TMRSZ elleni törvényességi eljárások 2004-től 2012-ig

A TMRSZ megalakulásától kezdve fő célkitűzésének tartotta, hogy valóban legyen munkavállalói érdekvédelem és érdekképviselet. A langyos pocsolyában dagonyázó, az aktuális kormányzatnak a munkavállalókra nehezedő döntéseit sajtószóvivőket megszégyenítő módon kommunikáló és a háttérben kézből etetett szakszervezeti stílussal szemben a TMRSZ valóban azt kezdte megvalósítani,  ami egy szakszervezet fő feladata.

A több tízmilliárdos és kézből etetett szakszervezeteknek kiosztott SZOT ingatlanvagyonból a TMRSZ az elmúlt 25 évben semmilyen formában nem részesedett. A SZOT vagyon jó része ma már eltűnt, mert a törvényi tiltások ellenére azt a „jutalmazott” szakszervezetek valószínűleg egyszerűen eladták és jobb esetben működésre költötték, rosszabb esetben pedig szakszervezeti főemberek által őrzött alapítványi kasszákban landolhatott, hogy aztán onnan már a tagság érdemi rálátása nélkül úgy, és akként szivattyúzzák ki ezeket a milliárdokat, hogy arra érdemi rálátása ne legyen   a tagságnak.

A TMRSZ meggyőződése szerint az elmúlt 25 év munkavállalóinak kifosztásáért, az EU munkavállalói bérszínvonalának sereghajtók közé tartozásáért való felelősség javarészt annak a szakszervezeti tisztségviselői „tömegnek” köszönhető, akik folyamatosan aprópénzre és személyes kedvezményekre váltották át munkavállalók millióinak az elemi érdekeit.

Ebben a közegben a TMRSZ úttörő szerepet vállalva kezdte a valós érdekképviselet kifejtését. Szokatlan volt. Stílust, szókimondást  kifogásolva, nem tudtak mit kezdeni sem szakszervezeti, sem munkáltatói, sem politikai síkon azzal, hogy a TMRSZ a munkavállalói sérelmek, a ki nem fizetett juttatások, a munkáltatói önös kedvezmények, a SZOT vagyon eltapsolása, a munkavállalói egzisztenciális lecsúszás és kiszolgáltatottság ellen, a vezető-kiválasztás szakmaiatlan szempontok szerinti rendszere, vagy éppen a rendőrség politikai „kézivezérlése”  miatt emelte fel a hangját.

Szokatlan volt, hogy a TMRSZ rövid időn belül típusperek tucatjait nyerve taposta ki ezekben a jogfosztásokban a munkavállalók számára a jog- és igazság szolgáltatásának útját.

Eközben a rendőrség – véleményünk szerint – egyre többet veszítve szakmaiságából időnként már parodisztikus példák során mutatta be a rendszerváltás politikai ejtőernyőseit, ahol vezetői székekben megkérdőjelezhető felkészültségű, hol tanácselnökből városi kapitánnyá avanzsált főrendőr, hol megkérdőjelezhető iskolai végzettséggel rendelkező főrendőr, hol éppen csempészarannyal a rendőrség központjában házaló főrendőr kapcsán emelte fel a szavát. Szokatlan volt, hogy a komisszár-rendszer jelleg egyre erősebben érvényesült a rendőri vezetői kinevezésekben, miközben ezek a széllelbélelt szakmai felkészültségű rendőrök egyre vehemensebben tették szóvá, vagy írtak jelentéseket minisztériumi vagy éppen kormányszintre a TMRSZ „jelenség” kapcsán.

Amikor pedig elérkezett 2006 ősze, a rendőrség legfelső szakmai és politikai vezetésének  teljes analfabetizmusa döbbentette meg a közvéleményt.  Sokakat váratlanul ért például a magát szobapapucsban tévénézés közben szolgálatba helyező államtitkár, vagy éppen a Dél-Amerikában szakmai úton lévő főkapitány távolléte, de akár említhetnénk a tekintély-kármentés időszakában főkapitánnyá kinevezett és pajzán versekben a szerszámáról költeményeket szerző főrendőrt, aki érdemei jutalmául nagykövetté bukott a későbbiek során.

A TMRSZ pedig tette a dolgát, és természetesen ennek ténye nem tetszett a torzulás jeleit több helyen mutató, rendészeti rendszer haszonélvezőinek. Nem tetszett a szemkilövetőknek, nem tetszett az ex tanácselnöknek, nem tetszett az összes olyan politika által felemelt és kinevezett pizsamás nadrágú főembernek, akiknek beosztásba emelése és tartása – szerintünk és többek véleménye szerint is – ártott a rendőrség szakmai tekintélyének és hitelességének ebben az időszakban.

A TMRSZ munkavállalói érdekvédelmi tevékenysége tehát már ekkor meglehetősen sokrétű és az addigi közegnek szokatlan, némelyeknek kifejezetten kényelmetlen volt. Ezért aztán elindult a bolsevik módszerek alkalmazása, hol szervezeten belül, hol éppen a szakszervezet társadalmi beágyazottsága szerint az ügyészségek – mint szakszervezetek fölött törvényességi képviseletet ellátó szervezetek – bevonásával.

A kotta mindig ugyanazok volt. Féligazságok, csúsztatások, vagy éppen koholt valótlanságok TMRSZ-nek tulajdonítása révén. A TMRSZ ellen megalakulásától kezdve több mint 20 ügyészségi törvényességi felügyeleti eljárást folytattak le. Hol a szakszervezeti működés kereteinek vélelmezett túllépése, hol Alapszabály ellenes működés, hol szélsőséges eszmékkel besározás, hol a rendőri vezetői tekintély rombolása, hol belső bomlasztás, hol koholt „bizonyítékok” gyártása, hol éppen a sajtó egy részének segítségével a karaktergyilkolás volt a TMRSZ ellehetetlenítésének az eszköze. Aki ismeri a bolsevik hatalomgyakorlás metodikáját és taktikáját, az ennek a módszer-tárháznak az összes elemét felfedezhette a TMRSZ elleni megnyilvánulások és fellépések sorában.

Mindeközben a TMRSZ tette a dolgát és a rendőrségi és egyéb munkavállalók felismerték, hogy valódi érdekvédelmet és szolidaritást lényegében a TMRSZ nyújt szakszervezeti oldalon. A legjobb ajánlólevél volt a munkavállalók szemében az, ahogyan az aktuális hatalom éppen nemtetszését fejezte ki a TMRSZ főtitkári megnyilvánulásaival kapcsolatban. A népszerűség nőtt, az ügyészségek nem találtak fogást a TMRSZ működésében, ezért a későbbiek során akadt olyan ügyészség amely a sokadik eredménytelen törvényességi felügyeleti intézkedés után olyan „kilövési parancsot” kapott a TMRSZ főtitkárát és annak legbizalmasabb munkatársait „kijelölve”, amely a legsötétebb diktatúrákat idéző, látványos külsőségek mentén vette kezdetét.

Négy év telt el ennek a „kilövési parancsnak” a realizálása óta és a kezdeti titkolózások és homályos utalások után kezd körvonalazódni egy olyan mesterkedés a TMRSZ vezetőjének és munkatársainak a karaktergyilkolása és szakszervezeti közügyektől eltiltás szándékával, amely egy külső szemlélő számára talán hihetetlennek tűnő részletekkel van „megtámogatva” a vádhatóságot segítendő. Kijelenthető, hogy mindezt állami közpénzekből működtetett hatalmi szervek hatáskörükkel visszaélve, állami vezetők félrevezetésétől sem tartózkodva, hír- és adathamisítások révén teremtette meg annak az alapját, hogy 2011-től kezdődően folyamatosan nyomás alatt tartson néhány ügyészségi alkalmazott egy rendészeti szakszervezetet úgy, hogy ennek során közokiratokkal bizonyított módon törvénytelenségek sorát is elkövették. Mindezt zavartalanul tehetik meg 2011. június 3-a óta, amely egyértelműen jellemzi a hatalomgyakorlás, az azzal való visszaélés jellegét a mai napig bezárólag.

Mivel a TMRSZ-szel korábban nem tudtak mit kezdeni – a „bujtogatásos” koncepciós eljárásban hozott bírói ítélet nem hozta a várt hatást – a TMRSZ működésének jogszabályi és évszázados munkaharc során elért alapjait szüntették meg. A tagdíjlevonástól való munkáltatói elzárkózás, a fel nem használt munkaidő-kedvezmény megváltásának megszüntetése, a munkáltató által tudott tisztségviselői pozíció ellehetetlenítése után is megmaradt, működik és továbbra is hiteles rendőrségi szakszervezet.

A koncepciós eljárás végrehajtójaként fellépő Somogy Megyei Főügyészség olyan szintű büntetést kér a TMRSZ tisztességes, becsületes, mindig a szervezet érdekeit szem előtt tartó főtitkárára, amelynél kevesebb időtartamú szabadságvesztést gyilkosok is kapnak, a százmilliárdos panamákat elkövető csalók pedig mindeközben zavartalanul működhetnek hosszú évekig.

A titkosszolgálati főtisztek közreműködésével végrehajtott sokmilliárdos ÁFA csalásának elítéltje kapott olyan mértékű büntetést, mint amelyet a TMRSZ főtitkárára kér a vádhatóság ügyésze azért, mert a TMRSZ szakszervezetként működött, saját forrásait a saját szervezeti egységei által is határozatba foglaltan rendeltetésszerűen használta fel.

A saját forrásait a szakszervezet arra költi, amire akarja, mondta ki ugyanez a vádhatóság 2011. januárjában egy határozatban. Amikor pedig ugyanaz a TMRSZ ezt a saját pénzét már a sokadik kormányellenes tiltakozásra használta fel 2011. április-május során, tiltakozva az Alaptörvény és a szolgálati törvény szerzett jogot visszamenőlegesen elvevő jellege ellen, akkor ugyanez az ügyészség ugyanazon tények alapján már nem ezt az álláspontot képviselete és „okiratokra”, „tanúkra” hivatkozva nyomozást rendelt el a TMRSZ főtitkára és munkatársai ellen.

A teljesség igénye nélkül számba vesszük a TMRSZ ellen lefolytatott ügyészségi törvényességi felügyeleti eljárások sorát.

 

I.

2006.novemberében a Tolna Megyei Főügyészség törvényességi eljárás keretében vizsgálatot indított, mivel a Budapesti Rendőr-főkapitányság II. Kerületi Rendőrkapitányság kapitányságvezetője a törvényben biztosított szakszervezeti munkaidő-kedvezmény kiadását sérelmezte, értelmezést és alkalmazást kért.

 A főügyészség adatszolgáltatásra és iratok megküldésére kötelezte a TMRSZ-t.

Ezt követően az ügyet a maga részéről lezárta azzal, hogy erre irányuló szakszervezeti igény esetén a szóbeli konzultáció elől nem zárkózik el.

A főügyészség átiratában a következőkről is tájékoztatta a II. kerületi kapitányt: „A TMRSZ és személy szerint Szima Judit főtitkár törekvése a munkaidő- kedvezmény központosítása, összevonása. Ennek indokát abban látják, hogy álláspontjuk szerint az ORFK indokolatlanul különbözteti meg a TMRSZ-t a másik két szakszervezettől, amikor azzal korlátozza alapvető jogát, hogy a munkaidő- kedvezmény központosítását a reprezentativitástól teszi függővé.”

 

I./

2006. novemberében a Tolna Megyei Főügyészség törvényességi eljárás keretében ismételten vizsgálatot indított, mivel a Budapesti Rendőr-főkapitányság törvényességi felügyeleti intézkedést kért a TMRSZ gyakorlatát kifogásolva.

„Ezúttal Budapest rendőrfőkapitánya, Gergényi Péter r. vezérőrnagy úr kifogásolta, hogy a szakszervezet egyik kerületi Rendőr-főkapitányságon szolgálatot teljesítő tisztségviselő esetében munkaidő-kedvezmény igénybevételét jelentette be.

Főkapitány Úr véleménye szerint a kis létszámú szervezeti egység szolgálat szervezésében, a szabadságok kiadásának előre tervezett rendjében komoly fennakadást jelent egyetlen ember rendkívüli, több szolgálatot érintő kiesése is.

A főügyészség tájékoztatást és véleményt kért a TMRSZ-től.

A TMRSZ válaszában hivatkozott nemzetközi vonatkozásban az ILO 87. sz. Egyezmény 3. cikkében foglaltakra, mely szerint:

„1. A munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek jogában áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységük megszervezése, valamint programjuk megfogalmazása.

2. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná.”.

Az ügy lezárásra került, ügyészi intézkedés nem történt.

II.

2007. januárban a Tolna Megyei Főügyészség törvényességi eljárás keretében ismételten vizsgálatot indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság törvényességi felügyeleti intézkedési kérelmére, mivel a TMRSZ szakszervezeti tisztségviselőjének 2007. január 01-től- január 31-ig terjedő munkaidő-kedvezmény igénybevételt jelentett be.

Az újabb főkapitánysági beadványban foglaltakra a megyei főügyészség hivatalos iratokat kért be, majd felhívta a TMRSZ figyelmét a szakszervezeti tisztségviselőket megillető munkaidő-kedvezmény konfliktusmentes igénybevételére, ezzel egyidejűleg a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 27. §. /3/ bekezdése alapján — figyelemmel arra is, hogy az Ügyészség az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. §./3/ bekezdése alapján a társadalmi szervezetek működése felett törvényességi felügyeletet gyakorol — jelzéssel élt és felhívta a Főtitkár Asszony figyelmét és egyúttal indítványozta, hogy a vázolt kérdés megoldásában az érdekképviseleti szerv tanúsítson együttműködési készséget.

A jelzés elbírálásáról a megyei főügyészség értesítést nem kért.

A TMRSZ nem fogadta el az ügyészi jelzést, mivel a jelzésben foglaltaktól eltérően a TMRSZ együttműködési kötelezettsége mindösszesen addig terjed, hogy előzetesen bejelenti a munkaidő-kedvezmény igénybevételét, a munkáltató pedig tudomásul veszi azt. Jelezte, hogy értelmezhetetlen és elfogadhatatlan a BRFK szolgálati érdekekre való folyamatos hivatkozása, hiszen egy személy nyilvánvalóan nem veszélyeztette az ötezer főnél is nagyobb létszámú BRFK jogszerű működését.

Idézet a TMRSZ válaszleveléből:

„Arról pedig nem tehet a TMRSZ, hogy a BRFK vezetőinek hozzáállása miatt az elmúlt években nagyszámban szereltek le rendőröket olyan fegyelmi okokból kifolyólag amelyek megalapozatlanságát évekkel később tudják csak bebizonyítani a bíróságok előtt a sérelmet szenvedő rendőrök.

Arról sem tehet a TMRSZ, hogy a BRFK-ról tömegesen kérik áthelyezésüket a rendőrök más rendőri szervezeti egységekhez, és emiatt is égető létszámhiánnyal küzd a BRFK.

Továbbá arról sem a TMRSZ tehet, hogy a BRFK a rendőri hivatás állami megbecsültségének utóbbi években tapasztalt munkáltatói devalválása miatt nincs elegendő új felszerelő a BRFK-ra, mert nem vonzó a rendőrök számára ma a BRFK kötelékében szolgálatot teljesíteni.

A TMRSZ egyik fő törekvése éppen az, hogy mindazok a visszásságok, ahol felvetődik a BRFK valamely vezetőjének jogsértő magatartása, a jog, kényszerítő erejével szüntessük azt meg. Mindez természetesen a jogsértést elkövető BRFK vezetők személyi presztízsének romlásával jár, amelynek következményeként — mint azt 2007.O1.03-i levelünkben is jeleztük (csatolva) — értesülést szereztünk arról, hogy B.L. „kicsinálása” került napirendre.

A BRFK vezetője nem tett érdemi lépéseket a BRFK ezer főt meghaladó létszámhiányának az orvoslására.  Az áthelyezésre váró dolgozókat hónapokig tartják vissza, a rendőr-szakközépiskolákból kikerülő végzős pályakezdő rendőröket pedig budapesti szolgálatra kötelezik sokszor akaratuk ellenére.

A TMRSZ meggyőződése – és ezt támasztja alá minden fentiekben kifejtett körülmény is -‚ hogy ha a BRFK vezetése nem sopánkodik a Kormány, az Ügyészség vagy a sajtó irányában az ezer főt meghaladó létszámhiány miatt, akkor egy tisztségviselő esetében az ügyészség irányában kifejtett „indokok” álságossága is egyértelműen megállapítható…

Együttműködési készségünk töretlen a BRFK irányában, továbbra is időben jelezzük, hogy a munkaidő-kedvezmény igénybevételére a TMRSZ érdekében kifejtett munkára rászorultságunk miatt a jövőben is igényt tartunk.

Megjegyezni kívánjuk egyébként, hogy ismereteink szerint a BRFK-n a BRDSZ-nek és az FRSZ-nek is van függetlenített és rendelkezési állományba helyezett tisztségviselője, de nincs tudomásunk arról, hogy munkából való távollétük miatt valaha is felmerült volna a BRFK bármely kerületében is a szolgálati érdekek veszélye.”

III.

2007. májusában a Tolna Megyei Főügyészség törvényességi eljárás keretében ismételten vizsgálatot indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság törvényességi felügyeleti intézkedési kérelmére. Beadványában sérelmezte, hogy a TMRSZ képviselője 2007. április 19-én a BRFK XIV. Kerületi Rendőrkapitányságon és a Zuglói Rendőrőrsön munkahelyi ellenőrzést tartott úgy, hogy szerinte a TMRSZ nem minősül reprezentatív szakszervezetnek, merthogy az ORFK Gazdasági és Igazgatási Főigazgatóság Jogi Főosztály álláspontja szerinti szervezeti egység a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a kerületi rendőrkapitányságok nem szervezeti egységnek.

 

Kérte az ügyészség a TMRSZ tájékoztatását. A TMRSZ a választ megadta a feltett kérdésekre. Ügyészi intézkedés nem történt.

IV.

2007. augusztusában a Tolna Megyei Főügyészség törvényességi eljárás keretében vizsgálatot indított az ORFK kérelmére, aki csatolta a Humánigazgatási Főosztály Fegyelmi Osztálya által a TMRSZ „Rend-Őr” elnevezésű, 2007/1. számú kiadványának tartalmát és annak megjelenési körülményeivel kapcsolatosan folytatott vizsgálat eredményéről készült jelentést. Ezzel egyidejűleg a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is szakmai vélemény-nyilvánításért fordult a Tolna Megyei Főügyészséghez az ORFK Humánigazgatási Főosztály Fegyelmi Osztálya által a TMRSZ „Rend-Őr” elnevezésű, 2007/1. számú kiadványának tartalmával és megjelenési körülményeivel kapcsolatosan folytatott vizsgálat eredményéről készült jelentésben foglaltak miatt.

A Tolna Megyei Főügyészség törvényességi eljárás keretében a Rend-Őr című 2007/1. számú időszakos kiadványával kapcsolatosan, mivel a nyomtatást a Kerényi Nyomda Kft. végezte megkereséssel fordult a nyomdához, hogy az időszakos kiadványt mikor és milyen példányszámban nyomtatták, az előállításhoz, megjelentetéshez engedéllyel rendelkeztek-e.  Kérték közölni ‚ hogy a Rend-Őr című kiadványt legutóbb mikor és milyen példányszámban sokszorosították.

A vizsgálat eredményéről nem adtak tájékoztatást. Ügyészi intézkedés nem történt.

V.

2008. októberében a Tolna Megyei Főügyészség törvényességi eljárás keretében vizsgálatot indított a Fejér megyei főkapitány bejelentésére a szakszervezeti tisztségviselők megbízását illetően, melyet sérelmezett a megyei Főkapitány.

A vizsgálat eredményéről a megyei Főkapitányt tájékoztatták, hogy jogszerűtlen volt a törvényességi felügyeleti kezdeményezése.

VI.

2008. novemberében 20-án a Szekszárdi Városi Ügyészség törvényességi eljárás keretében a Független Rendőr Szakszervezet bejelentésére vizsgálatot indított bekérve a Rendőr című újságunkat. Az FRSZ szabálysértési feljelentéstől kezdve sajtó-helyreigazítási pert indított ellenünk, sajtórendészeti szabálysértés, stb. Mindegyiket eljárást lezárták, azokat az FRSZ elvesztette, illetve a Szekszárdi Városi Ügyészség Ügyészi intézkedést nem tett.

VII.

 2009. márciusában a Szekszárdi Városi Ügyészség törvényességi eljárás keretében vizsgálatot indított, mely a  Legfőbb Ügyészség által országos szinten elrendelt ellenőrzés sorozat részét képezte.  Ezen vizsgálat keretében az ügyészség a TMRSZ működését is ellenőrizte. Tájékoztatásuk szerint az ország 40%-ában vizsgálták a szakszervezeteket.

 A Szekszárdi Városi Ügyészség TMRSZ vizsgálata során megállapította, hogy  

1. a tagok jogait és kötelezettségeit illetően megfelelően érvényesülnek a tagegyenlőség és a demokratikus önkormányzatiság követelményei.
2. az alapszabály megfelelően rendelkezik a legfőbb szerv és – az ügyintéző és képviseleti szerven kívül – egyéb testületi szervek összetételéről, a határozathozatal módjáról.
3. a szervezet hatályos tagnyilvántartással rendelkezik, a taglétszám jelenleg 4.409 fő.
4. a szervezet rendelkezik a működéshez szükséges vagyonnal. A vagyon a tagdíjon kívül a munkaidő-kedvezmény megváltásából származó bevételből származik, ezen kívül egyéb vagyonnal a szervezet nem rendelkezik.
5. a testületi szervek az alapszabályban foglaltaknak megfelelően kerültek megválasztásra.
6. a testületi szervek az alapszabályban meghatározott gyakorisággal üléseztek.
7. a határozatok meghozatalánál az Etv. és az alapszabály rendelkezéseit megtartották.
8. a szakszervezet tevékenységét az alapszabályban foglaltaknak megfelelően dokumentálta.
9. a szervezet mind a Kongresszusról, mind a Küldöttértekezletekről jegyzőkönyvet készített, amely tartalmazza a testületi szerv ülésezésének helyét, idejét, illetve a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolják a jelenléti ívet.
10. az APEH 2008. évben vizsgálta a szervezet könyvvezetését, a nyilvántartásokat, és ellenőrizte a bizonylat megőrzési kötelezettséget. Az ennek kapcsán 2008. augusztus 21-én készült jegyzőkönyv megállapította, hogy a szervezet a fenti kötelezettségeinek a hatályos jogszabályokban foglaltak alapján eleget tesz.
11. a szakszervezet vállalkozási tevékenységet nem végez, a 114/1992. (VII.23.) Korm. rendelet 4.§.-ában meghatározott elkülönített nyilvántartás vezetésére nem köteles.
12. Az ügyészség rögzítette, hogy a vizsgálat során elvi kérdések, illetve jogalkalmazási problémák nem merültek fel.
13. Az ügyészség rögzítette, hogy a vizsgálat kapcsán az Ügyészség felszólalást nyújtott be az alábbiak miatt:az alapszabály nem rendelkezik az ügyintéző és képviseleti szervről, illetve annak működéséről.

VIII.

2009.május 26-án kelt levelében Legfőbb Ügyészség hatáskörében arra nem jogosultként a törvényességi eljárására hivatkozva arra szólította fel a TMRSZ-t, hogy a Jobbikkal mondja fel a megállapodást. (1. letölthető: 1. LÜ figyelmeztetése 2009.05.26-i)

Ennek előzménye, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vizsgálatot folytatott a TMRSZ ellen , mivel a Jobbik Magyarországért párttal 2009. május 18-án  szakmai megállapodást kötött a TMRSZ.  Az .(2. letölthető : 2. 2009.05.22-i levél IRM vezetőjének ORFK vezetőjétől)

A Tolna megyei Főügyészség előzetesen megkért álláspontja szerint a politikai pártokkal való szakmai együttműködés szándékának megfogalmazásakor a szakszervezet köthet együttműködési megállapodást bejegyzett és törvényesen működő politikai párttal.

Mindezen ügyészségi „engedély” közokiratba foglalt megléte ellenére a Legfőbb Ügyészség  az Országos Rendőr-főkapitányság és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kezdeményezésére, arra szólította fel a TMRSZ-t,  hogy a Jobbikkal mondja fel a megállapodást .(3. letölthető: 3. 2009.05. havi levél Legfőbb Ügyészhez TMRSZ elleni fellépésre  )

A Legfőbb Ügyészség a rendelkezésre álló adatok alapján semmiféle vizsgálatot nem folytatott le, a vizsgálatot a rendőrség és az IRM végezte,- politikai nyomásra intézkedve. A TMRSZ jelezte a Legfőbb Ügyészségnek, hogy miután Küldöttértekezlet hozta ezt a döntést, ezért a Kongresszus hivatott arra, hogy a Jobbikkal való megállapodást felbontsa, avagy megtartása mellett döntsön.

Illetve tájékoztatva lett a Legfőbb Ügyészség arról is, hogy álláspontjával szöges ellentétben álló állásfoglalást adott részünkre a Tolna megyei Főügyészség korábban még mielőtt az összes politikai pártot megkerestük volna a szakmai együttműködés szándékával, amelyben aggálymentesnek tartotta ebbéli szakszervezeti szándékunkat.

A TMRSZ a figyelmeztetést nem fogadta el, szakszervezet vegzálásaként értékelte, illetve politikai befolyásoltságként. Kifejtette, hogy azt nem egy személy írta alá, a megállapodás megkötéséről a Küldöttértekezlet döntött, így a Kongresszus jogosult azt felülvizsgálni.

TMRSZ kiemelte azt is, hogy ez aggályos azért is, mivel ez a kommunista diktatúrák idején meghonosodott törekvés abban a tekintetben is, mert Gyurcsány Ferenc a Magyar Szocialista Munkáspárt miniszterelnök jelöltje — többek között — az egyik honvéd szakszervezettel kötött a 2006-os országgyűlési választások előtt együttműködési megállapodást. Ismereteink szerint az MSZP-nek a honvéd szakszervezettel kötött együttműködési megállapodásával kapcsolatban semmilyen törvényi aggálya nem merült fel, nem volt parlamenti felszólalás, egyik országgyűlési képviselő sem aggodalmaskodott, és az Ügyészség is megnyugvással vette tudomásul, hogy a szakszervezetek akár honvédségi szakszervezetekkel is köthetnek megállapodást.( 4 letölthető: 4. Lefőbb Ügyészségnek válasz)

A TMRSZ kiemelte, hogy rendkívül aggályos, hogy külön mindenféle eljárási kötöttségektől mentesen a törvényességi felügyeletet az utóbbi közel húsz év során csupán a TMRSZ-szel szemben gyakorolja a Legfőbb Ügyészség, mint központi szerv.

Kiemelendő, hogy a Tolna Megyei Főügyészség 2011.05.05-én a Szekszárdi Városi Ügyészség TK. 327/2011/1-I. számú megkeresésében az alábbiakat rögzítette:

„A 13/1994. (ÜK.12.) LÜ utasítás 3. (1) bekezdése szerint a törvényességi felügyeletet „a Legfőbb Ügyészség látja el az Országgyűlésnek felelős vagy beszámolni köteles szervek, a minisztériumok, az Országos hatáskörű, vagy országos illetékességű közigazgatási szervek, valamint az Országos sportági szakszövetségek, az Országos sportszövetségek, az országos kamarák és köztestületek felett, amennyiben más ügyészi szerv kijelölésére nem kerül sor. A Legfőbb Ügyészség az eljárás lefolytatásával főügyészséget úgy is megbízhat, hogy a vizsgálati jelentést, az intézkedéseket és más iratokat a vizsgálatot végző ügyészség helyett maga kiadmányozza, a megyei, Fővárosi Főügyészség (a továbbiakban: főügyészség) látja el a területi szinten szervezett közigazgatási szervek felett akkor is, ha a közigazgatási területbeosztástól eltérő illetékességi területen működnek,”

IX.

 2009. augusztus 29-én a Szekszárdi Városi Ügyészség törvényességi kérelemre hivatkozva iratbekéréseket kezdeményezett testületi ülések jegyzőkönyveiről , a munkaidő kedvezmény terhére foglalkoztatott ügyvivők megbízatásának visszavonásával kapcsolatban hozott  döntésekről.

A törvényességi eljárást 2009. augusztus 18-án H.L.I, S.J. és dr. G.P. méltatlanság miatt kizárt volt tisztségviselők  a Szekszárdi Városi Ügyészségen   kezdeményezték.A TMRSZ a 3 bejelentő méltatlansági kizárási határozatát megküldte az ügyészségnek.

A vizsgálat eredménye volt az is, hogy óvást jelentett be a Szekszárdi Városi Ügyészség arra hivatkozva, hogy a főtitkár-helyettes Küldöttértekezlet által történő megbízatása, illetve előzetesen a TMRSZ Vezetői Testülete által nem helyénvaló, ezért kérte, hogy helyezzük az erre vonatkozó határozatokat hatályon kívül. A főtitkár-helyettesi posztot a TMRSZ megszüntette, megjegyezve azt, hogy két év telt el a döntéstől és az akkor hatályos jogszabályok szerint az egy éven túli döntéseket nem lehetne kifogásolni.

X.

2009. decemberében a Tolna Megyei Főügyészség az FRSZ beadványára, törvényességi kérelemre hivatkozva a megbízási szerződéseket vizsgálta. Az ügyészség kérte a megbízási szerződések csatolását.

A TMRSZ megtagadta a megbízási szerződések csatolását, figyelemmel arra, hogy a megbízási szerződés három fél által köttetik. A megbízási szerződésben benne van, hogy harmadik illetéktelen személynek, csak a másik két fél írásos hozzájárulásával van lehetőség kiadni. Ezek a három oldalú megállapodások nem szakszervezeti törvényességi felügyeleti kör alá eső aktus, az azt megkötő felek részéről hanem olyan háromoldalú megállapodások amelyek egyrészt ügyvédi titkot képeztek, másrészt megkötésükre a polgári anyagi jog szabályai alapján került sor.

A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezőnél a Független Rendőr Szakszervezet nevében  a beadványt   Dr. Oláh Tamás ellenjegyezte.

A Tolna Megyei Főügyészség átiratában értesítette az FRSZ –t arról is, hogy a főügyészség nem lát elégséges okot annak megállapítására, hogy a megbízási szerződések a jó erkölcsbe ütköznek, illetve, hogy azok uzsorás szerződések. A feltűnő értékaránytalanság pedig csak az egyes konkrét szerződések esetén lenne vizsgálható.

A megyei főügyészség arról is tájékoztatást adott az FRSZ-nek, hogy a rendőrségi állomány tagjainak választási lehetőségük van, hogy melyik érdekvédelmi szervezethez kívánnak csatlakozni.

Az FRSZ 2010/1.számú újságjában erről a történésről  a valóságnak nem megfelelő tájékoztatást adott.

XII.

2010.januárjában a Tolna Megyei Főügyészség a TMRSZ-ből méltatlanság miatt kizártak beadványára újabb törvényességi eljárást indított a TMRSZ szervezőkkel kapcsolatosan, mivel szerintük a szervezői ügyvivők tevékenysége nem helytálló, nincs lehetősége arra a szakszervezetnek, hogy a munkavállalókat tájékoztassa szakszervezet munkájáról. Adatokat kért arra vonatkozóan, hogy mennyi az éves munkaidő-kedvezménye a TMRSZ-nek, hány alkalmazottja van, mennyi a tagja, stb.

Ebben a kérdésben a TMRSZ nem értett egyet az ügyészséggel.

XIII.

2010.februárjában a Tolna Megyei Főügyészség törvényességi kérelmekre hivatkozva vizsgálatot folytatott a TMRSZ-nél dr. G. P., H. L. I., S. J. L.L. volt tisztségviselők méltatlanság miatt történő kizárásával kapcsolatosan. Az ügyészség rendelkezésére bocsátottuk a kért iratokat.

Megállapították, hogy az érintett személyeknek az Etv. az 1989. évi II. törvény 10. §-a alapján lehetőségük lett volna a kizárással szembeni bírósághoz fordulásra, tehát ez egyéni jogvitának minősül, mely lehetőséggel nem éltek.

XIV.

2010. áprilisában a Szekszárdi Városi Ügyészség vizsgálta a 2010. februári vezetőségi értekezletek határozatait. B. Z. mb. elnöki megbízatásával kapcsolatosan egy óvást nyújtott be a Szekszárdi Városi Ügyészség oly módon, hogy felettes szerve már keresetet nyújtott be a TMRSZ ellen.

XV.

2010. április 02-án Tolna Megyei Főügyészség a fentiekben kifejtettek eredményeképpen P.C.125/2010. számon keresetet terjesztett elő a TMRSZ ellen a Tolna Megyei Bíróságon. Keresetének lényege az volt, hogy a TMRSZ működése nem törvényes, ezért kérte a bíróságot, hogy a TMRSZ működés törvényességének helyreállítása érdekében az alapszabály szerinti legfelsőbb szervet, a kongresszust a bíróság hívja össze. A bíróság által összehívott kongresszusnak a működés törvényességének helyreállítása érdekében a következő kérdésekben kell naprendi pontként dönteni.

1. Alapszabály módosítása és kiegészítése,

2. Jobbikkal kötött együttműködési szerződés felbontása,

3. Megbízási szerződéses eljárásokkal kapcsolatosan a tagsági viszony fenntartását eredményező gyakorlat, és a

4. Tagtoborzási gyakorlat megszüntetése

5. Jogi képviselet igénybevételének konkrét feltételeinek meghatározása,

6. A Vezetőségi Testület határozatába foglalt döntést, amelynek alapján a főtitkár a küldöttértekezletig megbízza az elnöki feladatok ellátásával az egyik titkárt, semmisítse meg.

7. A per folyamatban volt, amikor a TMRSZ rendes kongresszusára került sor 2010.09.24-én és 25-én. Az ügyészség által megjelölt pontok pedig egyebekben kerültek megvitatásra, határozathozatallal.

2010.10.19-én a Tolna Megyei Bíróság 6.P.20.298/2010/30. sz. végzésére a TMRSZ becsatolta a TMRSZ kongresszus 2010.09.24-25-i döntéseit.

Ezt követően a Tolna Megyei Főügyészség 2010.12.13. –án nyilatkozatot tett a bíróság felé, hogy a kongresszus eljárására és döntéseire figyelemmel a főügyészség keresete okafogyottá vált, kérte a TMRSZ-t, hogy a per szüneteltetésébe egyezzen bele.

TMRSZ kérte a bíróságot költségei megtérítésére.

2011.04.19.-én érkeztetett Tolna Megyei Bíróság 6.P.20.298/2010/42. sz. ítélete alapján  egy kivételével a  Tolna Megyei Főügyészség keresetét , és a TMRSZ viszont keresetet elutasította.

XVI.

2011.májusában a Szekszárdi Városi Ügyészséghez a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Vezetője — a Tolna Megyei Főügyészség útján — törvényességi kérelmet nyújtott be a Szekszárdi Városi Ügyészséghez a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ) alapszabályának törvényessége kapcsán. A beadvány lényege az volt, hogy a TMRSZ 2011. március 31-én kérelemmel fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez a Mosonmagyaróvári Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályának állományába tartozó — megbízott szakszervezeti tisztségviselőinek kikérésére 2011. április 16-án 00.00 órától 24.00 óráig meghatározott feladat ellátására. Ez a feladat a TMRSZ által szervezett országház előtti tüntetés lett volna a nyugdíjak visszamenőleges hatályú elvétele miatt.

Az ügyészség bekérte a dokumentumokat. 2011.05.30-án az ügyészség jelzéssel élt a TMRSZ irányában azzal, hogy a jelzés elbírálásáról, és az annak alapján tett intézkedésről az ügyészség értesítést nem kér.

XVII.

2011.11.16-án a  Szekszárdi Városi Ügyészség TK.838/2011/1-I. sz. megkeresése. A Kaposvári Nyomozó Ügyészség a TMRSZ ellen folytatott büntetőeljárása során megkereste a Tolna Megyei Főügyészséget, hogy tartson vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a TMRSZ által  a Mazda típusú személygépkocsi megvásárlására törvényesen került-e sor, illetve a TMRSZ alapszabályának megfelelően került-e sor a  beruházásokra

A megkeresést a főügyészség a Szekszárdi Városi Ügyészséghez áttette.
A vizsgálat lefolytatása céljából kérte, hogy az alábbi iratokat a kézhezvételtől számított 8 napon belül küldjük meg:

–   a személygépkocsinak a szakszervezet által történő megvásárlásáról szóló, illetve
– a  beruházások szakszervezet által történő finanszírozásával kapcsolatos dokumentumokat (testületi ülésekről szóló jegyzőkönyvek, illetőleg az azokon hozott határozatok)

2011.12.08-án a TMRSZ tájékoztatta a Szekszárdi Városi Ügyészséget. Megküldte a kért dokumentumokat.

XVIII.

2012.07.05-én TMRSZ ügyvivő főtitkára R. A., B. Z. elnök közreműködésével törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, azon indok alapján, hogy Szima Judit főtitkár  politikai fogolyként való fogva tartása idején a börtönből a pénzek feletti rendelkezési jog okán tájékoztatást kért a TMRSZ Vezetői Testülettől. Emiatt került sor a Szekszárdi Városi Ügyészséghez fordulásra, hogy törvényességi felügyeleti eljárást folytassa le, lehetőség szerint minél hamarabb, hogy az alábbi kérdéseikre választ kapjanak, mely kérdések a következők voltak:
– a fent felsorolt TMRSZ Vezetőségi Testület által hozott döntések meghozatala a szabályoknak megfelelően történt-e, maguk a döntések megfelelnek-e a normáknak

2012.09.03-án kelt a Szekszárdi Városi Ügyészség TK.788/2012/2-I. sz. jelzése.
Az iratok vizsgálata során az ügyészség jogszabálysértését észlelt.
Az alapszabály külön szerepelteti a 72-87. pontokban foglalt főtitkári hatásköröket és a 165. pontban foglalt képviseleti és aláírási jogot. A bankszámla feletti rendelkezési jog a TMRSZ főtitkárát illeti meg. Jogszabályváltozás és egyéb változás esetén további aláíró az általa megbízott személy.

Megállapította az ügyészség, hogy a VT alapszabálysértően járt el, amikor a határozatában a létesítő okirat 165. pontjában foglalt főtitkári hatáskörök gyakorlásáról hozott döntést, tekintettel arra, hogy azokról csak a főtitkár megbízása alapján rendelkezhetett volna.

A Szekszárdi Városi Ügyészség kérte a főtitkárt, hogy a törvénysértő állapotot szüntesse meg és tett intézkedéséről a Szekszárdi Városi Ügyészséget értesítse

Összességében ezek voltak azok a törvényességi felügyeleti eljárások, amelyeket a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete ellen bejelentésekre indítottak. Valamint egy volt az, amikor keresetet nyújtottak be a TMRSZ ellen, ami teljességgel politikai alapokon nyugodott, politikai indíttatású volt, s jogilag megalapozatlannak mutatkozott.

A bejelentések azt mutatják és támasztják alá , hogy a TMRSZ valódi szakszervezetként képviselte a tagsága érdekeit, melyet a munkáltatók és a politika sem nézett jó szemmel.

folytatjuk…….

TMRSZ