T Á J É K O Z T A T Ó

a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) 2014. 02. 14-ei üléséről

 

A BÉT 2014. február 14-én megtartott ülésén a tanácskozást Dr. Pintér Sándor belügyminiszter vezette. Az ülésen a Belügyminisztérium részéről Dr. Felkay László közigazgatási államtitkár, valamint a BM helyettes államtitkárai, illetve főosztályvezetői, továbbá a rendvédelmi szervek országos parancsnokai is részt vettek.

Szakszervezetünket a TMRSZ-t az ülésen Bodnár József TMRSZ elnök képviselte.

I.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr az ülésen elmondta, hogy a törvénymódosítás megtörtént, és hogy az érintett tiszthelyettesi, zászlósi állománycsoport minden tagja alanyi jogon fogja kapni az immár havi bruttó 24.000 Ft-os kiegészítő juttatást. Hozzátette, hogy a minisztérium hosszú távú célja nem ez, hanem a hivatásos állomány egységes béremelése, de nem vetette el, hogy annak időszerűségéig a felvetett bérfeszültségi probléma valamilyen közbenső megoldással kezelésre kerüljön. Mindenekelőtt azonban az érintettség nagyságrendjének, és ezen keresztül az anyagi fedezet igénynek a megvizsgálása szükséges, mert addig nem ígérhet semmit.

II.

A BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára a felvetésekre közölte, hogy a jogszabály, azaz a személyi jövedelemadóról szóló törvény valóban jogi lehetőségét biztosít a lakáshitel törlesztés adómentes munkáltatói támogatására, azonban a végrehajtás a technikai-tárgyi feltételek hiánya miatt akadályba ütközik. Így jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkozik a kérdéskörrel.

III.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr az ülésen ígéretet tett arra, hogy a cafetéria keret lakáshitel törlesztésre fordíthatóságának kérdését megvizsgáltatja, és amennyiben az megvalósítható, úgy a kollégák részére utólag lehetővé teszik annak igénybevételét. Február 18-án 16,00 óráig szabott határidőt a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára, valamint személyügyi főosztályvezetője részére, hogy a jogintézmény részleteit tekintsék át, ami alapján a jövő heti kormányülésen érdemi döntés születhet. Addig is a cafetéria keret felhasználására vonatkozó nyilatkozattétel határidejét meghosszabbítják, mert ha már más célra elkölti valaki a keretét, akkor utóbb nem fogja tudni módosítani a nyilatkozatát, még ha akarná sem.  Belügyminiszter úr tájékoztatást ígért a szakszervezetek irányába. Az állományt pedig abban az esetben értesítik, ha a cafetéria felhasználás kibővítése megvalósítható lesz, azaz a tárgyi-technikai feltételek megteremtődnek.

IV.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr a bankszámla költségtérítés összegének felemelésével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ő nincs ellene, de a költségvetési törvény csak a jogi lehetőséget teremtette meg, de az ahhoz szükséges pénzt még meg kell találni. Javasolta, hogy a téma egy hónap múlva kerüljön ismételt megtárgyalásra.

V.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr a 2014. évi ruhapénzzel kapcsolatos felvetésre akként nyilatkozott, hogy májusig sor fog kerülni az érdemi szabályozásra.

 

VI.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr a 2016 év végén kifutó „hűségpénz” jogintézményének valamilyen formában történő továbbviteléhez, mivel a hűségpénz csak a szerződés idejére jár, úgy nyilatkozott, hogy meg fogja nézetni a lehetőségeket, de nem tud ígéretet tenni a támogatás meghosszabbítására. Ugyanis egy szerződésről van szó, ami ráadásul határozott időre jött létre, és az abban vállaltakat mindkét fél, így a munkáltató is teljesítette eddig is és ezután is, de csak a szerződés fennállásáig. A szerződések meghosszabbítását nem támogatja, azonban generálisan, valamennyi érintett állománytagra kiterjedően szeretne egy, a hosszabb hivatásos szolgálatot elismerő illetménynövelési módozatot megteremteni: pl. az 55 év körüli korosztály illetményének progresszív emelése.

 

VII.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr a szállótérítési díjak fizetési rendjének módosításával kapcsolatosan –  40/2000. (XII. 12.) BM rendelet, a 36/2012. (VIII. 24.) BM utasítás-   Az időarányos és utólagos szállódíj fizetéssel kapcsolatban az ülésen Dr. Pintér Sándor belügyminiszter a szakszervezetektől kért jogszabály módosítási javaslatot. Elmondta, hogy mivel a szállóférőhely használata személyre szabott, így a költségek egy civil albérlethez hasonlóan az „üresen állás” ideje alatt is terhelik a szállásadót (pl. fűteni akkor is kell), így más konstrukció bevezetésével (pl. ágybérlet) lát lehetőséget az alkalmankénti elszámolásra, de várja a szakszervezetek javaslatait a megoldást illetően.

VIII.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr a  közalkalmazottak 25, 30 és 40 éves jubileumi jutalmával kapcsolatosan annak kiterjesztésére a  nyugdíjkorhatár emelkedése miatt kitolódott hosszabb szolgálati időkre figyelemmel indokolt a közszférában eltöltött 35 évet is anyagilag elismerni az ülésen azt kérte a szakszervezetektől, hogy adjanak bővebb információt a jogintézmény történeti előzményeit illetően (mióta hiányzik a rendszerből ez a kerek évforduló), mivel a módosítás nem kizárólag a tárca foglalkoztatottait érinti, így kormányzati intézkedést szükséges kezdeményezni, amit meg kellene alapozni.

IX.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr a közalkalmazotti állomány anyagi helyzetének javításával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ez elsősorban a Nemzetgazdasági Minisztérium kompetenciájába tartozik, mivel a közalkalmazott foglalkoztatottak számaránya nem a belügyi tárcánál a legjelentősebb. Ebből következik, hogy a problémát önmagában a tárca nem tudja megoldani, ahhoz, az előbb említett alacsony érdekeltség miatt nem kapnak kormányzati felhatalmazást.

X.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr a 9 Ft/km munkába járási térítés emelésével kapcsolatos szakszervezeti felvetésre azt válaszolta, hogy nem minisztériumi, hanem költségvetési kérdés, mivel az összes ágazatot, illetve valamennyi foglalkoztatottat érinti, mindenhol ennyit fizetnek.

XI.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr szerint a  Hivatásos szolgálatra alkalmatlanná váltak helyzetének kezelésénél a problémát kétfelé kell bontani. Egyrészt vannak a szolgálati baleset, betegség miatt alkalmatlanná váltak, akikről a tárca eddig is és ezután is gondoskodni fog. Az egyéb okból, vagyis az általában megromlott egészségi állapotuk miatt alkalmatlanná váltak számára nem egy esetben történik meg, hogy a munkáltató nem hivatásos munkakört ajánl fel, de a tapasztalat az, hogy a kollégák nem fogadják el azt. Összességében belügyminiszter úr álláspontja szerint a problémát nem általánosságban, hanem egyénenként kell vizsgálni és kezelni, melyhez felajánlotta a minisztérium segítségét. Azt kérte a szakszervezetektől, hogy ha konkrét kolléga ügyében kell segítség, úgy forduljunk bizalommal hozzá, illetve a személyügyi főosztály vezetőjéhez.

XII.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr elmondta, hogy a tárca egy kedvező lakástámogatási konstrukció bevezetését tervezi, ez áll jelenleg is kidolgozás alatt. A támogatási forma főbb pillérei a következők lennének:

– önrész nélküli lakásvásárláshoz

– alacsony kamatozású (korábban 5 %-os javaslatuk volt, de már 2,5 %-ban is gondolkodnak) vagy akár kamatmentes támogatás nyújtása

– a fizetés terhelhetőségéhez igazítva (illetmény 30 %-áig terjedő levonhatóság) akár 30 éves futamidőre nyújtott támogatás (vagyis nyugdíjkorhatár eléréséig kellene/lehetne törleszteni).A Belügyminisztérium ezt az irányvonalat támogatja  a lízingdíj helyett.

XIII.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter az ülésen ígéretet tett rá, hogy megvizsgáltatja a lemondottak visszavételének lehetőségét, bár azért bizonyos fékeket szükségesnek tart beiktatni, így például, hogy legfeljebb egy alkalommal kerülhetne sor a lemondott visszaszerelésére.

XIV.

Dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr az ülésen lehetőséget kínált a szakszervezetek számára, hogy a hatályos teljesítményértékelési szempontrendszer módosítására javaslatokat tehetnek.

XV.

 Dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr a fegyveres biztonsági őrség kb. 5 éve élő rendszeréről elmondta, hogy az, azt igazolja, hogy vannak olyan feladatkörök, melyek ellátása nem igényel hivatásos szolgálati foglalkoztatást. A fegyveres biztonsági őrök által ellátott feladatok más felkészültséget, képzettséget igényelnek, mint amiket a hivatásos beosztásokkal szemben elvárni. Álláspontja szerint vizsgálat a közalkalmazott illetve munkavállaló fegyveres biztonsági őrként történő foglalkoztatás tekintetében akkor válhat indokolttá egy vizsgálat, ha azonos feladatkört lát el a két különböző foglalkoztatási jogviszonyban álló.

Egyéb más problémakör érintése után az ülés lezárult azzal, hogy a választások után az érdemi egyeztetés folytatódik.

TMRSZ