdés b) pontjában a 10 éves életkori korlát megemelését legalább 14 éves korra, mivel legalább azon életkorig szükséges feltétlenül a felügyelet, s szükséges annak figyelembe vétele is , hogy szolgálatellátás miatt az egyedülálló szülő ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy megvalósítsa a kiskorú veszélyeztetését a szolgálatszervezés miatt.

Kértük Belügyminiszter Urat, hogy az átdolgozott tervezetről, valamint véleményeink, javaslataink figyelembevételéről, azok figyelmen kívül hagyásának okairól is szervezetünket tájékoztatni szíveskedjen.

A BM által megküldött Hszt. tervezet itt tölthető le

A TMRSZ teljes válasza, véleménye itt tölthető le

Végezetül hétfőn 2016.08.29-én a többi szakszervezet álláspontját és a TMRSZ véleményét is közöljük.

TMRSZ