A bíró jogot is alkotott
módszeres, permanencia ….
állandó, szünet nélküli zaklatása, üldöztetése Szima Judit szakszervezeti vezetőnek……
|
Tüntetéstől a börtönig |
|
2011. június 2: A Tettrekész a Parlament előtt tüntet a szolgálati nyugdíjak visszamenőleges hatállyal történő elvétele ügyében. Kövér László országgyűlés házelnöke Szima Judit főtitkárnak a parlamentbe való belépését megtiltja nemzetbiztonsági kockázatra való hivatkozással, így a 10 ezer fős szakszervezeti vezetővel nem tárgyal dr. Orbán Viktor miniszterelnök, míg a többi szakszervezettel igen. A tüntetésen közlik a főtitkárral, hogy rövidesen le fogják tartóztatni, valamint megmérgezéséről is tájékoztatják. |
Koncepciós ítéletben foglaltak valótlanságaira
szemelvények 1.
A Szekszárdi Járásbíróság nevében eljáró, álláspontunk szerint nem törvényes bíró, a főtitkár és társai ellen folyamatban lévő koncepciós eljárásban 799-es sorszámon , a főtitkár terhére való tényt hamis színben feltüntetve a következőket állapította meg az egyik vádpont vonatkozásában:
„Tényként volt megállapítható, hogy a szakszervezet lefoglalt könyvelésében önkéntes munkára utaló irat nem volt fellelhető (könyvszakértői megállapítás), valamint a bíróság megkeresésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, hogy a TMRSZ nem regisztrált közérdekű céllal önkénteseket fogadó szervezetek nyilvántartásába (602. ssz. alatti irat).”
Az ítéletben foglalt állítással ellentétben a hatóság által kirendelt iü. könyvszakértő, szembesítve a többi könyvvizsgáló tanúként tett állításaival, kényszeredetten, de azt mondta el 2015. március 26-án a bíróságon, hogy közérdekű munkát nem kellett a könyvelésben feltüntetni, azt semmiféle jogszabály nem írta elő.
„Ügyész kérdésére Mikle Vilmosné szakértő: – Díjazás nélkül végzett munkavégzésnek nem kell benne lennie a könyvelésben.”
Tehát az ítéletben rögzítettek ellenére a szakértő nem azt mondta, hogy a szakszervezet lefoglalt könyvelésében önkéntes munkára utaló irat nem volt fellelhető, hanem azt mondta, hogy a díjazás nélkül végzett munkavégzésnek nem kell benne lennie a könyvelésben!
Ezt követően a bíró „rávezető kérdésére” már azt közölte, hogy „A tanács elnökének kérdésére Mikle Vilmosné szakértő: – Önkéntes munkavégzésre vonatkozó iratokat nem találtam a rendelkezésemre bocsátott iratok között.” (itt tölthető le)
2011. június előtti időszakban közérdekű céllal önkéntes munkavégzés a 2005. évi LXXXVIII. (továbbiakban. tv.) 11. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség alapján volt végezhető, amely rendelkezés azonban a szakszervezetekre nem volt irányadó.
A Szekszárdi Járásbíróság /587. sorszámú végzésében, a védelem tájékoztatásának mellőzésével, 2014. október 14-én az Emberi Erőforrások Minisztériumának olyan kérdést tett fel, ahol a kérdés feltevése már önmagában vélelmezte a bejelentési kötelezettséget és csupán igen, nem válaszadásra korlátozódott. (itt tölthető le)
A Minisztérium erre természetesen egy kategorikus „nem tett bejelentést a TMRSZ” választ küldött a Járásbíróság részére, 2014. október 27-én. A kérdés feltevésekor a Járásbíróság nem tért ki arra, hogy van-e jogi alap, mely szerint a TMRSZ – mint szakszervezet – köteles az e tv. alapján meghatározottak szerint bejelenteni önkéntes segítőit. (itt tölthető le)
A megkeresés és az arra adott minisztériumi válasz tükrében a főtitkár és munkatársai, a szakszervezet védelme érdekében készült el a jogi álláspontot tartalmazó védekező irat 2014.11.11-én. A bíróság mindezen indítványokat, észrevételeket indokolás nélkül elutasította, ítéletében sem indokolta, lényegében jogot alkotott. (itt tölthető le)
A koncepciós ítéletet igazolja a TMRSZ által az Emberi Erőforrások Minisztériumától részletesen megkért tájékoztatás is, melyet a bíróság az igazság felderítésére vonatkozó kötelezettség ellenére sem tett meg, szándékosan „csúsztatott” a vonatkozó jogszabályok tartalmáról. Mindezek alapján a bírósági ítéletben megfogalmazottak jogszabályellenesek. (itt tölthető le)
A koncepciós ítélet tartalma szerint a főtitkárnál a társadalomra veszélyesség azért áll fenn, mert érdekvédő, azaz mások jogainak védelme érdekében felszólalt, kiállt, azaz azért ítélték el, mert Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét védte, a hibákat következetesen feltárta.
Továbbá a Btk. 4. §-ában a szakszervezeti vezető nincs nevesítve:
A Btk. 4. § (2) bekezdése azt mondja ki, hogy
„Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely mások személyét vagy jogait, illetve Magyarország Alaptörvény szerinti társadalmi, gazdasági, állami rendjét sérti vagy veszélyezteti.”
Igaz, hogy ügyében a régi Btk. az irányadó (1978.évi IV. törvény), amely így szól:
A bűncselekmény
- § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
A hibák feltárása, a bűnösök megnevezése egy demokratikusan működő jogállamban nem lehet társadalomra veszélyes, ennek okán pedig bűncselekmény sincs, csak a szakszervezeti vezető állami szervek általi állandó, szünet nélküli zaklatása, üldöztetése ……
Érdekesség, – bár nem nüansznyi különbség – AKKOR MÉG KÖZTÁRSASÁG VOLT az államforma, deklaráltan.
Most viszont, 2016-ban mindenki arra keresi a választ, hogy az Alaptörvényben nevesített “Magyarország” milyen társadalmi berendezkedésű?
Az ún. “jogállam” , Magyarországon milyen strukturális keretekkel rendelkező?
Az igazságszolgáltatás mitől és kitől független, – ha független – hatalmi ág?
Amennyiben pedig nem független….miben testesül meg az “ún. jogállamiság” létformája, különös tekintettel arra is, hogy az EU-ós csatlakozási szerződésünkben ezt vállaltuk, tudniillik azt, hogy az emberi jogokat biztosítjuk a magyar állampolgárok számára?
Továbbá elgondolkodtató: miért a magyar vs. Magyar Állam perek a legnagyobb létszámúak Strasbourgban, ha hazánkban létező az ún. “jogállam” ?
TMRSZ