Közalkalmazottak munkatörvénykönyves munkavállalóvá történő minősítése

A közalkalmazottakat érintő átminősítések okán a Belügyminisztérium által készített javaslat a Kjt. módosítása tárgyában, a véleményezésre jogszabályilag biztosított 8 napos határidő helyett mindössze 4 és fél órát biztosítottak a szakszervezetünknek.

A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítás tervezete ( a továbbiakban : Tervezet ) tárgyában az alábbi javaslatokat, észrevételeket tette:

1. A Kjt-t módosító 86. § (2) bekezdése nem ad konkrét eligazítást annak tekintetében, hogy mely közalkalmazott munkakörét minősítik majd fizikai munkakörré, így visszaélésekre, önkényes meghatározásra adhat okot.
2. A munkatörvénykönyves munkavállalóvá minősítés felveti a jubileumi jutalom elvesztését. Különösen hangsúlyos ez azon dolgozónál, akik esetében néhány hónap hiányzik a jogosultsági időből. Példának okáért, aki 24 éve és 9 hónapja dolgozik közalkalmazottként az átminősítéssel elveszíti a több évtizedes munkával megszerzett jogosultságát önhibáján kívül. Ez igen méltánytalan, a szerzett jogot figyelmen kívül hagyó, a jogbiztonság követelményét semmibe vevő helyzetet teremt.
3. A Tervezet (3) b) pontjával kapcsolatban javasoljuk, hogy a 2016/2017. kerüljön megváltoztatásra legalább 2017/2018. oktatási évre, a befejezésre legalább 5 éves időintervallum kerüljön meghatározásra. Továbbá javasoljuk, hogy legyen rendelkezés arról is, hogy a munkáltató a kötelezően előírt képzettség megszerzése kapcsán felmerülő költségeket ( tandíj, tankönyv, vizsgadíj, távolléti díj ) vállalja, a munkavállalóval kötelezően tanulmányi szerződést köt.
4. A Tervezet (3 ) a) pontjával kapcsolatban javasoljuk, hogy már 50 éves kortól számítódjon a mentesség, tekintettel arra, hogy a tanulás már 50 éves korban nehézkesebbé válik, diszkriminatív helyzetet teremthet, ha a munkavállaló pl. 52 évesen a huszon-, harminc évesekkel kell, hogy beüljön az iskolapadba.
5. A Tervezet ( 5 ) bekezdése  számos anomáliához vezethet a nem megfelelően konkrét szabályozás, a félrevezető megfogalmazás kapcsán. A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész beszámítása, s alapilletményként kezelése a kollektív szerződés megcsúfolását eredményezheti az átminősítések során. A kollektív szerződések nagy része garantálta a magasabb fizetési fokozatba lépésekkor a plusz béremelést, mely az átminősítés során, ha nem kerül konkrétan külön rögzítésre, akkor a beszámítással elveszik, azaz jogtalan hátrányt fog szenvedni a munkavállaló. Ugyanez a helyzet a címpótlékokkal is, mivel a bekezdés utolsó fordulata ( „ha valamely közalkalmazotti illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény a kinevezés, vagy a munkaszerződés megkötését követően már nem áll fenn”), melyek megtartása a rendelkezés jelen megfogalmazása alapján nem garantált. Továbbá jelezni kívánjuk azon fenntartásunkat is, hogy a rendelkezés az illetmények befagyasztására is alkalmas, amennyiben a munkavállaló esetlegesen magasabb bérrel fog rendelkezni, míg a rá vonatkozó köztisztviselői bértáblában szereplő illetményét nem éri el, elesik az illetményemeléstől, melyre jóhiszeműen számíthatott közalkalmazotti státusza alapján.
6. Megjegyezni kívánjuk azt is, hogy a módosítás véleményünk szerint előkészítetlen, ezt támasztja alá az is, hogy a javaslat sem vezetői összefoglalót, sem indokolást, sem előzetes hatásvizsgálatot nem tartalmaz. Feltehetően nem történt meg a jelenlegi közalkalmazotti réteggel kapcsolatban azon konkrét számítások elvégzése, mely alapján bizonyított lehet, hogy az átminősített dolgozók nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a jelenleginél illetmény tekintetében, szerzett jogaik nem kerülnek elvonásra, illetve ha elvonásra kerülnek, akkor megfelelően kompenzálva lesznek a munkavállalók.
7. Meglátásunk szerint nem garantált a munkavállalóvá átminősítendő közalkalmazottak továbbfoglalkoztatása sem, figyelemmel a Kjt. 25/C. § ( 6 ) bekezdésében foglalt törvény erejénél fogva megszűnő jogviszony lehetőségére.
8. Javasoljuk a szükséges számítások elvégzését, a normaszöveg pontosítását, egyértelműsítését, az anomáliák feloldását.
9. Jelen formájában – véleményünk szerint – a módosítás nem megfelelő, átgondolatlan,  nem elfogadható a fentebb kifejtett indokok alapján, így azt a TMRSZ nem támogatja.

Végezetül mint mindig –ez idáig eredménytelenül- kértük a Belügyminiszter Urat, hogy az átdolgozott tervezetről, valamint véleményeink, javaslataink figyelembevételéről, azok figyelmen kívül hagyásának okairól is szervezetünket tájékoztatni szíveskedjen. Egyben fenntartottuk azt a jogot, hogy bármely jogszabálysértés esetén megtegyük a szükséges jogorvoslati lépéseket.

TMRSZ