Az akciószolgálati pótlékról

Akciószolgálati pótlékról összefoglaló napjainkig

paragrafus_002A Hszt. végrehajtásáról szóló 140/1996.(VIII.31.) Kormányrendelet  57. §-a ( a továbbiakban: R.) alapján „Akció szolgálati pótlékra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt.”

Ehhez a meghatározáshoz hozzákapcsolódik  A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet  26. §-a, mely rögzíti a fokozott ellenőrzés fogalmát:

(1) A fokozott ellenőrzés összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység, amelynek során a rendőrhatóság illetékességi területét vagy annak egy részét lezárják, és az ott tartózkodókat igazoltatják.

(2) Fokozott ellenőrzés végrehajtását

a) az ország egész területén vagy több megye illetékességi területén az országos rendőrfőkapitány, a bűnügyi főigazgató, a rendészeti főigazgató,

b) illetékességi területén a rendőrfőkapitány, a bűnügyi vagy a rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes, a rendőrkapitány vagy az ügyeletvezető, a határrendészeti kirendeltség vezetője, továbbá

….rendelheti el.”

Kiemelendő, mivel sok fokozott ellenőrzést rendelnek el, viszont ezen ellenőrzések a bírói gyakorlat/ítélkezés szerint jogosítanak akciószolgálati pótlékra, amennyiben megállapítható, hogy területi, illetve országos szintűek voltak, a koncentrált feladatot magasabb szervezeti szinten szervezett, több egység, összehangoltan hajtotta végre, vagy helyi szinten kerültek elrendelésre és különleges szolgálati feladatnak minősülnek, azaz nem a napi szolgálatteljesítés körébe tartoznak.

Az akciószolgálati pótlék tárgyában Mfv.II.10.844/2012/7. számon a Kúria is döntést hozott, s ebben kimondta :  „Minthogy az irányadó jogszabályok az akció fogalmára nézve értelmező rendelkezést egyáltalán nem tartalmaznak, a perbeli jogosultság feltétele csak és kizárólag a R. 57. §-a alapján ítélhető meg. Következésképpen a fokozott ellenőrzés, tehát az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység szervezettségi szintje és kiterjedése alapján dönthető el az akció szolgálati pótlékra való jogosultság.”

A különböző közlekedésbiztonsági ,közrendvédelmi,  idegenrendészeti és migrációs ellenőrzések európai szintű végrehajtására kiterjedő ellenőrzések pl. TISPOL, MITRAS –  melyek területi, illetve országos szintűek, továbbá pl. az ORFK 15521/2010. Ál.t számú Intézkedési Tervében ( Hazánk közbiztonságának megszilárdítására, a leginkább veszélyeztetett térségek, települések biztonsági helyzetének javítására ), az ORFK 29000-6232/2011. ált. számú Fokozott Ellenőrzési Tervében ( MITRAS ), az ORFK 29000/21741-1/2011. ált. számú Intézkedési Tervében ( A lakosság szubjektív biztonságérzetét – a települési, illetve kistérségi szinten mutatkozó igényekre figyelemmel – leginkább javító, a prevenciót előtérbe helyező rendőri intézkedések megtételére) , az ORFK 29000/18265-12/2013. ált. számon kiadott Intézkedési Tervében ( A közbiztonság és közrend további erősítését elősegítő bűnügyi és rendészeti intézkedések egységes megtételére ) meghatározott feladatok, illetve az ezek végrehajtására kiadott megyei intézkedési tervek  is megalapozzák a pótlékra való jogosultságot.

 A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság 3.M.370/2011/20. számú ítéletében megfogalmazottak szerint  elnevezésüktől függetlenül akciónak minősültek azok a fokozott ellenőrzések, melyek területi, illetve országos szintűek voltak, a koncentrált feladatot magasabb szervezeti szinten szervezett, több egység, összehangoltan hajtotta végre. Az I. fokú bíróság ítéletét a Kúria is helybenhagyta.

A Kúria 2014. február 14. napján  Mfv.II.10.335/2013/4.számon hozott ítéletében megállapította, hogy „nem lehet perdöntő, hogy adott esetben nem a megyei rendőrfőkapitány intézkedett, a fokozott ellenőrzési terveket a rendészeti igazgató hagyta jóvá”. Ezen felülvizsgálati eljárásban a Balassagyarmati Törvényszék 2.Mf.21.096/2012/3. számú ítéletében foglaltakat is helybenhagyta a Kúria, melyben a Törvényszék kifejtette jogi álláspontját is az állományilletékes parancsnokkal kapcsolatosan :  „ az állományilletékes parancsnok nem a felperes állományilletékes parancsnokát kell, hogy jelentse a jogszabály értelmében, hanem azt, hogy az akciót állományilletékes parancsnoki beosztásban lévő személy rendelje el … a törvényszék kiemelte, miszerint amennyiben elfogadnánk az alperesi hivatkozást az országos, vagy területi akció, illetve különleges szolgálati feladat elrendelésére jogosult személyt illetően, az a munkáltató számára visszaélésre adhatna alapot, hiszen ezen jogosultság esetleges delegálásával a feltétel teljesülése kizárható lenne”.

 Megalapozza az akciószolgálati pótlékra való jogosultságot az is, hogy az országosan elrendelt akciók keretében valamennyi megyei rendőr-főkapitányság saját megyei akciótervet készít, melyek az illetékességi területükön található helyi rendőri szervek akcióterveit is magában foglalják. A végrehajtott akciók eredményét jelentésben foglalják  össze, mely tartalmazza az igénybevett humán és egyéb erőket, a felhasznált km-futást, s a számszerűsített eredményeket. Egy-egy akció során a rendőri szervek – különös tekintettel – a helyi rendőri szervekre, a teljes érintett személyi állomány megmozgatásra, igénybevételre kerül. A szokásos szolgálatteljesítők mellett a szolgálat átszervezésre kerül, a pihenőnapos munkatársak berendelése megtörténik, s a teljes személyi állomány, a rendelkezésre álló technika beforgatása megtörténik, továbbá társszerveket ( pl. NAV ) is bevonnak.

A Hszt. végrehajtási rendelete –  28. §  (1) bekezdése – alapján: A hivatásos állomány tagja akkor jogosult a Hszt-ben meghatározott illetménypótlékra, ha olyan beosztást tölt be, amely az átlagosnál nagyobb veszéllyel vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá, ha az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerül, és ezeket a követelményeket és körülményeket a beosztási illetményben nem lehet elismerni.

A többletkövetelmények körében kiemelendő, hogy az akciószolgálatok, fokozott ellenőrzések ellátása során a személyi igazoltatások, gyanús személyek ruházatának, gépjárműveknek az átvizsgálása – az akciótervekben meghatározott elvárások miatt – lényegesen nagyobb számmal fordul elő, mint az átlagos szolgálat ellátása során. Az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények kitétel vonatkozásában megállapítható, hogy az akciószolgálattal kapcsolatos feladata ellátása során az átlagos szolgálati feladataitól eltérően, az akciótervben meghatározott kritériumok alapján (pl. meghatározott bűncselekmények megelőzése, elkövetőkkel szemben intézkedések foganatosítása) egyedileg szervezett módon, gyakran a bűnügyes állománnyal együtt speciális ellenőrzést kell végezni. Megjegyzendő az is ,

A Gyulai Munkaügyi Bíróság 3. M. 490/2008/13. számú ítéletét helybenhagyó, a Békés Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság  akciószolgálati pótlék tárgyában hozott 3.Mf.25.286/2009/3. számú jogerős ítélete elvi éllel kimondta, hogy az akció esetén – ellentétben a fokozott ellenőrzéssel – egy előre meghatározott célvizsgálat lefolytatása, bizonyos rendellenességek (ittas-bódult állapotban történő vezetés, gyorshajtás, gyermek biztonsági ülés, biztonsági öv használata, migráció, stb.) kiszűrése céljából végez a rendőrség összehangolt tevékenységet, mely célt a szolgálati feladat végrehajtása érdekben határozzák meg, és mindig egy kiemelt terület vagy több kiemelt terület ellenőrzésére szolgál, de több és más, mint csupán az igazoltatás, az okmányok ellenőrzése. Ezen okfejtésre alapítva a másodfokú bíróság kétséget kizáróan bizonyítottnak találta azt, hogy az ilyen jellegű akciókban részt vevő állomány tagja jogosult az akció szolgálati pótlékra, hiszen az adott tevékenység jellemzői alapján kimerítette a 140/1996. (VIII.31.) Kormányrendelet 57. §-ában meghatározott akció szolgálat fogalmát, s ezért az ilyen jellegű tevékenységben részt vevő személyeket a Hszt. 254. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti akció szolgálati pótlék megilleti.

A Kúria 1/2014. számú munkaügyi elvi határozata a R. 57. § vonatkozásában kimondja, hogy amennyiben a koncentráltan és összehangoltan ellátott szolgálati feladat országos, illetve területi szintű, akkor az igénybevétel, illetve a szolgálati feladat különlegességének vizsgálata nélkül jár az illetménypótlék. Továbbá megállapítja azt is, hogy a Hszt. 247. § (1) bekezdés a) pontja alapján a rendőrségnél az állományilletékes parancsnok az országos parancsnok, a c) pont szerint a megyei rendőrfőkapitány, míg a h) pont szerint a városi rendőrkapitány. Ha az akciókat felsőbb szinten rendelték el, amelynek helyi végrehajtásáról a közvetlen állományilletékes parancsnok, a városi rendőrkapitány rendelkezett, akkor  a R. 57. §-ának első fordulatában írt feltételek – az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban történő részvétel – megvalósultak.

TMRSZ