- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

TMRSZ a 0/2-es Hszt tervezetre

A TMRSZ nem fogadja el a szolgálati törvény tervezetét!

 

Schild / Martin DšrnerA TMRSZ a rendvédelmi szervek hivatásos állománya szolgálati viszonyáról szóló törvény tervezetének ( a továbbiakban : 2.tervezet ) tárgyában az alábbi javaslatokat, észrevételeket tette a belügyminiszter úr felé, a részünkre megküldött 2. tervezettel kapcsolatban koncepcionális jelleggel az alábbiakat tartottuk szükségesnek megemlíteni:

Szóban, verbálisan ez volt a kommunikáció lényege.

Sem az 1. sem a 2. tervezet nem valósítja meg ezt a koncepciót, még csak köze sincs ahhoz, hogy elérje a vonzó pálya felvázolását az érintetteknek, és pályázóknak.

A belügyminiszter Úrhoz véleményünk kifejtésekor az alábbi észrevételeket fogalmaztuk meg:

„Ön, mint a rendőri hivatásban évtizedeket eltöltő egykori hivatásos – egykori „ingyenélő kádárhuszár”, egyesek mai szóhasználatára utalva -, bizonyára tisztában van azzal, amiről írtam, és amit most írni fogok. Az 1971. évi XI. Tvr. illetve az annak helyébe lépett 1996. évi XLIII törvény (Hszt.), mint szolgálati jogviszonyt alapvetően meghatározó jogszabályok a szerzett jogok és a munkavállalót megillető járandóságok vonatkozásában össze sem hasonlítható a jelenlegi tervezettel, figyelemmel arra, hogy a jelenlegi 2. tervezetből is hiányoznak mindazok a kedvezmények, amelyekkel az állam kifejezésre juttatja a hivatásos szolgálatba állók iránti megbecsülését.

A hatályos Hszt. 1996. óta legkevesebb 77(!) módosítást élt meg napjainkig. 18 év alatt az évente átlagosan több mint 4 törvényi módosítást jelent. Ez csak a szolgálati törvény módosítása.

 A végrehajtására kiadott közel tucatnyi végrehajtási rendeletek elmúlt 18 évi módosítása pedig több százas nagyságrendben valósult meg.

Kérem Belügyminiszter Urat, mondjon ebből a 18 évi 77 db törvénymódosításból csak egyet, amely a munkavállalók javára szóló módosításnak értékelhető. Segítek. Egy sem volt olyan amely ilyennek tekinthető. A 77 db Hszt. módosítás egyike sem szakmai szempontok, hanem egyrészt fiskális/pénzügyi indíttatásból és rendőrség politikai alávetettségének a növeléséről, vagy elszakmaiatlanodásáról szólt.

Ezzel Ön legalább annyira tisztában van ebben az országban, mint sok ezer, évtizedes rendőri múlttal rendelkező egykori és jelenlegi rendőr.

Minden módosítás során a TMRSZ elmondta, leírta az érveit, tiltakoztunk és konstruktív javaslatokat fogalmaztunk meg minimális eredménnyel.

A mai rendőrök többsége már el sem tudja képzelni, hogy egykor a rendőrségi munkavállalóknak és családtagjainak az alábbi – példálózó jelleggel említett – jogai voltak:

A legkevesebb 77 módosítás során a mindenkori országgyűlési szavazások egyszerűen eltörölték ezeket a járandóságokat, kedvezményeket. Ezek egyikéhez sem adta a TMRSZ a nevét, nem adtuk el egy alkalommal sem kilóra, szakszervezeti kedvezmény biztosításáért a munkavállalók jogait. Elvették anélkül is, helyenként egyes szakszervezetek passzív asszisztenciája mellett.

Az egészben ez a legszörnyűbb. A szakszervezetek téphetik a szájukat, megfogalmazhatnak konstruktív javaslatokat, senkit sem fog érdekelni a jelek szerint még a szakmai ágazati irányítást végző Belügyminisztériumban sem.

Ha egy szakszervezet érdemi javaslatait sem kívánják figyelembe venni, akkor egy ilyen koordináció valóban csak üres formalitás, a látszat kedvéért. Ezt tudjuk látjuk éve óta, hogy így folyik, de mindig és mindig bízunk abban, hogy a döntéshozók egyszer rá fognak döbbenni, hogy mekkora hibákat követtek el, amikor a rendőrség munkavállalóit nem hogy egy átlag munkavállaló szintjén megbecsülték volna, de még annyi joga sincs egy becsületes rendőrnek ma Magyarországon, mint annak a bűnelkövetőnek, akit a rendőr felderít és elszámoltat.

Sajnos ez ma a helyzet Belügyminiszter Úr.

Mindezek ellenére – bízva abban, hogy a TMRSZ javaslatai egyszer talán valóban meghallgatásra és elfogadásra kerülnek – részleteiben az alábbiakat tartjuk szükségesnek kinyilvánítani, fenntartva az utóbbi években megfogalmazott javaslatainkat is.

  1. Elsődlegesen sérelmezzük azon tényt, hogy a szakszervezetek által a 2015. január 16-i BÉT-ülésen történt felvetések, az írásban beküldött javaslatok nem kerültek figyelembe vételre, mely nagyon jól megállapítható a korábbi és a jelenlegi Tervezet összehasonlítása alapján. Tulajdonképpen megállapítható a munkavállalói érdekképviseletek véleményének, javaslatainak semmibe vétele, a formális javaslatkérés.A
  2. Az első tervezethez képest mindösszesen a megbízási díj, illetve az időpótlék százalékos arányában, azok felső határának tekintetében történt kisebb arányú feltételezhetően pozitív változás, bár ez sem konkretizálható, mivel nem tudható, hogy mely összegnek a százalékára vonatkozik a tervezetbeli szabályozás.
  3. Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy az eredeti tervezethez képest az új Tervezet nemhogy garanciákat építene be a tervezett – túlzott és aránytalan, Alaptörvény ellenes – alapjogi korlátozásokkal kapcsolatban, illetve ezek körét a szükségesség-arányosság elve szerint szűkítené, hanem további alapjogi korlátozásokat vezet be. Azaz a Tervezetbe bekerült §-ként a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozása. Megjegyezzük, hogy az alcím is megtévesztő,  mivel nemcsak az adatvédelemmel kapcsolatos normatív tartalmat szabályoz, hanem lehetőséget biztosít a rendvédelmi szervnek arra, hogy a hivatásos állomány tagját technikai eszköz igénybe vételével is ellenőrizhesse. Ez már alapjaiban sérti az emberi méltóságot, mivel a megfogalmazás alapján semmiféle konkrét körülménynek, feltételnek nem kell fennállnia ahhoz, hogy megfigyelhessék a hivatásos állomány tagját, azaz mértéktelen teret enged az elöljárói visszaéléseknek. Az adatvédelemmel kapcsolatban a 30 napig – mely további 30 nappal beépített garanciális szabályok nélkül, diszkrecionálisan meghosszabbítható – tartó adatkezelés is súlyos aggályokat vet fel.
  4. Szintén az alapjogi korlátozás fogalomkörében kívánjuk megemlíteni, hogy a Tervezetbe új elemként került be a 318. §, mely szerint  a poligráfos vizsgálaton való részvétel vállalása a polgári nemzetbiztonsági szolgálathoz való felvétel esetén kötelező elem, s itt sem rendelkezik a Tervezet olyan garanciális elem beépítéséről, mely a visszaélések lehetőségét megakadályozná.
  5. Úgyszintén alapjogi korlátozás fogalomkörén belül kívánjuk megemlíteni az új elemként beépített 103. §-ban meghatározott lehetőséget, mely szerint az állományilletékes parancsnok az alkalmassági vizsgálat során felmerült gyanú alapján hozzákerült egészségügyi adatot a – mely alkohol, kábítószer vagy pszichotróp anyag tartalmú gyógyszer fogyasztásával kapcsolatos – 90 napig jogosult kezelni, ezen hosszú időtartam visszaélésekre adhat okot, továbbá aránytalan alapjogi korlátozás különös tekintettel a gyógyszerekre. Ezen felvetéssel kapcsolatban szintén aránytalannak és  szükségtelennek tartjuk a 98. § ( 6 ) bekezdésébe beiktatott 90 napos lehetőséget.
  6. Az alapjogi korlátozásokkal kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy a Tervezet 20. §  ( 1 ) bekezdése, mely szerint „A hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési időn kívül a szolgálatteljesítési helyét elhagyhatja” szinte már a komédia irodalmi műfajának kategóriájába tartozik, s jól szemlélteti a jelenlegi Tervezet színvonalát, bár a tervezett szabályozás sok elemét megvizsgálva azon sem lehetne csodálkozni, ha nem hagyhatná el szabadidejében a munkavállaló a szolgálati helyét.
  7. A Tervezet 20. § ( 2 ) bekezdése szintén súlyos alapjogi korlátozás, hiszen a szolgálati érdek az értelmező rendelkezésekben továbbra is pongyolán fogalmazott – abba bármi beleérthető, az bármire indokolásul szolgál korlátlanul – így az arra való hivatkozással történő szolgálatképes állapot állandó fenntartása, mely azt jelenti, hogy pl. egy családi ünnep során egy pohár pezsgővel sem koccinthat az állományba tartozó a személyes szabadság, a szabadidőhöz, pihenéshez való jog indokolatlan és súlyos korlátozása.
  8. A Tervezet 20. § ( 3 ) bekezdésében – bár bekerült az írásos indokolási kötelezettség – szereplő külföldre utazás engedélyhez kötése, annak megtiltási lehetősége továbbra is aggályos és szükségtelen korlátozása a szabad mozgás jogának, mely a Római Szerződésbe ütközik.
  9. A Tervezetben szereplő nemzetbiztonsági ellenőrzés esetén megállapított kockázat esetén történő felmentés szabályozásával kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy a feljogosított személy általi döntési jog az ellenőrzés eredményének figyelmen kívül hagyására megint csak anomáliákhoz vezethet a jelenlegi megfogalmazás alapján.
  10. A Tervezet 98. § ( 1 ) bekezdése is eklatáns példája annak, hogy a Tervezetet előkészítők csak a minél nagyobb szigorításra, korlátozásra törekedtek, mivel az előző tervezethez képest még két kötelezettséggel megemelték a hivatásos állomány tagjának kötelezettségeit. Azaz a kógensen 13 pontban, több szakaszban felsorolt munkavállalói kötelezettségekkel szemben a munkáltatói kötelezettségek mindösszesen 1 szakasz 3 pontjában kerülnek szabályozásra, ez is jól mutatja az egész Tervezet egyoldalúságát, a munkavállalók tekintetében a minél nagyobb arányú megterhelésére törekvést, a túlzott követelményeket és jogkorlátozásokat.
  11. A Tervezet 148. §-ával kapcsolatban nem értünk azzal egyet, hogy a jelenleg hatályos törvényben meglévő, illetve a Tervezet előző verziójában szereplő ún. délutáni pótlék – melyet a Munka törvénykönyvének 141. §- a is rögzít, s a koncepcióban is szerepelt – kivételre került. Javasoljuk a hatályos szabályozás megtartását.
  12. Az ún. délutáni pótlék megtartása mellett javasoljuk, hogy a hatályos szabályozás szerint ezen pótlék továbbra is képezze az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díjszámítás alapját, azaz a Tervezet 138. § ( 6 ) bekezdésében szerepeljen ez a pótlékfajta is.
  13. A Tervezet 146. § ( 2 ) bekezdésében foglalt azon szabályozással, hogy a szolgálati időpótlék csak a szolgálati viszonyban eltöltött 10. év után jár nem értünk egyet, javasoljuk, hogy már 5 év után is járjon, s ennek folyományaként emelkedjen a 11. mellékletben meghatározott százalékos érték, azaz az 5-10 év után járó pótlék esetén 100%-ot, 10-14 év esetén 150%-ot, a továbbiak tekintetében minden kategória esetén az előzőhöz viszonyított 50 %-os emelkedést javaslunk legalább.
  14. A Tervezet 146. § ( 3 ) bekezdésében a hivatásos pótlékkal kapcsolatban pozitív változásként jelenik meg, hogy az eredeti tervben szereplő 400 %-os felső korlát 650%-ra emelkedett, viszont az alsó korlát nagyon alacsony maradt, így széles diszkrecionális jogkört adva a miniszternek, s mivel rendeleti szintű szabályozásról van szó, így nagy bizonytalanságra adhat okot, hiszen lehet, hogy az egyik évben hatályos 650%-os pótlékból a következő évben 50 %-os lesz. Javasoljuk, hogy az alsó határ legalább 400 %-ra kerüljön megemelésre.
  15. A Tervezet 126. § ( 3 ) bekezdésével kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy az a megfogalmazásának általánossága, pontatlansága okán a készenléti jellegű szolgálati beosztást teljesítők esetében nem pontosan értelmezhető, joggal való visszaélést megalapozó. Javasoljuk a tartalom egyértelműsítését.
  16. A Tervezet 56. § ( 4 ) bekezdésében eszközölt változást az előző tervezethez képest visszalépésnek tartjuk, pedig az, hogy vezető beosztást ne az „utcáról bekerülők” töltsenek be a sok éve szolgálatot teljesítő, szakmai tapasztalatokkal rendelkezőkkel szemben üdvözlendő elképzelés volt, azaz a 3 éves tapasztalat megkövetelése a vezetőknél indokolt. A változtatás viszont már csak a kiemelt vezetők esetén követeli meg a 3 évet, javasoljuk, hogy a szabályozás minden vezetőre vonatkozzon.
  17. A Tervezet 69. § ( 5 ) bekezdésében a megbízási díj tekintetében – mivel az első változathoz képest az alap a beosztási illetményről a rendészeti illetményre változott – az 50 %- os alsó határt alacsonynak tartjuk, javasoljuk 100%-ra történő emelését.
  18. A Tervezet 75. § ( 3 ) bekezdésével kapcsolatban megjegyezni kívánjuk, hogy a könnyített szolgálattal kapcsolatban is szigorítást kíván bevezetni a Tervezet, mivel a 22 óra és 6 óra közötti tilalmat kivette a szabályozásból. Javasoljuk az időre vonatkozó szabályozás megtartását, pontosan a könnyített szolgálatra való beosztást megalapozó okok alapján.
  19. A Tervezet 81. § ( 2 ) bekezdésével kapcsolatban is fenntartjuk azon véleményünket, hogy az alapjogi korlátozások megsértése esetén a nem kógens eljárási szabályok betartását megkövetelő jogviszony megszüntetéssel – annak ellenére, hogy a törvény erejénél fogva megszűnés helyett, most felmentéssel megszüntetendőre változott a tartalom – nem értünk egyet, a felmentés esetén is ugyanazon visszaélésre okot adó lehetőségek fennállnak, melyekre már hivatkoztunk.
  20. A Tervezet 128. § ( 1 ) bekezdésével kapcsolatban javasoljuk a szabályozást a kisgyermeket nevelő minden anyára kiterjeszteni, figyelembe véve a Kormány családpolitikai rendelkezéseit.
  21. A Tervezet 173. § ( 1 ) bekezdésével kapcsolatban javasoljuk, hogy az elévülési idő a fegyelemsértés esetén 1 évben kerüljön meghatározásra, mivel a jelenlegi 3 év anomáliákat okozhat, s szükségtelen bizonytalanságot alapoz meg.
  22. Megjegyezni kívánjuk, hogy a Tervezet 335. §-a is igen aggályos alaptörvényi szempontból, mivel eklektikusságot teremt, s az új szabályozás egyáltalán nem lesz kedvezőbb az érintettek számára. Meglátásunk szerint a szakaszban megfogalmazottak esetében, illetve körültekintően több szabályozási pont tekintetében is szükséges lenne átmeneti szabályok megalkotására a jogbiztonság érdekében.
  23. Továbbra is hangsúlyosan javasoljuk, hogy a szakszervezeti jogok ne kerüljenek teljesen kiüresítésre, az MRK ne kapjon olyan jogosultságokat, melyek érdekvédelmi kompetenciába tartoznak. Változtatás nélkül fenntartjuk – előző véleményünkben kifejtetteket – , hogy a Tervezet szakszervezetekkel kapcsolatos szabályozása a már megjelölt nemzetközi, úniós szabályokba ütközik az alapjogi korlátozáson túl.

 

A 2015. január 19. napján megküldött javaslatainkat és véleményünket továbbra is fenntartjuk, mivel a 8 oldalban összefoglalt indokolt javaslataink nem kerültek megfontolásra az akkori tervezet átdolgozása kapcsán.

Meg kívánjuk ismételni – megerősítve előző javaslatunkban foglaltakat – , hogy nem értünk egyet azzal, hogy nem kerül vissza a szolgálati nyugdíj intézménye a törvénybe, az illetményemelés nem megfelelő mértékű.

Hangsúlyozni kívánjuk azt is, hogy a rendészeti alapilletmény összege ismeretlen, így a mellékleti besorolási osztályok értelmezhetetlenek, a Kormány által már 2011-től ígérgetett illetményemelés összege nem látható, annak ellenére, hogy az ígéret szerint néhány hónap múlva megtörténik a bérek rendezése.

Sérelmezzük azt is, hogy javaslatainkkal kapcsolatban visszajelzést egyáltalán nem kaptunk. A kölcsönös együttműködés keretében elvárható lenne azon tájékoztatás irányunkban, hogy az indokolt javaslataink mi okból nem kerültek megfontolásra, vagy mely jogszabályok alapján indokolatlan azok tervezetbe foglalása.

Észrevételezni kívánjuk, hogy a számos javaslat ellenére a jogszabály előkészítője a fentebb említett szigorításokon kívül érdemi változtatásokat nem végzett a tervezeten. Az nem nevezhető átdolgozásnak, módosításnak, hogy az „illetve” kifejezések „valamint”  szóra kerültek átváltoztatásra, a jogszabály szerkesztési alapkövetelményként – minisztériumi jogi osztálytól elvárható lenne már az első változatnál is – megfogalmazott címírás szabályai figyelembe vétele megtörtént, az arab számok betűvel történtek kiírásra, a felsorolás szabályai néhol figyelembe vételre kerültek.

Meglátásunk szerint érdemi változások az első tervezethez képest nem történtek. Továbbra is keverednek az anyagi jogi és eljárási szabályok, s az egész tervezet az eklektikusság jegyeit viseli magán.

Véleményünk szerint a Tervezet elfogadhatatlan, korszerűtlen, a jelenleg hatályos törvény alapján jól látható jogalkalmazási és ténybeli problémákat nem küszöböli ki, a munkavállalókat a jelenleginél is lényegesen hátrányosabb helyzetbe kívánja hozni.

Elfogadása előtt az előzetes normakontroll mindenképpen szükséges – véleményünk szerint –, mivel az arányossági-szükségességi tesztet valószínűleg nem állja ki a Tervezet a rengeteg aránytalan alapjogi korlátozás okán.

Megjegyezni kívánjuk azon tényt is, hogy a Tervezet számos helyen – a technikai javítások ellenére – nem felel meg A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. ( XII. 14. ) IRM rendelet kógens rendelkezéseinek.

Jelezni kívánjuk azon tényt is, hogy a hatásvizsgálati lap nem került megküldésre.

Bízunk benne, hogy életbelépése előtt a törvénytervezet az ezt követő átdolgozásokkal együtt további egyeztetésre fog kerülni, s megfelelő fórumokon minden érintett véleményt nyilváníthat a tervezettel kapcsolatban.

Kértük a Belügyminiszter Urat, hogy az átdolgozott tervezetről, valamint véleményeink, javaslataink figyelembevételéről, azok figyelmen kívül hagyásának okairól is szervezetünket tájékoztatni szíveskedjen.

TMRSZ

 Előzmény:

http://www.tmrsz.hu/2015/01/19/tmrsz-a-01-es-hszt-tervezetre/