Jár a veszélyességi pótlék is!
Hivatásos szolgálati állományban álló tagunk korábban bűnügyi technikusként dolgozott. 2010. áprilisában szolgálati jegyet nyújtott be a fokozottan veszélyes beosztás után járó pótlék és az ehhez tartozó törvényben meghatározott pótszabadság megállapítása iránt. Az igényérvényesítésre benyújtott beadvány indokolásában többek között azt is kifejtette, hogy mindennapi munkavégzése során számos olyan anyaggal kell dolgoznia, amelyek több szempontból is veszélyes anyagnak számítanak. A kapitányságvezető a kérelmet elutasította, arra hivatkozással, hogy egyértelműen alátámasztható egy 2010-ben készített kimutatás szerint, hogy a hivatkozott szolgálati tevékenység a napi szolgálatteljesítés több, mint 50 százalékát nem teszi ki.
Ezt követően meghatalmazással tagunk nevében szolgálati panaszt nyújtottunk be 2010. júliusában, a fokozottan veszélyes beosztás után járó pótlék és az ehhez tartozó törvényben leírt pótszabadság megállapítása iránt a szolgálati jegyen előadott indokolás szerint. A szolgálati panaszt elutasították, a fentiek szerint arra hivatkozással, hogy a bűnügyi osztály eseti kimutatása alapján a mindennapi szolgálatteljesítés során az egészségkárosító kockázatok között töltött szolgálatteljesítési idő nem éri el, és nem haladja meg a mindennapi szolgálatteljesítés több, mint 50%-át.
Az elutasító határozatot követően az Egri Munkaügyi Bírósághoz fordultunk, melyben kértük a jogszabálysértő szolgálati panaszt elutasító határozat hatályon kívül helyezését, továbbá kérte kötelezni az alperest a veszélyességi pótlék, valamint annak az ítélethozatal napjáig járó középidő-arányos késedelmi kamata megfizetésére, továbbá pótszabadság kiadására.
A perben a felperes állításával szemben – miszerint a napi szolgálatteljesítési idő 50%-át meghaladó időtartamban egészségkárosító kockázatok között végezte a tevékenységét – az alperes állította, hogy a felperes egyéb, nem feltétlenül kifejezett bűnügyi technikusi szolgálati feladataira figyelemmel ez nem állapítható meg.
A bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le a felperes szolgálat teljesítésének körülményeinek, kifejezetten az egészségkárosító kockázatokat jelentő tényeknek, valamint ezen kockázatok időtartamának megállapítása érdekében. Az eljárás során több szakterületet érintően is szükségessé vált igazságügyi szakértők kirendelése.
Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperes keresetlevele, személyes előadása, illetve az alperes ellenkérelme, a felek nyilatkozatai, továbbá a tanúvallomások, valamint az igazságügyi szakértők szakvéleményei, valamint a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy a felperes a bűncselekmények helyszínein, és a szolgálati helye elhelyezési körletében is a jogszabályban meghatározott egészségkárósító kockázatok között töltötte a szolgálatteljesítési idejének gyakorlatilag az egészét.
A bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizesse meg a felperes részére a fokozottan veszélyes beosztás után járó pótlékot, valamint annak a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát. Ezen kívül kötelezte alperest a felperes részére járó pótszabadság pénzbeli megváltására, tekintettel arra, hogy annak természetbeni kiadására nem volt lehetőség.
Az ítélet kimondta, hogy „a bírósági gyakorlat egységes annak megítélésében, hogy az egészségkárosító kockázat fennállásának megállapítása elégséges, nem szükséges a tényleges egészségkárosodás bekövetkezése.” Az ítéletben a bíróság azt is megállapította, hogy a felperes esetében a fenti kockázat egyértelműen bizonyított.
Összességében az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakkal megállapítást nyert, hogy a bűnügyi technikusi feladatok végzése fokozottan veszélyes tevékenységének minősül, ami megalapozza a veszélyességi pótlékra, valamint az ezzel járó pótszabadságra való jogosultságot is
A fentiek alapján tájékoztatjuk minden hasonló helyzetben lévő hivatásos szolgálati állományban álló tagunkat, hogy amennyiben veszélyességi pótlék iránti igényüket szeretnék érvényesíteni, úgy forduljanak a TMRSZ Jogi Irodához bizalommal. Jogászaink várják a jelentkezéseteket.
Tájékoztatunk Titeket, hogy az igényérvényesítés elévülési ideje 3 év!
Az ítélet nem jogerős!