I.fokon elítélték Szima Juditot, mint szakszervezeti vezetőt………!

mert nem tudták szétverni a TMRSZ-t a mai napig!

Judit15.06.15Mint arról bizonyára értesültetek, a Szekszárdi Járásbíróság dr. Tuba István vezette tanácsa I. fokon a vádhatóság által emelt 6 vádpont közül 4 vádpont kapcsán bűnösnek mondta ki és ezért főbüntetésként 3 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre és 22 millió forint vagyonelkobzásra ítélte.

Az ítélet ellen a védelem és a főtitkár is fellebbezést jelentett be.

Terhelt társai védői úgyszintén fellebbezést jelentettek be mind a tényállás, mind a hozott döntés ellen.

A kézhez vett I. fokú ítéletet a nevek kezdőbetűs átjavítását követően teljes terjedelmével közzé fogjuk tenni honlapunkon.

Úgyszintén a fellebbezést is közzé tesszük tájékoztatás céljából annak elkészültét és benyújtását követően.

A hozott döntés előtt értetlenül és megdöbbenéssel állunk, hiszen semmilyen bűncselekményt nem történt,  ez bizonyításra is került az eljárás során, ám az I. fokon eljárt bíróság ezt nem így látta. Mielőtt az I. fokú bíróság döntése és a vádhatóság álláspontja ismeretében bárki is pálcát törne a most elmarasztalt emberek feje fölött, a teljesség igényével a közvéleményt szeretnénk tájékoztatni arról, hogy milyen körülmények, tények és információk mentén is született meg ez az elmarasztalást tartalmazó ítélet, amely nélkülözte mind a pártatlanságot, mind az objektivitást, mind a tények figyelembe vételét.

Szima Judit nem bűnöző, sem most elítélt munkatársai. A rendszer nyilvánította most nem jogerősen és I. fokon bűnözővé úgy, és olyan körülmények közepette, amelynek során az a most részletekben közlésre kerülő mintegy 400 oldal terjedelmű utolsó szó jogán elmondani kívánt beszédét nem tudta teljes egészében elmondani, mondván, „a vádhatóság 9 órát beszélt, míg Szima Judit már eddig 10 óránál is többet, ezért indokolt, hogy az utolsó szó jogán elmondani kívánt beszédemet korlátozzák, azaz megvonják”.

Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy a vádhatóság 91 oldal terjedelemben tett perirattal is ellentétes állításokat és egy-egy ilyen perirattal ellentétes ügyészi állítás cáfolására ha csak 1:5 arányban kap szót a védelem, az egyáltalán nem aránytalan és nem túlzó. A vád egy mondat hazugságát 5 mondattal cáfolni egyáltalán nem túlzó mértékű és legfőképpen nem perelhúzásra alkalmas mód.

Tudni kell, továbbá, hogy a 400 oldal védőbeszéde – mint utolsó szó jogán elmondani kívánt védekezés – mellett körülbelül további 800-1000 oldal terjedelemben adta elő a mondandóját, bizonyítékait

Ezzel szemben áll az ügyészség által bezsákolt – azaz nem a Be. által előírt módon lefoglalt, hanem „beszerzett” – mintegy 30 ezer oldalnyi irat, szakértői iratok, tanúnyilatkozatok és egyéb  iratok, amelyek a periratot képezik összességében.

Tudni kell továbbá, hogy a bíróság a vádhatóság indítványainak mintegy 99% feletti részében helyt adott, azaz a vádhatóság a maga részéről az eljárásban kifejthette saját álláspontját.

Tudni kell továbbá, és ez is peradat, hogy a védelem részére először 2014. december 8-án közölte a vádhatóság, hogy a mintegy 30 ezer oldalnyi periratból mit tekint a terheltekkel szemben bizonyítéknak. Tehát először a vádhatóság 2014. december 8-án közölte, hogy melyik az a mintegy 3 ezer oldalnyi irat, amit bizonyítéknak tekint 2011. június 3-i eljárását alátámasztandó. Addig a vádhatóság nem jelölte meg konkrétan és teljes egészében a bizonyítékai összességét.

Ezt követően a vádlottak padjára ültetett terhelti oldal előterjesztette saját védelme okán azokat az indítványait, amelyeket a vádhatósággal szemben kívánt ártatlanságát és bűntelenségét bizonyítani.

Peradat, tényadat, hogy a terhelti oldal ezen bizonyítási indítványainak lényegében nem adott helyt az I. fokon eljárt bíróság, amely miatt a Szima Judit főtitkár védelmét ellátó dr. Szikinger István és dr. Ónodi Ernő ügyvéd úr fel is szólalt.

Hol van a felek bíróság előtti fegyveregyenlőségének az elve megtartva akkor, amikor peradat, hogy a vádhatóság több mint 3 év elteltével jelölte meg az általa bizonyítékoknak tartott dolgokat – jellemzően iratokat – és addig a védelem nem volt abban a helyzetben, hogy azokat megismerje?

Majd ezt követően a védelem/terhelti oldal szinte összes indítványát a bíróság elutasította!

Amíg a vádhatóság indítányainak jellemzően és szinte teljes egészében helyt adott, addig védelem által előterjesztett indítványokat szinte teljes egészben elutasította!

Ezt abban a tekintetben jó „előjelnek” tekintette a védelem, hogy ezek szerint a bíróság nem látta megalapozottnak a vád álláspontját, hiszen mi más lehetne az oka annak, hogy a védelem indítványainak sorát konzekvensen és sorozatosan elutasítja, nem ad módot és lehetőséget a védelemnek arra, hogy a terheltek az ártatlanságukat bizonygassák.

Úgy gondoltuk, hogy a vádhatóság nem tudja a bűnösséget bizonyítani, ezért az ártatlanság vélelme okán a védelem bizonyítási indítványai elutasításának az az egyedüli oka, hogy szükségtelen, mivel a bíróság nem tartja szükségesnek a terheltek által indítványozottak teljesítését.

Ezzel szemben a mai napon kiderült, hogy szó sincs a felek fegyveregyenlőségéről. Szó sincs arról, hogy a bíróság érdemben foglalkozni kívánt volna azzal, hogy a terhelti oldal mit kííván előadni, bizonyítani. T. Enikő szavahihető tanú a bíróság szerint, kinyomtatott word dokumentumai – mint fecnik – hihető és hiteles bizonyítéknak minősülnek és elégségesek ahhoz, hogy embereket bűnözőnek minősítsen I. fokon a Szekszárdi Járásbíróság eljáró tanácsa.

Olyan szintű döntés alapját képezte egy zavart pszichéjű elbocsátott alkalmazott – mint „koronatanú” – szava, amely tartalmában egy szakszervezet főtitkárának a szervezet éléről elmozdítását jelenti, mindemellett egy ember vagyonelkobzását olyan mértékben mondta ki, amely lényegében a földönfutóvá válást is jelenti.

A magyar bíróság Szekszárd Járásbíróságának dr. Tuba István vezette tanácsa átvette és lényegében a Kaposvári Nyomozó Ügyészség koncepcióját ítéleti szintre emelve meghozott egy olyan koncepciós ítéletet, amelyet semmilyen objektív tény nem támaszt alá. T. Enikő „azt mondta” . A több mint valószínű titkosszolgálati provokációk, titkos információgyűjtések és ennek során elkövetett sorozatos provokációk semmilyen bizonyítékot nem hoztak az államhatalom konyhájára – ez perirat része – maradt T.Enikő és fecnijei.

Ma 2015. nyarán az ország egy I. fokú ítéletben megtestesülve eljutott oda, ahonnan ez az ország 1956-ban el akart rugaszkodni. Van vádhatóság, van „koronatanú” aki ürgebőr helyett word dokumentumokról beszél, fecniket lobogtat. És van legalább egy olyan bíróság, a dr. Tuba István vezette bírói tanács, aki a vészkorszakot idézve elégséges bizonyítéknak látja mindezt ahhoz, hogy munkájukat tisztességgel végző – kellemetlen hatékonysággal végző – szakszervezeti tisztségviselőkre a rá ruházott hatalommal élve bűnözőknek mondhasson ki. Mert az államhatalomnak, amelytől a bírói hatalomnak elvileg függetlennek kellene lennie – de a példánk nyilvánvalóan mutatja, hogy nem az – az az érdeke, hogy a 25 év rendszerváltás után ugyanoda érjünk vissza, ahonnan 1956-ban el akartunk szakadni. Egy helyben toporog az ország és az igazságszolgáltatás. Legalábbis I. fokon. Várjuk a folytatást, de az igazságot elhazudni nem tudja senki.

Mielőtt az utolsó szó jogán mondottakat olvasnák, ízelítőül a magyar titkosszolgálatok agent provocateur-jeként minősíthető M.E. elleni feljelentésünknek minősülő adatkérő levelünket is közzétesszük, azzal, hogy 2015. február 13.óta mély csend és hallgatás van az ügyben. A tartalmilag feljelentésnek is minősülő adatkérésünkre sem nyomozást megtagadó, sem nyomozást elutasító, sem nyomozást elrendelő döntésről nem kaptunk értesítést, noha a hatályos büntetőeljárási törvény ezt az eljáró szerv kötelességeként határozza meg.

Sem a panaszra, sem a feljelentésre érdemben senki nem reagált határozathozatali szinten, pedig még fotó-portfóliót is mellékeltünk a feljelentésünkhöz, illetve az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága sem tett érdemi intézkedést ismereteink szerint az ügyben a mai napig. (itt letölthető)

Javasoljuk továbbá kiegészítő információként a KÚT c- írás elolvasását is http://www.tmrsz.hu/2015/03/17/a-kut/ linkre kattintva, amely általánosságban alapozza meg a továbbiakban mind a TEK vezetője részére küldött feljelentésünket, mind a továbbiakban ismertetésre kerülő információkat és történéseket, amelyek a TMRSZ elleni titkosszolgálati műveletek provokációinak sorát jelentik.

Utolsó szó jogán elmondani kívánt védekezés. (I. része itt letölthető)

Folytatjuk….

Read in English here