Közalkalmazotti béremelés – precedens, példaértékű ítélet

FIGYELEM Az ország valamennyi közalkalmazottjának figyelmébe!

Precedens értékű  pernyerés I. fokon visszamenőleges közalkalmazotti béremelés tárgyában.

Példaértékű ítélet , mindamellett, hogy a jognak és az igazságosságnak is megfelel a tartalma.

bertablaA TMRSZ a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon I.fokon – az ítélet még nem jogerős – pert nyert olyan jogkérdésen, amely a munkavállalóra hátrányos munkáltatói jogértelmezéssel szemben a munkavállalóra nézve kedvezőbb jogértelmezést mondott ki elvi éllel.

A pernyerést megalapozó kereseti kérelem és az annak maradéktalanul helyt adó bíró ítélet lényege az  alábbiak szerint foglalható össze.

A munkavállaló felperes és munkáltató alperes közötti jogvita lényege, hogy 2013 tól több olyan jogszabályi rendelkezés is született, amely a minimálbér és a garantált bérminimum összegének határozott mértékű emeléséről rendelkezett.

A nagyobb létszámú közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatóknál jellemző módon létezik – a munkáltató és a szakszervezet által kötött –  hatályos Kollektív Szerződés (továbbiakban KSZ.) is, amely további kedvezményeket határozhat meg a közalkalmazottak vonatkozásában.

Tagunk sérelmezte, hogy a munkáltató az illetményemelésről rendelkező jogszabályokat akként értelmezte, hogy gyakorlatilag a béremelést követően sem nőtt a nettó illetménye. A munkáltató mind a jogszabályi rendelkezéseket, mind a KSZ. –bizonyos feltételek esetén alanyi jogon járó havi 5 ezer forintos béremelést jelentő – rendelkezéseit figyelmen kívül hagyta. A munkáltató arra hivatkozott, hogy tagunk nettó illetményét azért nem kell megemelnie, mert a munkavállaló illetményén belüli bérelemek között van olyan, amely korábban – értelmezése szerint – adhatósági kategóriaként került megállapításra a munkavállaló részére.

Ezt a munkáltató szerint adhatósági kategóriaként kezelt bér-részt – nevezetesen a pozitív illetményeltérítést a KSZ szerint járó havi 5 ezer forintos béremelést – a jogszabályi béremelést értelmezve akként „módosította” a munkáltató, hogy az általa adhatósági kategóriaként értelmezett bérrészt kvázi lecsökkentette azzal a mértékkel, amellyel a jogszabály erejénél fogva meg kellett volna emelnie a közalkalmazott illetményét. Az ebbéli munkáltatói „trükközés” nem csupán a rendőrségi közalkalmazottak, hanem a hivatásos állományúak esetében és más ágazati szférákban foglalkoztatott közalkalmazottak  esetében is rutinszerűen alkalmazott munkáltatói jogértelmezés.

Évekkel korábbról ismerhetjük, hogy azon munkavállalók esetében, akiket a munkáltató különböző okoknál fogva pozitív illetményeltérítésben részesítette, azok a munkavállalók sok esetben vagy teljesen kimaradtak a következő illetményemelésből, vagy nem olyan mértékben nőtt az illetményük, amilyen mértékben arról a vonatkozó jogalkotói döntés szólt.

Magyarán egy példa: A 100 ezer forintos illetményű munkavállaló illetményét a munkáltató döntése alapján  a munkavállalónak 120 ezer forintra kell felemelnie. A munkáltató azt mondja, hogy ő jelenleg 130 ezer forintot fizet a munkavállalónak a szerinte járó 120 ezer forint helyett, azaz egy forint béremelést sem kell adnia az érintett munkavállalónak.

A bíróság – elfogadva a felperes munkavállaló érdekében megfogalmazott jogi érvelést és az azt alátámasztó jogszabályi rendelkezéseket idézve – kimutatta, hogy a dolgozó illetményét – példánál maradva – fel kell emelni 100-ról 120 ezer forintra, és erre még „rárakódik” a korábban jogosultságként megszerzett 30 ezer forint „plusz” bérelem, azaz az illetményemelést követően a korábbi 130 ezer forintról 150 ezer nő a dolgozó esetében.

A korábban az össz-bértömegre egyéb jogcímeken „rárakódott” bér-elemeket tehát az illetményemeléseknél nem lehet akként figyelembe venni minden esetben, hogy a munkáltató papíron abból tudja be a kötelező béremelést és a munkavállaló illetménye nem emelkedik ezt követően, vagy csak részben emelkedik a jogszabály által meghatározottnál kisebb mértékben.

Az I. fokú ítélet jelentősége fentiekből kitűnően áttörő jelentőségű a munkáltató évek óta jellemzően alkalmazott trükközése elleni szakszervezeti törekvésünkben. Olyan mérföldkő, amely ha jogerősen is megállja a helyét – meg kell állnia, mivel a jogszabályi rendelkezések összességében egyértelműek és világosak e téren – munkavállalók tízezrei, akár százezrei esetében indokolja az addig részükre folyósított illetmény felülvizsgálatát. Amennyiben pedig a felülvizsgálat eredménye az, hogy a munkáltató alkalmazta az össz-bértömegen belüli jogszabállyal és szerződéssel ellentétes átcsoportosítás „trükkjét” és a dolgozó bére vagy egyáltalán nem nőtt, vagy csak részben nőtt a jogszabályi rendelkezésben elrendelt mértéknél kisebb összegben, az esetben elévülési időn belül követelhető kamattal növelten az így „eltrükközött” összeg. Rendőrségi, katasztrófavédelmi, honvédségi, önkormányzati, egészségügyi,oktatási, hatósági szervek, adóigazgatási szervek bármilyen státuszú munkavállalóira egyaránt kihathat elévülési időn belül. Számoljatok és követeljétek az eltrükközött összeg kamatos kifizetését!

Tudnotok kell, hogy tagunkhoz hasonló helyzetben lévő más munkavállaló más szakszervezetekhez is fordult, a munkáltatóhoz illetve a bírósághoz fordulása előtt a panaszával, de tagunk tájékoztatása szerint egyedül a TMRSZ vállalta el, hogy megkíséreli a dolgozó igazát bíróság előtt is érvényesíteni. A többi szakszervezet – akihez tagunk kollégája fordult –azzal nyugtatta a dolgozót, hogy minden szabályos, minden rendben van a munkáltató jogértelmezésével kapcsolatban, az igénye alaptalan, a munkáltatói határozat tökéletesen jogszerű.

Aztán siettek a következő kormányzattal való alkudozásra, hogy ez évben éppen hány tízmilliót fognak kapni Erzsébet utalvány, nemzeti Üdülési csekk, vagy hasonló cafeteria elem reklámozására az állami költségvetésből…. ezt már mi tesszük hozzá véleményünkként.

Bízunk benne, hogy ezt a pernyerést munkavállalói igények tömeges megfogalmazása fogja követni a munkáltatók irányában és a munkáltatói „trükközés” ezen formája végérvényesen a múlté lesz. Az I. fokú – még nem jogerős – bírósági ítélet közalkalmazottak esetében meghatározott legkisebb munkabér, középfokú végzettség esetén garantált bérminimum tárgykörben született. A bírósági jogértelmezés azonban ugyanígy vonatkoztatható véleményünk szerint a Hszt. szerinti besorolásra is.

Amennyiben akár a munkáltató irányában benyújtandó igény megfogalmazását, akár jogi képviselet igénybevételét látják az érintett munkavállalók szükségesnek, nyugodtan forduljanak szakszervezetünkhöz, a kereseti kérelem formulája, a bíróság helyt adó indokolása már rendelkezésünkre áll.

Az első ösvényt kitapostuk, a szélesítés már az érintettek érdeke elsősorban. Néma gyereknek ugyanis még az anyukája sem érti szavát, nem érti meg, hogy mit szeretne.

Lépj Te is saját érdekedben, a TMRSZ segíteni fog.!

Együtt sírunk és együtt nevetünk a munkavállalókkal 10 év óta. Ez egy szakszervezet alapfeladata véleményünk szerint, nem pedig kormányzati pénzcsapok iránti elvtelen, sunnyogó kuncsorgás és cserébe szelepként a gőz leeresztése félpályás bohóckodással, meneteléssel, 5%-os béremelés követelésével megtévesztve a jóhiszemű munkavállalókat, miközben milliárdos értékű SZOT vagyon elkótyavetyélése is megtörtént az elmúlt 25 évben.

A per kimenetele mindig több esélyes. Biztosan megnyert per soha nincs előzetesen, de ez a mostani ítélet példaértékű, mindamellett, hogy a jognak és az igazságosságnak is megfelel a tartalma.

A nevek kitakarásával jelen tájékoztatóhoz csatoljuk mindenki okulására tagunk levelét is.

TMRSZ

                                                                                                                                                                                                        

A Holdudvaron indítottak egy külön topikot, keresik, hogy mit lehet tenni. Tájékoztassatok, mert legalább tudják: VAN OLYAN SZAKSZERVEZET, AKI TESZ A KÖZALKALMAZOTTAKÉRT IS !!!!!
Tudok olyanról, hogy megkérdezték a másik szakszervezetet is, és közölték a közalkalmazottakkal, hogy  teljesen jó a parancs úgy ahogy csinálták !
Szóval a munkavállaló közalkalmazottak zúgolódására való tekintettel, Nektek kellene tájékoztatást adni.