Az ülésén a munkáltató oldalán megjelentek:

• Kovács István r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes, gazdasági főigazgató vezette,
• Bak Sándor r. ezredes, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Személyügyi Főosztályától,
• Boros Gábor r. ezredes, az ORFK Hivatal Jogi Főosztály vezetője.

Szakszervezetünket az ülésen Szima Judit főtitkár és dr. Balázs Ildikó jogi ügyvivő képviselte.

Kovács István r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes, gazdasági főigazgató 13 órakor a rendőrségi érdekegyeztető tanács ülését megnyitotta, majd a  közelgő nőnap alkalmából a jelenlévő hölgyeket nagy szeretettel és tisztelettel köszöntötte. Elmondta, hogy a nőknek meghatározó a létük, szerepük életünkben. Megköszönte férfitársai nevében is a hölgyek kedvességét és segítő tevékenységüket.

Ezt követően a RÉT ülés napirendi pontjai kerültek megtárgyalásra:

1. napirendi pont: napirend előtti felszólalások,
2. napirendi pont: 2016. januári RÉT óta felmerült kérdések, az arra adott szakterületi válaszok
3. napirendi pont: tájékoztató a hivatásos és közalkalmazotti állomány 2016. január 1. hatályú illetményalapjának megállapításáról, a migrációval érintett területeken a szolgálati feladatok végrehajtása, helyszíni megtekintése és időpontja, javaslatok tárgyalása. Rendvédelmi területen alkalmazott közalkalmazottak és kormánytisztviselők tervének bemutatása, bérrendezés lehetőségei.

Szima Judit TMRSZ főtitkár észrevételezte, hogy ezeket a napirendi pontokat előzetesen nem kapták meg, illetve írásos előterjesztések sem születtek a 3. pont vonatkozásában, holott a tekintetben előzetesen írásban napirendi pontok közé kérte felvenni a TMRSZ.

1. Migrációs és egyéb túlmunka

Kovács István r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes az ülésen elhangzott kérdésekre annyi választ adott, hogy: a vizsgálat a migrációs túlmunka visszafizetésénél (megjegyzés: 2016.02.15-re ígérték hivatalosan annak eredménye közlését) még nem zárult le. Egy részében büntetőügyek keletkeztek, a másik részében pedig baleseti, fegyelmi vizsgálatok vannak, tehát ezt még a munkáltató nem kívánja feltárni.  Hangsúlyozta azt is, hogy van, ahol jelentős létszámú büntető ügy keletkezett.

Szima Judit TMRSZ főtitkár elmondta, hogy a TMRSZ álláspontja egyértelmű, mert meglátásunk szerint a migrációs munkavégzésnél túlórák keletkeztek azon időponttól, amikor a kollégát bevezényelték a munkahelyére. A készenlét az a munkahelyen kívüli tartózkodásra vonatkozik, amit a törvény egyértelműen szabályoz, tehát ebből következően a munkáltató, ha nem számolja el a túlmunkát, csak a 90 Ft-ot akkor az súlyos hiba, és ezzel rákényszeríti a munkavállalóját arra, hogy jogos járandósága ügyében egyéni jogvita keretében próbálja kiharcolni azt magának.

Elmondta, hogy Komárom-Esztergom megyében és a többi megyében is karácsony előtt mentek ki a fizetési felszólítások és sajnos tény, hogy a rendőrség munkavállalóit nehéz helyzetbe hozták. Tulajdonképpen méltatlan helyzetet teremtettek a saját munkavállalóikkal szemben. Felszólító leveleikben azt írták le, hogy szolgálati panasznak helye nincsen. Össze-vissza írogattak, arról nem beszélve, hogy amit kiadtak fizetési felszólításokat, jelentős részénél meg sem vizsgálták, hogy azok joghatás kifejtésére alkalmatlanok, mert nem az arra illetékes parancsnok írta alá.

Azok a módszerek, amit a munkáltató bevet a munkavállalói ellen, akik egyébként is le vannak terhelve, ott vannak a végeken, tisztességgel, becsülettel, családjuktól hetekre távol, védik a határainkat, megkérdőjelezi ezen vezetők erkölcsi és etikai hozzáállását. A TMRSZ a jog talaján állva segíteni fog mindenkinek.

A munkáltató képviselője viszontválaszában azt közölte, hogy ami jár, azt mindenki megkapja, ami nem jár azt meg vissza kell fizetni. A 2015. évi XLII. tv. (új Hszt.), amely tartalmazza ezen fogalmat,  exakt módon rögzíti azt, hogy mi a készenlét. A munka törvénykönyve is rögzíti a készenlétet, ahogy minden foglalkoztatási jogszabály. Lényegében a munkára való  rendelkezésre állást jelenti, ami nem túlszolgálat.

1/A. Készenlétnél taxisblokád idején számított túlmunka anomáliái

A TMRSZ képviselője elmondta, hogy a Készenléti Rendőrségnél több napra elrendelték, munkahelyen való bentmaradást, ezzel kapcsolatosan írásban is jelzéssel éltünk, így a taxisblokád idején is, amely időre készenlétet számoltak el, amiért óránként bruttó 90 Ft-ot fizettek, amely idő meglátásunk szerint azonban munkavégzésnek, túlmunkának minősül.

Felvetésre került ezzel kapcsolatban az is a munkavállalói oldalról, hogy ugyanakkor azok, akik a Készenléti Rendőrségen szabadnaposok vagy pihenősök voltak és berendelték, ugyanúgy dolgoztak, egymás mellett ketten, mint akiket nem engedtek haza. Az egyiket tehát nem engedték haza, a másikat behívták, aki otthonról jött az túlórát kapott, aki meg bent maradt 3 napot, annak meg csak akkor, amikor kiment, arra a két órára.

Kovács István r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes, gazdasági főigazgató e felvetéssel kapcsolatban vizsgálat elrendelését közölte a munkavállalói képviseletekkel, egyben kérte a sérelmet szenvedők felsorolását is.

Elmondta azt is, a szakszervezetek kérdésére, hogy szabadidőben munkahelyen senki nem tartózkodhat, arra csak a szolgálati elöljáró kötelezheti a hivatásos állomány tagját, tehát a szolgálatteljesítési időn kívül, a szolgálat érdekében, szolgálatképes állapotban elérhető, szolgálati helyen kívüli helyen tartózkodhat, amely szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.

Ugyanakkor azt is közölte, hogy a csapatszolgálati szabályzatnak az átdolgozása (előző RÉT ülésen a TMRSZ képviselője kérdezett rá erre, ugyanis abban a készültség is szerepel, ezáltal pedig a munkáltató nem veszi figyelembe a szabályozást) van jelenleg folyamatban, amely a készültséget szabályozza, az a része gyakorlatilag kitörlésre fog kerülni.  Indok az volt, hogy a kiadott norma ilyen szempontból nem helyes, az hiába van rögzítve. Elmondta azt is, hogy Magyarországon minden rendőrnek kötelessége ismerni a szolgálati szabályzatot. A szolgálati szabályzatban a szolgálati formáknak egyéb részeként szerepel az, hogy ilyen, mármint készültség nincs.

2. január 1-ig végzett besorolások, átlagfizetések stb.

A munkáltató közlése szerint 2016. január 1-ére 34.960 főnek végezték el a besorolását, azokkal a jogszabályi feltételekkel, amelyek egyébként január 1. hatállyal változtak.

A rendőrségnél 2016. január 1. hatállyal 3201 főnek állt meg a pénze 15%, illetve 29,9 % között, 5890 főnek pedig 30,1 %, illetve 34,9 % között, 25.869 fő pedig elérte a 35%-os bérfejlesztést, részükre további béremelésre van lehetőség a jelenlegi norma szerint.

Tiszthelyettesek esetében az emelkedés átlagos mértéke 9 521 Ft volt, havi szinten, tisztek esetében 15.738 Ft, vezetők esetében pedig 20.276 Ft.

Átlagilletmény:

• tiszthelyettesek esetében bruttó 299 487 Ft
• tiszti állomány tekintetében bruttó 437 855 Ft.

Kompenzációs bérben 2016. január 1-ével 3061 fő részesült ez a korrekciós díj, ez csökkenő mértékű.

Szolgálati időpótlék nincs, az az alapilletmény része, a tavalyi évben, hogyha valakinek emelkedett a szolgálati pótléka, azt a 30 %-ig számították.

A főosztályvezető helyettesi időszakot,a korábban főosztály vezető helyettesi beosztásban eltöltött időt is a főosztályvezető beosztásban fizetési fokozat szempontjából figyelembe veendőnek ítélték meg és ez alapján egy újraszámítás történt és  a fizetési fokozata is változott január 1-ével.

A rendfokozati maximumok egy-egy besorolási kategóriában jelentősen változtak, ennek eredményeképpen egy-egy rendfokozatot hamarabb el lehet érni a besorolási kategórián belül. A tiszthelyetteseknél két ilyen beosztási kategória van, a B, illetve az A, a tiszteknek pedig egy van a vezetőknél pedig átrendezte a rendfokozati maximumot az ezredesi, illetve a tábornoki kategóriában. Ezt diszkrecionális jogkörben elérhetővé tette, tehát nincs olyan, hogy fizetési fokozattal, beosztásban töltött idővel automatikusan elérhető az ezredesi rendfokozat, tábornokit meg még úgy sem, mivel azt a köztársasági elnök adja. A BM rendelet módosítással 2016. január 1-től a hajóvezetői beosztást egységesen a B kategóriából a C kategóriába sorolták.

Címzetes rendfokozatban jelenleg 20.556 fő van, a nem címzetes rendfokozatban pedig 14.404 fő van.

3. közalkalmazottak és kormánytisztviselők helyzete

A munkáltató elmondta, hogy a közalkalmazottak tekintetében a Kjt. a 29/2015-ös BM rendelet szerinti ágazati pótlék megállapítására került sor, az illetmény megállapítás sorrendje szakirányításban szabályozott.  10%-os ágazati pótlékot kap a teljes közalkalmazotti állomány, amit adott kollegák, az 5%-ot nem kapták meg, de lehet, hogy több mint kétszeresét kapták a korábbi 5%-uknak. Ez  8702 főt érint a közalkalmazottaknál. Ennyi kollegának rendezték, minimum az ágazati pótlékkal az illetményét, kb. 1/3-nak a fizetési fokozata is változott. A kormány tisztségviselők helyzetéről nem kaptunk tájékoztatást, attól függetlenül, hogy a TMRSZ előzetesen írásban ezt kérte, de a munkáltató is előzetes tájékoztatás nélkül a napirendjére tűzte 3. napirendi pontban.

4. Szolgálati járadékosok

Az ülésen újra felmerült a szolgálati járadékosok problémája, melyet a munkáltatói oldal nem kívánt tárgyalni. A TMRSZ a kialakult vita során annyit közölt, hogy a szolgálati járadékosok ügyében a TMRSZ képviseltében még mindig folyamatban vannak perek a magyar állam ellen.

5. TMRSZ kontra munkáltató

A TMRSZ részéről újra felvetésre került, mivel írásos előterjesztésünk ellenére sem tűzte napirendre azt a munkáltató, hogy a TMRSZ-t megalakulásától kezdve sorozatos hátrányok érik, ezen belül pedig a szervezet lejáratása céljából még attól sem riadtak vissza, hogy valótlanul állítsák, hogy a TMRSZ képviselője III/III-as ügynök volt. Ez pedig közokiratba foglaltan derült ki 2015-ben egy tárgyaláson, hogy az ORFK egyik magas rangú főrendőre állította ezt. A szakszervezetünk csak annyit kért, hogy az ORFK ebben az ügyben kérjen bocsánatot, de arra való hivatkozással utasították el, hogy a cselekmény elévült. A TMRSZ álláspontja következetes e tekintetben, hogy az ORFK kérjen bocsánatot.

A munkáltató képviselője azt hangsúlyozta, hogy e kérdésben a szakszervezet már választ kapott, melyet a 29000/47268-4/2006-os általános számon,  dr. Gömbös Sándor címzetes dandártábornok hivatalvezető írt alá,  kiemelte, hogy az ügy elévült, ezért nem kérnek bocsánatot, érdemben  ezzel nem foglalkoznak.

Dr. Boros Gábor ORFK jogi főosztályvezető (előző években a BM-ben főosztályvezető) azt emelte ki, hogy nem az érdekegyeztető tanács orvosolhatja a jogsérelmet, hivatkozva arra, hogy a válaszlevelet az országos rendőrfőkapitány, mint a rendőrség első számú vezetője nevében tette dr. Gömbös Sándor címzetes dandártábornok, hivatalvezető és ha ez a válasz a szakszervezetnek nem tetszik, akkor menjen bíróságra.

A TMRSZ képviseletében Szima Judit TMRSZ főtitkár elmondta, hogy ilyen valótlan nyilatkozat nem évülhet el, ezt a rendőr érdekegyeztető tanács ülésén is meg kell tárgyalni, hiszen a szakszervezetek és a munkáltató közötti együttműködésbe ez nem fér bele,  ezt  a jogellenes munkáltatói  magatartást, tehát mindenképpen orvosolni szükséges, az idő múlásának tényétől függetlenül, hiszen magas rangú ORFK-s rendőrtiszt állított valótlant, amellyel a szakszervezetet és annak főtitkárát igyekezett lejáratni nagy nyilvánosság előtt, a Népszava újságon keresztül.

Erkölcsileg és etikailag is megvizsgálva az esetet, ez nem lehet lezárt ügy. Hangsúlyozta, hogy a rendőr érdekegyeztető tanács ülésének ezt azért kell tárgyalnia, mivel a szakszervezetünk és a munkáltató között van egy együttműködési megállapodás, és a tisztességes együttműködés jegyében, mindenképpen elvárható az, hogy a munkáltató kérjen bocsánatot úgy személyétől, mint a szakszervezettől.

Mindezek alapján a főtitkár a szakszervezet nevében a választ nem fogadta el,  mert erkölcsileg és etikailag is elítélendő ez a magatartás,  hiszen egy szakszervezettel sem bántak úgy az elmúlt években a munkáltatói oldalról, mint a TMRSZ-el, amely még ráadásul az egyenlő bánásmód elvét is sértette és sérti a mai napig, hiszen egy nyilvánvalóan jogszerűtlen helyzet orvoslására még csak kísérletet sem tesznek, hanem azt mondják, hogy az valóban megtörtént, de elévült, és ha nem tetszik, akkor pereskedjen a szakszervezet.

6. Készenléti Rendőrség által üzemeltett Sport központ igénybevétele

Dr. Boros Gábor ORFK jogi főosztályvezető tájékoztatást adott, hogy a Készenléti Rendőrség által üzemeltett Sport központ igénybevételével kapcsolatban parancsnoka kiadta a II/2016-os parancsnoki intézkedést, és ennek a módosult 4. pontja, a rendőrség személyállomány és nyugállomány tagjai mellett a szolgálati járandóságban részesülő tagok részére is hasonló módon biztosítja a belépés és a térítésköteles-térítésmentes szolgáltatások igénybevételét. Az intézkedés 2016.március 1-től hatályos.

Kovács István r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes annyit fűzött hozzá, hogy a rendőrség alatt a szolgálati nyugdíjasokat, vagy szolgálati járadékosokat, legyen az határőr ugyanígy kell értelmezni.

7. Egyebek

• Kovács István r. vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány-helyettes elmondta, hogy  megkezdődött a körzeti megbízotti szabályzat kidolgozása, új szabályzat kiadása, folytatódik a csapatszolgálati szabályzat kiadása, őr, járőr szabályok stb., amelyek ma a rendőri munkát és tevékenységet szabályozzák, illetve rendszerezik. Ezeket a szabályzatokat most valószínűleg a rendőrfőkapitány úr kiadta szakmai részekre, a csapatszolgálati szabályzat is ebbe a kategóriába fog tartozni.

• Szima Judit TMRSZ főtitkár észrevételezte, hogy a TMRSZ által föltett kérdéseknél az ORFK által megadott válaszok általánosak, ezért azokat az ORFK tekintse át és érdemi válaszokat adjon.

• Szima Judit TMRSZ főtitkár ugyanakkor jelezte, hogy a TMRSZ által felvetetteknél több kérdés nem került be a szakterületi válaszokba, ezt is kérte áttekinteni. Kérte továbbra is a választ arra, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője hány alkalommal kezdeményezte az új Hszt. módosítását, akár belügyminiszter úr, akár a kormány felé, és ha történt, akkor mely Hszt. pontokkal kapcsolatosan, melyre a többi válasszal együtt írásos tájékoztatást várunk.

Végezetül megállapodás született arra vonatkozóan, amit a TMRSZ 2015. októbere óta kért, hogy a migrációs határon ellenőrzést folytat 2016.03.23-án.

TMRSZ