Ki képviseli a Magyar Államot szolgálati nyugdíjasoknál?

201104170838_az_ellensegÍgéretünkhöz híven tájékoztatjuk tagjainkat és a per kapcsán érintett munkavállalókat, hogy a 2015. március 17-ére kitűzött tárgyalás az alábbi fejleményekről számolhatunk be.

A Magyar Állam – mint alperes – a kitűzött tárgyalás napjáig érdemi nyilatkozatot – mint ellenkérelmet, vagy a kereset jogalapját elismerő nyilatkozatot – nem tett. A felperes TMRSZ-t a bíróság nem szólította fel hiánypótlásra, azaz kereseti kérelmünk a törvényi előfeltételeknek ez alapján megfelelt.

Miután a Magyar Állam képviseletére jogosult más szerv, vagy képviseletre jogosult személy a kitűzött tárgyalás napjáig nem tett érdemi nyilatkozatot, a pert ennek tükrében is el lehetett volna kezdeni és figyelemmel a Pp. vonatkozó 136.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezésére, az alperes marasztalása, azaz lényegében felperes pernyertessége az ilyenkor bevált formulával – bírósági meghagyással – I. fokon kimondható lett volna.

A tárgyalás előtti napon azt az értesítést kaptuk a perben eljáró bíróság részéről, hogy a pervezető bíró betegsége miatt a kitűzött tárgyalás elhalasztásra kerül, így továbbra sem került megtartásra a precedens jelentőséggel bíró jogvita első tárgyalása.

Másik tagunk esetében a 2015. április 7-re kitűzött tárgyalással kapcsolatban március 16-án vettük kézhez a Magyar Állam Igazságügyi Minisztérium Jogi és Szolgáltatási Főosztály jogtanácsosa, dr. Víz Tamás jogtanácsos úr által jegyzett „nyilatkozatot”, melyben a Magyar Állam Igazságügyi Minisztériuma elhárítja annak lehetőségét, hogy a jelzett perben a Magyar Állam képviseletében jogosult lenne eljárni, illetve nyilatkozatot tenni, mondván, hogy a jelzett perben nem áll fenn képviseleti jogosultsága. Arról nem tett említést az Igazságügyi Minisztérium eljáró jogtanácsosa, hogy mint alperesi képviseletre megjelölt szervezet, a képviseletre szerinte jogosult szervhez áttette-e a kereseti kérelmet, illetve azt sem jelölte meg a jogtanácsos úr a bíróságnak, hogy álláspontja szerint ki jogosult eljárni abban a pertípusban, amelyben a TMRSZ keresetlevelet nyújtott be.

Kíváncsian várjuk az aktatologatás kimenetelét a Magyar Állam képviseletére egyébként jogosult szervei között, illetve mindenképpen jó jelnek fogható fel az, hogy hónapokkal a keresetlevelünk tanulmányozását követően sem tudott a mai napig a Magyar Állam – valamelyik illetékes szerve – érdemi ellenkérelmet megfogalmazni a kereseti kérelmünkben megfogalmazottakkal szemben.

Bízunk benne, hogy az Igazságügyi Minisztérium válaszlevelében foglalt azon megfogalmazást,  hogy a TMRSZ-nek kellene meghatározni, hogy ki jogosult a Magyar Állam, mint ellenérdekű peres fél képviseletének az ellátására, az IM jogtanácsosa maga sem gondolta komolyan. Bízunk abban is, hogy az IM Jogi és Szolgáltatási Főosztályának eljárt dolgozója, illetve vezetője tisztában van azon kötelezettségével is, miszerint a részére a bíróság által megküldött keresetlevelet meg kell küldenie a képviseletre jogosult társ szervének, vagy egyéb képviseletre jogosultnak, de erről sajnos elfelejtették tájékoztatni a perbíróságot, hogy ez megtörtént volna.

Megjegyezni kívánjuk, hogy az eljáró bíróság hiánypótlásra ezen eljárásban sem szólította fel szakszervezetünket.

Tekintettel arra, hogy több más személy képviseletében is benyújtottuk ugyanezen tárgyban a kereseti kérelmet, bízunk benne, hogy a Magyar Állam Igazságügyi Minisztériumának kb 500 méteres körzetében székelő, a Magyar Állam képviseletére jogosult szervéhez 3 hónap alatt el fog jutni a bíróságra benyújtott keresetlevelünk, és mint képviseletre jogosult szerve előbb-utóbb érdemi nyilatkozatot tesz az ügyben és nem az ehhez hasonló tartalmú jogtanácsosi aktatologatásokról fogják értesíteni a további perbíróságokat a Magyar Állam Igazságügyi Minisztériumának felelős beosztottjai.

TMRSZ