A Pécsi Ítélőtábla a Zalaegerszegi Törvényszéket vezette a koncepciós eljárásba, kijelölt, II. fokú bíróságként. A bírósági honlapon közzétett ügyleosztási rend szerint konkrétan a következő bírák közül kerülhetnek ki azok, akik Főtitkár Asszony büntetőügyében dönthetnek:
dr. Rupa Melinda c. táblabíró, törvényszéki tanácselnök, dr. Magyar Károly c. táblabíró, törvényszéki tanácselnök, dr. Mesterházy István c. táblabíró, törvényszéki tanácselnök, dr. Turopoli Tibor törvényszéki bíró, dr. Kovács Rita c. törvényszéki bíró ( Zalaegerszegi Járásbíróságról kirendelve), dr. Németh Mária kollégiumvezető, törvényszéki bíró, d. Sorok Norbert a törvényszék elnöke, törvényszéki bíró és dr. Gergye Tamás törvényszéki bíró.
A Pécsi Ítélőtábla helyt adott Főtitkár Asszony kizárási indítványának, a Szekszárdi Törvényszéket kizárták
Kérdés ezek után csak az, hogyan adják át a ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉKNEK a semmit, azt a tonnánnyi periratot, amit eltűntettek….amely köddé vált, tehát olyan halmazállapotúvá, hogy ember szeme nem láthatja, ember keze nem érintheti…..
Szakszervezetünk főtitkára és munkatársai ellen folytatott koncepciós büntetőperben mind az I. fokú eljárásban, mind a jogsértő I. fokú ítélet meghozatala után többször elfogultsági kifogás került benyújtásra mind a TMRSZ, mind egyéb érdekelt, mind Főtitkár Asszony által. Ezeket az indítványokat sorra elutasította a törvényszék és az ítélőtábla, illetve volt olyan eset is, hogy azt simán el sem bírálták volna – a törvényt semmibe véve – , ha nem nyújtunk be panaszt.
A bírói elfogultságokkal kapcsolatos törvénytelenségek, a súlyos alapjogi sérelem kapcsán az Alkotmánybírósághoz is kellett fordulnia Főtitkár Asszonynak, mivel az eljáró bíróságok lábbal tiporták az Alaptörvényben biztosított alapjogait, sem a tisztességes eljárás látszatával, sem a jogállamisággal nem törődve. (Bővebben : http://www.tmrsz.hu/2016/04/05/alkotmanybirosaghoz-fordultunk-alapjogi-serelmek-miatt/ )
Az is előfordult, hogy oly gyors volt a Pécsi Ítélőtábla az egyik kizárási indítvány kapcsán, hogy a közel 400 oldal melléklettel benyújtott indítványt sikerült egy nap alatt iktatni, szignálni, „elolvasni” , tanácsülésen elbírálni, a határozatot megírni és másnap már postára is adni. ( Erről szóló korábbi híradásunk itt olvasható : http://www.tmrsz.hu/2016/05/11/rekordgyorsasag-a-birosagon/ , http://www.tmrsz.hu/2016/04/06/a-pecsi-itelotablahoz-fordult-fotitkar-asszony/ ) Ez azért is igen érdekes, mert folyamatosan a bíróságok leterheltségéről, az eljárások elhúzódásáról lehet hallani.
És 2016. május 23. napján „megtörtént a csoda” ! A Pécsi Ítélőtábla döntött a Szekszárdi Törvényszék kizárásáról és a büntetőügyet áttette a Zalaegerszegi Törvényszékre. Sok-sok elutasítás után az ítélőtábla is érzékelte végre, hogy a Szekszárdi Törvényszék elfogultsága fennáll, s legalább a pártatlanság látszatát meg kellene őrizni. Végzésében utalt a pótmagánvádas eljárásra, az alkotmányjogi panaszunkra, valamint beidézte teljes terjedelmében a honlapunkon közzétett írásunkat , melyet Szekszárdi Járásbíróság törvénytelenségei! http://www.tmrsz.hu/2016/04/04/szekszardi-jarasbirosag-torvenytelensegei/ címmel tettünk közzé. Itt kívánjuk megjegyezni azt, hogy sem a pótmagánvád állításait, sem az írásunkban tetteket nem cáfolta semmilyen téren az ítélőtábla, tehát azokat való tényként fogadta el véleményünk szerint.
A végzésben leírta az ítélőtábla, hogy a Szekszárdi Törvényszék bírái – Csullag Józsefné törvényszéki elnök kivételével ( megjegyezzük érdekességként, hogy ő a pótmagánvádas és más polgári eljárás kapcsán elfogultságáról nyilatkozott ) – úgy nyilatkoztak , hogy a törvényszék olyan helyzetbe került, amely a pártatlan elbírálás látszatát veszélyezteti. ( Az ítélőtábla végzése innen letölthető.) Megjegyezzük : már ideje volt – meglátásunk szerint – , hogy a több éve húzódó alaptalan eljárásban, melyet az ártatlan, a tagságért kiálló és harcoló főtitkár és munkatársai ellen folytatnak politikai megrendelésre eljusson odáig az igazságszolgáltatás, hogy felismerje azt, hogy az eljárás már súlyosan sérti a jogállamiság alapjához és alkotmányossághoz is tartozó pártatlanság követelményét. Bár ez kis lépés, de végre a sok-sok eddig konzekvensen, a koncepciós eljárásbeli elvárásoknak megfelelően minden fórumon elutasított beadvány, panasz, fellebbezés után ugyan csak egy icipici részben, de felismerésre került a töménytelen jogtalanságból valamilyen mikrorészecske.
De nem lesz könnyű dolga a Zalaegerszegi Törvényszéknek, ha felismerve a koncepciós jelleget valódi bíróság módjára, a törvényeknek, jogszabályoknak megfelelően akar döntést hozni! Azon túl, hogy ártatlan embereket hurcolt meg a magyar igazságszolgáltatás és bűnüldözés megalázó, megtörést célzó módon, folyamatosan nem törődve a jogszabályokkal, a tisztességes eljárás követelményével, számos, közel 10 ezer oldal dokumentum is eltűnt az eljárás során.
A jogtalanságok, a koncepciós eljárás kapcsán a kizárási indítványokon kívül jogaink védelme érdekében – azon oknál fogva, hogy a büntetőeljárás során szőrén-szálán több ezer oldal irat tűnt el – beperelte szakszervezetünk a Szekszárdi Törvényszéket, mivel a Szekszárdi Járásbíróság és Törvényszék iratőrzési ideje alatt legalább 8 265 db okirat tűnt el, mely iratok a TMRSZ rendeltetésszerű, jogszerű működése érdekében nélkülözhetetlen okiratok ( Bővebben : http://www.tmrsz.hu/2016/05/06/a-tmrsz-beperelte-a-szekszardi-torvenyszeket/ ). Az irtok hollétéről a törvényszék elnöke sem tudott tájékoztatást adni.
Az irateltűnések okán büntetőfeljelentést is tettünk bűnpártolás, hivatali visszaélés, közokirat hamisítás miatt 2015. augusztusában, melyet elutasított a Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztálya, mely ellen benyújtott panaszunkat a Legfőbb Ügyészség Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya utasította el. Ennek következtében pótmagánvádat terjesztettünk elő, hiszen – meglátásunk szerint – a nagy mennyiségű lefoglalt irat eltűnése már bűncselekményi kategória, hiszen a koncepciós eljárásban mind a lefoglalást foganatosító és a vádat képviselő ügyészségnek, mind az I. fokon eljárt járásbíróságnak, mind a törvényszéknek jogszabályok kötelezően előírt szigorú rendelkezései szerint kellett volna lefoglalni, őrizni a büntetőeljáráshoz kapcsolódó iratokat ( kiemelve azt is, hogy a hiányzó iratok is az ítélet alapjául szolgáltak ! ) , s ezen túl a szakszervezet tevékenységét is akadályozzák azáltal, hogy eredeti bizonylatok, pénzügyi dokumentumok tűntek el a bíróságon, ügyészségen. A pótmagánvádas eljárásból is kizárásra került az ítélőtábla döntésének következtében a Szekszárdi Törvényszék.
Mindez azon oknál fogva lényeges a most meghozott ítélőtáblai döntés fényében, hogy a Szekszárdi Törvényszék kizárása után a büntetőeljárás teljes iratanyagát át kell tenni a másodfokú eljárás lefolytatására kijelölt Zalaegerszegi Törvényszékhez.
Vajon hogyan adja át Szekszárd a több ezer eltűnt iratot?
Mi módon tudja átvenni a hiányos dokumentumcsomagot a Zalaegerszegi Törvényszék? Ha átveszi, hogyan tud érdemi döntést hozni, ha többezer oldal hiányzik a bizonyítékok közül? Kié lesz a felelősség?
Hogyan adják át a ZALAEGERSZEGI TÖRVÉNYSZÉKNEK a semmit, azt a tonnánnyi periratot, amit eltűntettek….amely köddé vált, tehát olyan halmazállapotúvá, hogy ember szeme nem láthatja, ember keze nem érintheti…..
A válaszokról majd hírt adunk.
„Igazság. Jog. Bár nélkülözhetetlen, és elvileg arra való, hogy megvédje az ártatlanokat, sajnos nem mindig úgy működik, ahogy szeretnénk.” ( Paulo Coelho )
TMRSZ