- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

“A rendőr megbecsülése” – az új Hszt tervezetben

törvénymódosítás IA rendőröket tovább kívánják sújtani, azaz „így kívánják megbecsülni a rendőrt” amennyiben a BM által előterjesztett törvénymódosítás tervezetét elfogadják!

2015. szeptember 30-án tartotta szakértői ülését a BÉT, ahol a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosításáról készült törvény tervezet került napirendre.

A tervezettel kapcsolatos észrevételeinket benyújtottuk a Belügyminiszter úrnak, melyek – többek között – a következők voltak

  1. Kifejtettük, hogy az illetményemelés 5 %-os mértékét nagyon alacsonynak tartjuk.
  1. Észrevételeztük, hogy a készenlét idejét – a nemzetközi szabályozással ellentétesen – jelentősen növelni kívánják, továbbá elöljárói önkényre is alkalmat teremt a pontatlan megfogalmazás.
  1. Szintén szóvá tettük, hogy az elöljárói önkényre ad okot, s alaptörvénnyel ellentétes jogbizonytalanságot eredményez, mivel a pont hatályon kívül helyezése esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója akár évekig is elhúzhatja a fegyelmi eljárást így bizonytalanságban tartva a munkavállalót, továbbá önkényesen akár évekig felfüggesztés hatálya alatt is tarthatja az adott személyt, ezzel súlyos károkat okozva, s ellehetetlenítve a dolgozót.
  1. Tiltakoztunk az ellen is, hogy a túlszolgálati órák négyhavi korlátjának eltörlése esetén akár a 350 óra túlszolgálat egy negyedév alatt elrendelhető, mely indokolatlan és súlyos megterheléssel járhat a munkavállalóra nézve, s meglátásunk szerint a korlát elhagyása nemzetközi szabályozásnak sem megfelelő.

A tervezetben foglaltakon kívül javasoltuk, hogy a törvénymódosítás kapcsán kerüljön sor további módosításokra is

  1. Az illetményemeléssel kapcsolatban továbbra is javasoltuk – mint az Életpálya-modell, illetve a jelenleg hatályos Hszt. egyeztetése során kifejtett véleményünket, megfogalmazott javaslatainkat fenntartva – a nagyobb mértékű és valóban érezhető súlyú, az indokolatlanul nagy különbségeket nélkülöző emelést, mely a megelőző időszak nettó illetményét veszi alapul.

A július 1-jétől megvalósult bruttó illetményhez képest történő 30 %-os emelés diszkriminatív eltéréseket eredményezett, s a nettó illetmények tekintetében sok esetben érezhető változást alig eredményezett.

  1. Javasoltuk, hogy a 2012. január 1-je előtt hivatásos állományba vett dolgozók tekintetében a korábbi szabályok szerint kerüljön visszaállításra a szolgálati nyugdíjba vonulás lehetősége a törvénymódosítás kapcsán.
  1. Javasoltuk továbbra is, hogy a túlszolgálat pénzbeni ellentételezésének lehetősége ne kerüljön megszüntetésre 2019. január 1-jétől, mivel kivitelezhetetlennek látjuk, hogy belátható időn belül a létszámhiányhoz kapcsolódó probléma megszűnjön.
  1. Javasoltuk a Hszt. 134. § ( 2 ) bekezdésének megváltoztatását, mivel pl. a 30 perces munkaközi szünet pl. egy 23 órára nyúló szolgálatellátás esetén aggályos, indokolatlanul egészségkárosító hatású. Megvizsgálva a Munka törvénykönyvét kiderül, hogy abban 9 óra munkavégzés után minimum 45 perc a munkaközi szünet, a kormánytisztviselői törvényben pedig például 6 óra után 30 perc, majd minden további 3 óra után 20-20 perc munkaközi szünet jár a munkavállalónak. Így aggályos a rendelkezés, nemcsak a negatív diszkrimináció kapcsán, hanem a testi-lelki egészséghez való jog aspektusában is.
  1. Mivel a 2015. évi XLII. törvény 352. §-ában meghatározott korábbi rendszeres díjazás fogalomkörébe a tűzszerészpótlék nem került bevonásra – jelentős illetménycsökkenésben részesültek a korábbi tényleges illetményükhöz mérten, annak ellenére, hogy különösen veszélyes feladatot látnak el. Beosztási illetményükben ezen különös veszélyesség nem került beszámításra, így az illetményrendezés számukra nagyon negatív hatásúvá vált. A kormány és az országgyűlés azon deklarált szándéka, miszerint az illetményemelés során a dolgozók „illetménye nem csökkenhet” egy rendkívül veszélyes és felelősségteljes feladatot ellátó munkavállalói csoport esetében látszik kiüresíteni az illetményemelés tényét. Javasoltuk ennek rendezését is a törvénymódosítás kapcsán.
  1. Javasoltuk továbbá a Hszt. 21. § ( 3 ) bekezdésének, valamint 30. §-ának módosítását is úgy, hogy a törvény ne delegálja tovább ezen súlyos alapjogi korlátozások szabályozását.
  1. A Hszt. 42. §-ával kapcsolatban ismételten javasoltuk az ( 1 ) bekezdés 2. mondatának újrafogalmazását, konkretizálását, mivel a szabályozásba a garanciális elemek nem kerültek beépítésre, például nem került meghatározásra, hogy konkrétan mit jelentenek a tudomásra jutott adatok a kifogástalan életvitellel kapcsolatban. Ezen rendelkezés vagy nagyfokú pontosítást vagy miniszteri rendeletben meghatározott szabályozást igényel.
  1. Továbbra is tiltakoztunk a szakszervezeti jogok kiüresítése ellen. Javasoltuk, hogy a módosítás során kerüljön visszaállításra a kifogás intézménye, a korábbi ún. munkaidő-kedvezmény mértéke, az ennek terhére történő kikérés lehetősége, a munkaidő-kedvezmény korábbi szabályok szerinti pénzbeni megváltásának lehetősége. A jelenlegi szolgálatteljesítési időkedvezmény a korábbi munkaidő-kedvezmény nagyon korlátozott, minimum lehetőség.
  1. A Hszt. 132. §-ával kapcsolatban javasoltuk, hogy a tanulmányi szerződés kötése ne diszkrecionális jogkörben megvalósuló lehetőség legyen, mivel ez önkényes szerződéskötés megtagadásokhoz vezethet, s az életpálya-modellel sincs összhangban.
  1. Javasoltuk a Hszt. 136. § ( 1 ) bekezdés b) pontjában a 10 éves életkori korlát megemelését legalább 14 éves korra, mivel legalább azon életkorig szükséges feltétlenül a gyermek felügyelet, s szükséges annak figyelembe vétele is , hogy szolgálatellátás miatt az egyedülálló szülő ne kerülhessen olyan helyzetbe, hogy megvalósítsa a kiskorú veszélyeztetését a szolgálatszervezés miatt.

Az általunk küldött beadványt ITT olvashatjátok.

TMRSZ