Sérelemdíj és bocsánatkérés

Avagy a rendőr képmását is védi a jog

intézkedésTagjaink szolgálati tevékenységüket végezve szabályszerű igazoltatást folytattak. Míg az okmányokat a késő esti órákban szabályszerűen ellenőrizték, az ellenőrzés alá vont állampolgár mobiltelefonnal fényképet készített róluk, melyet facebook oldalán posztolt is. A kép alatt pillanatok alatt megjelentek a kommentek ( mindenki gondolhatja, hogy nem szívből jövő dicshimnuszok voltak). A kép elkészülése és közzététele körében vétlen tagjaink elöljárója közbenjárásával a felvételt készítő pár nap múlva törölte a posztot.

Tagjaink nevében és képviseletében eljárva pert indítottunk személyiségi jogsértés miatt, sérelemdíjat is igényelve az új Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján, ugyanis a képmás védelme – így a fényképfelvétel készítése adott személyről – törvényi védelmet élvez, ugyanúgy, mint a jó hírnév, becsület, emberi méltóság stb. Ez a személyiségi jogvédelem megilleti a munkáját végző rendőrt is, azaz a rendőrről sem készíthető fényképfelvétel hozzájárulása nélkül, s ugyanígy az elkészült kép sem tehető közzé az érintett kifejezett beleegyezése nélkül amennyiben nem tömegfelvételről , közéleti szereplésről vagy közügyet érintő képi tudósításról van szó  .

Benyújtott keresetünkben előadtuk, hogy az embernek törvényben megadott joga, hogy rendelkezzen a róla készült fotók felhasználásáról, engedje, vagy megtiltsa azt, figyelembe véve azt is, hogy egy-egy „jópofa” felvétel nem feltétlenül mindenkinek ugyanazt az üzenetet hordozza. Továbbá a felperesek, mint rendőrök személyébe vetett bizalom megingatására, annak csökkenésére is köztudomásúan alkalmasak voltak a képek a hozzájuk fűzött kommentekkel, s felperesek számára kedvezőtlen értékítéletek kialakítására is, mely köztudomású tények bizonyításra nem szorulnak.

Esetünkben is releváns volt a legmagasabb bírói fórum legutóbbi döntése, azaz a Kúria Pfv.IV.20.121/2016/3. sz. ítéletében is – mint az Alkotmánybíróság döntését megelőző határozatában –  arra a megállapításra jutott, amit korábbi ítélete is tükrözött a rendőri képmás közzétételével kapcsolatban : „Érdemben azt állapította meg a Kúria, hogy az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában előírt szempontoknak megfelelően, a rendőrök konkrét tevékenységük közben való fényképezésének és a képfelvételek nyilvánosságra hozatalának célját vizsgálva helyesen jutott a Fővárosi Ítélőtábla arra a következtetésre, hogy az adott esetben a személyhez fűződő jog, ezen belül a képmás védelméhez fűződő jog – jogsértés megállapítását kizáró – korlátozása nem volt indokolt.”

A követelésünk megalapozottságát megértve a per második tárgyalásán alperes megegyezést kezdeményezett, mely egyezségkötés következtében 157 000 forintot fizetett meg magánszemélyként tagjainknak és a bíróság előtt bocsánatot kért a fényképek elkészítéséért és azok facebookon való közzétételéért.

TMRSZ