Kúria ítélete értelmében nem jár étkezési hozzájárulás az illetmény nélküli szabadságon töltött időtartamra!
A Kúria álláspontja, hogy valamennyi munkajogi tartalmú jogszabály által szabályozott jogviszonyban a fizetés nélküli szabadság lényege az, hogy annak idejére a munkavállaló mentesül a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alól, a munkáltató pedig erre az időre nem köteles munkabért, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásokat fizetni és biztosítani.
Az étkezési hozzájárulás juttatásának céljából következik, hogy az illetmény nélküli szabadság idejére nem jár. Az étkezési utalvány ugyanis álláspontja szerint a tényleges munkavégzéshez kötött természetbeni juttatás, amely a munkavégzés hiányában a munkavállalót nem illeti meg. Figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Mfv.II.11.133/2010/4. számú ítéletében foglaltakra is, nem indokolt a hivatásos állományúak pozitív diszkriminációja, mivel az étkezési hozzájárulás a jogviszonytól függetlenül a munkavégzéshez kapcsolódik.
A Hszt. 114. § (2) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja kedvezményes étkezésre, vagy étkezési hozzájárulásra jogosult.
A Kúria döntése alapján e juttatásra a hivatalos állomány tagjának a törvény rendelkezése szerint jóllehet alanyi jogosultsága van, ugyanakkor valamennyi juttatás megítélésekor annak rendeltetéséből kell kiindulni. Nem hagyható értékelés nélkül, hogy a munkavállaló meghatározott időszakban illetmény nélküli szabadságon volt, részéről a szolgálat teljesítésére, tényleges munkavégzésre nem került sor. Önmagában az, hogy egy juttatás alanyi jogon jár a hivatásos állomány tagjának, még nem jelenti azt, hogy annak folyósításához elegendő a hivatásos szolgálati viszony fennállása.
A Hszt. 99. § (1) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja illetményre is alanyi jogon jogosult, hiszen önmagában a jogszabályi rendelkezés csak a hivatásos szolgálati viszony fennállását követeli meg ehhez. Ennek ellenére az illetmény nélküli szabadság időtartamára nyilvánvalóan nem jár illetmény a hivatásos állomány tagja részére. Ennek megfelelően az étkezési hozzájárulásra jogosultsághoz nem elegendő a szolgálati viszony fennállása, hanem a juttatás folyósítása tényleges munkavégzéshez kapcsolódik.
Figyelemmel a Kúria Mfv.II.10.699/2012/3. számú ítéletében foglaltakra a törvény az étkezési hozzájárulást a kedvezményes étkezés alternatívájaként nevesíti. Ebből következően és más jogviszonyokra vonatkozó azonos tárgyú jogszabályok értelmében is rendeltetése szerint kifejezetten a munkavégzéshez kapcsolódó juttatásnak minősül. Illetmény nélküli szabadság idejére nemcsak illetmény, hanem más juttatás sem jár a munkáltatótól, kivéve, ha erre jogszabály, vagy belső rendelkezés kötelezi.
Mindezt nem érinti, ha a munkáltató saját elhatározásából korábban biztosította a juttatást.
Fentiekre tekintettel a Kúria ítélete értelmében nem jár étkezési hozzájárulás az illetmény nélküli szabadságon töltött időtartamra.
TMRSZ
