- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

Felmentés – bántalmazás hivatalos eljárásban

intézkedésA TMRSZ által képviselt tagunk és társa ellen indult büntetőeljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2016. február 2. napján  meghozott   ítélete alapján az I. és II. rendű vádlottakat az ellenük emelt vád alól felmentette. A sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Megállapította, hogy a 263.517.- Ft bűnügyi költséget az állam viseli.

Az eljáró Nyomozó Ügyészség a vádiratában I. rendű vádlottat, mint tetteset, II. rendű vádlottat, mint bűnsegédet hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettével és védekezésre képtelen személy ellen elkövetett könnyű testi sértés bűntettével vádolta. A vádirat szerint a vádlottak 2010. június 17. napján kb. 03.10 órától kezdődően szolgálatteljesítésük során járőrtársaikkal rendőri intézkedést kezdeményeztek a garázda, rongáló magatartást tanúsító sértettel és társával szemben. A sértett  megpróbált a helyszínről futva távozni a közeli erdős területre de II. r. vádlott utolérte és megbilincselte, ekkor odaért I. rendű vádlott, aki többször megütötte mellkasát és fejét tenyérrel, míg II. rendű vádlott egyetértve a bántalmazásával azt nem akadályozta meg, majd a garázdaság bűncselekmény elkövetésén tettenérés miatt a kerületi Rendőrkapitányságra előállították sértettet és társát, sértett kezeit megbilincselték, majd vádlottak egyik társa őt egyszer a bal fülénél megütötte,  ennek következtében a földre esett, majd I. r. vádlott a földön fekvő megbilincselt sértettet legalább egy alkalommal arcon ütötte. A bántalmazások következtében több, 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedet.

Ezzel szemben a bíróság a következő tényállást állapította meg: 2010. június 17. napján több bejelentés érkezett a kerületi rendőrkapitánysághoz, hogy két személy ittas állapotban hazafelé tartva haladásuk közben több helyen és alaklommal garázdaságot követ el, rongál. Elektromos trafódobozt mozdítottak ki helyéről, reklámtáblákat borítgattak fel, hirdetőfelületek üvegtábláját betörték, BKV buszmegállókban a szemetes kosarat megrongálták, leszakították, menetrendet jelző alumínium oszlopot elhajlították, ezzel  36.660.- Ft, továbbá  85.500.- Ft kárt okoztak. A sértettet és társát az intézkedő rendőrök egy erdős területen elfogták és előállították. A sértett testén több sérülés volt, melyről több tanú vélelmezte, hogy azok talán az erdős területre menekülés közben elesés, illetve ágakba, bokrokba akadásból származhattak. Az előállítás tartalmáról készült igazoláson sértett saját kezűleg feltüntette, hogy előállítása során sérülése nem keletkezett, először a 2010. június 24. napján az eljáró nyomozó ügyészségnek eljuttatott beadványában állította azt, hogy a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés során az őt elfogó rendőrök a helyszínen, majd a kapitányság épületében bántalmazták, megfenyegették.

Az eljárás során mindkét vádlott következetesen tagadta a terhére rótt bűncselekmények elkövetését. A vádlottak közvetlen munkatársai és valamennyi, az eljárás során kihallgatott rendőr tanú úgy nyilatkozott, hogy semmilyen bántalmazó magatartást a rendőri intézkedés során nem tapasztaltak, ilyenről nincs tudomásuk, amennyiben tudomásuk lett volna erről, kötelesek lettek volna ezt megakadályozni és jelentést készíteni az általuk tapasztaltakról. A bíróság az ügyben igazságügyi szakértőket rendelt ki annak érdekében, hogy a sértett sérüléseinek vizsgálata alapján állapítsák meg azok okát. Az igazságügyi szakértők azon megállapítását, hogy a sértett rendőri bántalmazás következtében szenvedte el sérüléseit kirekesztette a bizonyítékok köréből, mivel túlterjeszkedtek kompetenciájukon, mert a bántalmazó személyek tekintetében tettek megállapítást, mely a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés.

A sértett a felismerésre bemutatás, illetve detektívtükör alkalmazása mellett élő személyek bemutatásával tartott ismételt felismerésre bemutatás során egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett.  A sértett abban a kérdésben, hogy ki, mikor és milyen módon bántalmazta egymásnak teljesen ellentmondó, eltérő nyilatkozatokat tett egymáshoz képest igen rövid idő eltelte után is, ami szavahihetősége kérdésében ugyancsak jelentős kételyeket támaszt, amennyiben a szavahihetőség kétséges, a vallomás egyetlen eleme sem tehető tényállás alapjává, ezért a bíróság a tényállását az okirati bizonyítékokra (rendőri jelentések, sértettekkel kapcsolatos orvosi iratok, az igazságügyi orvos és tárgyszakértő véleménye mellett az eljárás során kétséget kizáróan meg nem cáfolt azon vádlotti előadásokra alapozta, hogy vádlottak a sértettet nem bántalmazták.

A bíróság által megállapított tényállásból kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy vádlottak az általuk eljárás alá vont személyt bántalmazták volna, illetve ebből kifolyólag az sem, hogy II. r. vádlott a bántalmazáshoz segítséget nyújtott volna, ezért a bíróság az alapvető tényállási elem – bántalmazás, illetve sérülésokozás – bizonyíthatóságának hiányában a Be. 331. § (1) bekezdése alapján felmentette a vádlottakat az ellenük emelt vád alól.

Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett. Az ítélet nem jogerős!

TMRSZ