Alakulás
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete Tolna Megyei Rendőr Szakszervezet elnevezéssel 2004. szeptember 13. napján kelt létesítő okirattal jött létre az „Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény” előírásainak megfelelően, a Szekszárdi Törvényszék (akkor még Tolna megyei Bíróság) 2004. október 7. napján történt jogerős bejegyzésével.
A szakszervezet székhelye kezdetektől fogva Szekszárd, Tanya utca 4. szám alatt volt található, mely a főtitkár tulajdonát képező ingatlan.
A szakszervezet jelenlegi elnevezését – Szima Juditnak köszönhetően – 2005. október 20. napján kelt létesítő okirattal és a Szekszárdi Törvényszék 2005. október 24. napján kelt bejegyzésével nyerte el.
A szakszervezet képviselője megalakulástól kezdődően a főtitkár volt, személyében Szima Judit, akit minden esetben a szakszervezet legfőbb döntéshozó fóruma, a Kongresszus választott meg a szervezet alapszabályában foglaltak szerint.
A szakszervezet – 2005. október 20. napján kelt Alapszabálya értelmében – testületei: a Kongresszus, Küldöttértekezlet, tagszervezetek, csoportok, Ellenőrző Gazdasági Bizottság, Felügyeleti Bizottság.
A testületek közül a Kongresszus a legfelsőbb, döntési joggal felruházott testület, amely a főtitkár megválasztására kizárólagosan jogosult; a Küldöttértekezlet érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti, döntést hozó és állást foglaló képviselő testület, amely a két Kongresszus között jár el; az Ellenőrző Gazdasági Bizottság közreműködik a TMRSZ költségvetésének tervezésében, ellenőrzi annak teljesülését és a gazdálkodás rendjét; a Felügyeleti Bizottság a szakszervezet működését ellenőrzi.
A szakszervezet következő módosított, és a Szekszárdi Törvényszék által bejegyzett létesítő okirata 2010. október 15. napján kelt. Ezen Alapszabály értelmében a szakszervezet testületei a Kongresszus, a Küldöttértekezlet, a Vezető Testület, a tagszervezetek és az Ellenőrző Bizottság. A Kongresszus továbbra is a szakszervezet legfelsőbb döntési jogosultsággal rendelkező testülete, a főtitkár megválasztásának kizárólagos jogával; a Küldöttértekezlet a korábbi létesítő okiratnak megfelelően érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti, döntést hozó és állást foglaló képviselő testület, amely a két Kongresszus között jár el; a Vezető Testület ugyancsak érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti, ügyintéző, döntést hozó és állást foglaló képviselő testület, amely a két Küldöttértekezlet között jár el; az Ellenőrző Bizottság közreműködik a működés ellenőrzésében, a TMRSZ költségvetésének tervezésében, teljesülésének és a TMRSZ gazdálkodása rendjének ellenőrzésében.
A TMRSZ legutóbbi és jelenleg is érvényes és hatályos Alapszabálya 2013. május 5. napján kelt az „Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény” és a 2013-ban még hatályos „Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelően. Ezen Alapszabály szerint a szakszervezet testületei változatlanul a Kongresszus, mint legfelsőbb döntéshozó szerv, továbbá a Vezetői Testület, mint érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti, döntést hozó és állást foglaló képviselő testület, amely a két Kongresszus között jár el, illetve a tagszervezet, mint helyi hatáskörrel rendelkező testület, valamint az Ellenőrző Bizottság, amely továbbra is a szakszervezet működésének ellenőrzésében, a TMRSZ költségvetésének tervezésében, teljesülésének és a TMRSZ gazdálkodása rendjének ellenőrzésében közreműködik.
Nyilvánvalóan a jogi személynek minősülő szakszervezet megalakulásától kezdve rendelkezett a törvényes működéshez szükséges döntéshozó, ellenőrző és felügyelő szervekkel. Megvoltak azok a hatásköri eszközök ezen testületek döntéshozatali lehetőségében, amellyel nem csupán kontrollálni, hanem adott esetben a jóváhagyás helyett vétóval, vagy a hozott döntés kapcsán hatálytalanítási jogkörével rendelkeztek.
A főtitkár az operatív döntési és törvényes képviselői jogkör megléte mellett – végrehajtóként – a hozott döntések kapcsán „alárendeltje” volt a Vezetői Testületnek, a Küldöttértekezletnek és a Kongresszusnak is egyaránt. A szakszervezet szerveinek döntéseit vizsgálta és vizsgálja is folyamatosan a szervezet többi szervétől teljesen független, a szervezeti hierarchiában különálló Ellenőrző Bizottság.
folytatjuk……………