Bíróság megállapította a közterületi, illetve nyomozói pótlék közti különbözethez való jogosultságát az őrsparancsnoknak, aki a KMB-sek szolgálati elöljárójának minősült, illetve
minősítési lapját is hatályon kívül helyezte, mivel a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság rendeltetésellenes joggyakorlást valósított meg a minősítési lap készítésével
Kollégánk keresettel fordult a bírósághoz, a bíróság megállapította a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság jogszabálysértő gyakorlatát, és elismerte a közterületi, illetve nyomozói pótlék közti különbözethez való jogosultságát, továbbá hatályon kívül helyezte a munkáját értékelő minősítési lapot is.
A bíróság ítéletében kimondta, hogy a Hszt. szerint a közterületi és a nyomozói pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár. A Hszt. végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint nyomozói pótlékra jogosult, aki a beosztása ellátása során bűnügyi megelőző és felderítő tevékenységet folytat, feltéve, hogy a pótlékra jogosító beosztást a jogszabály tartalmazza.
A bíróság vizsgálta, hogy a felperes őrsparancsnokként a körzeti megbízottak szolgálati elöljárójának minősült-e, s ebbéli minőségében ténylegesen ellátott-e bűnügyi megelőző, felderítő és vizsgálati feladatokat. A tanúk egybehangzóan vallották, hogy a felperes, mint őrsparancsnok feladata az állomány eligazítása és ellenőrzése volt, és ily módon szolgálati elöljárója volt a körzeti megbízottaknak. Az alperes Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság arra hivatkozott, hogy ténylegesen nem is volt ……………………i Rendőrőrs, de ezt a tanúk vallomásukkal cáfolták.
A bíróság megállapította, hogy felperes a …………………. Rendőrőrs körzeti megbízottainál magasabb szolgálati beosztásban állt, és parancs, intézkedés kiadására jogosult személyként bűnügyi tevékenységet ténylegesen ellátott. Erre tekintettel megilleti a nyomozói és a közterületi pótlék különbözete.
Felperes keresete a 2011. február havi minősítési lap hatályon kívül helyezésére is irányult. A felperes munkájáról ugyanazon időszakra vonatkozóan minősítési lap és szolgálati jellemzés is készült. A szolgálati jellemzését a KKO-vezető – akire nézve a vele kapcsolatosan indult büntetőügyben felperes korábban terhelő tanúvallomást tett -, valamint a rendőrkapitány, mint állományilletékes parancsnok írták alá. A szolgálati jellemzés egyes minősítési szempontjai értékelése szerint túlnyomórészt átlagos, egy esetben átlag feletti értékelést jelölt. Összességében a kolléga minősítése alkalmas kategóriába került meghatározásra, azzal, hogy a kolléga munkáját átlagos színvonalon végzi, szakmai ismereteit folyamatosan bővíti, parancsnokaival, munkatársaival tisztelettudó, velük jó kapcsolatot alakított ki.
A minősítési lap elkészítése indokaként azt jelölte meg Fejér megyei Főkapitányság, hogy a 2010. évi szolgálatirányító tevékenysége a kívánalmakat nem érte el. A minősítési lap a felperes ítélőképességét, szorgalmát, igyekezetét átlag alattinak, míg a felelősségérzetét, hivatástudatát és pontosságát nem kielégítőnek értékelte. A minősítés indokaként rögzítésre került, hogy az elmúlt időszakban a felperes szolgálatirányító parancsnoki tevékenységét felszínesen, pontatlanul és nem kellő odafigyeléssel látta el, ellenőrzési kötelmeinek csak részben tett eleget. Többszöri figyelmeztetés hatására a munkavégzés hatékonyságában előrelépés nem történt. A felperes alkalmasságát az értékelő kevésbé alkalmasnak minősítette.
A bíróság – felperesnek a KKO-vezető ellen tett tanúvallomására is tekintettel, továbbá a szolgálati jellemzés óta eltelt időszak rövidségét figyelembe véve – megállapította, hogy az alperes rendeltetésellenes joggyakorlást valósított meg a minősítési lap készítésével összefüggésben.
Az ítélet jogerős.