EMLÉKEZTETŐ
A Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) 2013. február 20. napján tartott üléséről 13 órai kezdettel
A 2013. február 20-án megtartott BÉT ülés öszehívását Powel Pál a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakszervezeti vezetője kezdeményezte a Belügyminisztérium felé oly módon, hogy a napirendi pontokról előzetesen nem egyeztetett a rendészet legnagyobb szakszervezetével a TMRSZ-el. Így fordulhatott elő az, hogy a 2013-as évi bérkérdés, melyet a TMRSZ mindig első helyen kezel nem vettek fel a napirendi pontok közzé.
Powel Pál szakszervezeti vezető az alábbi napirendi pontokat jelölte meg az alábbi TMRSZ-hez elküldött átiratával:
„Kedves Kollégák!
Kezdeményeztem a BÉT összehívását a következő napirendi pontokkal:
1. 2013. Cafetéria.
2. Munkába-járással kapcsolatos utazási költségtérítés.
3. Hitellel rendelkező munkatársak helyzetének rendezése.
4. BM szervek rendelkezésében lévő férőhelyek használatáról szóló IM rendelet hatályban tartása.
5. Egyebek.”
A TMRSZ mindig is a bérkérdést tartotta, és tartja elsődlegesnek és kardinális kérdésnek különös figyelemmel arra, hogy a rendészet munkavállalói teljesen ellehetetlenültek úgy erkölcsileg, mint anyagilag. Így Powel Pál által megjelölt napirendi pontokkal azon okból nem értett egyet, mert a 2012-es és 2013-as béremelés kérdését meg sem jelölték.
Powel Pál a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakszervezeti vezetője ezt követően arra intézkedett cél és ok megjelölése nélkül, hogy a BM ülés előtt pár órával összehívta a munkavállalói oldalt, melyen szakszervezetünk a fent részletezettek okán már nem jelent meg.
A 2013.02.20-i BM –el történő tárgyalás során az is kiderült, hogy a TMRSZ-en kívül mindegyik ott megjelent szakszervezet egyetértett a napirendi pontokkal, de hogy neve legyen a gyereknek az ülés megkezdése előtt az egyik szakszervezeti vezető ötletelgetését felkarolták és az egyebek elé felvetették 5. napirendi pontként a „bérkövetelésüket” is.
Az ülésen a Belügyminisztérium részéről Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár, Zsinka András személyzeti és munkaügyi főosztályvezető, Szőke Irma pénzügyi és erőforrás-gazdálkodási főosztályvezető, valamint Lantos József műszaki főosztályvezető vettek részt. Az ülést dr. Magyariné államtitkár-helyettes vezette.
A TMRSZ-t Szima Judit főtitkár, Bodnár József elnök és képviselte.
Az ülésen jelen voltak a rendvédelmi szervek országos parancsnokságainak képviselői is.
Powel Pál a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakszervezeti Vezetője az ülés megkezdésekor nehezményezte, hogy dr. Pintér Sándor nem jelent meg az ülésen, majd dr. Bárdos Judit vette át a szót, aki kikérte többek nevében, hogy egyes szakszervezeti vezetőket a BM köztisztviselője politikai pártokkal együtt emlegessen.
Majd a munkavállalói oldal részéről olyan felhangok voltak, melytől a TMRSZ rögtön elhatárolódott, mivel azon megnyilvánulások a munkavállalókat veszélyeztették, felelőtlen kijelentéseikkel nem a megállapodást a konszenzust segítették elő, hanem a meglévő megosztást erősítették.
Egyben azt is kinyilvánította a TMRSZ, hogy a BM köztisztviselő kijelentéseivel semmi gond nincs. Tudniillik, hogy az ott jelenlévő szakszervezetek voltak azok, akik annak idején megszavazták Kónya Pétert a munkavállalói oldal elnökének, ugyanúgy Árok Kornélt is, akiket a TMRSZ soha nem szavazott meg, az volt a véleményünk, hogy nem képviselnek. Ez mára már be is igazolódott, hiszen magukra hagyták a munkavállalókat megítélésünk szerint saját karrierjük tovább építgetése érdekében.
A TMRSZ főtitkára ezt követően kérte a Belügyminisztériumot, hogy vizsgálja ki és adjon magyarázatot arra, hogy miként történhetett az meg, hogy a rendőrségen belül működő legkisebb szakszervezetnek a mai napig a székhelye a rendőrségen lehet, holott erre belügyminiszteri utasítás és ORFK-i intézkedés volt, hogy mindenkinek ki kell költözni. Ezt egyébként már az ORFK-n is felvetettük, de a kérdésünkre választ nem adtak.
Miután a bérfejlesztést fontosnak tartjuk az 5. napirendi pontot előre vesszük tájékozatva tagságunkat.
Tehát a munkavállalói oldal előterjesztette a bérkövetelését a 30%-ot sávosan, azzal a megjegyzéssel, hogy a TMRSZ kivételével, mivel a TMRSZ nem jelent meg az egyeztetésükön.
Szima Judit főtitkár asszony szót kért és elmondta, hogy a TMRSZ minimum 50%-ot tart elfogadhatónak bérkérdésben, amit még 2012. decemberében az illetékesek elé terjesztett szakszervezetünk. Miután a TMRSZ-t megpróbálta lejáratni az ott lévő munkavállalói oldal magát kinevező vezetője a munkavállalói oldal egyetértésével, nem szívesen, de kénytelenek voltunk a Belügyminisztérium a munkáltatói oldal előtt megvédeni magunkat és a valós helyzetet vázolni, hiszen Powel Pál úr a többi szakszervezettel együtt a demokratikus szabályok betartását vette továbbra is semmibe.
A TMRSZ ezt nagyon nagy sajnálattal vette tudomásul, hiszen a helyzete a rendvédelmi dolgozóknak egyre rosszabb, és nem lenne megengedhető, hogy egyes szakszervezeti vezetők nem tanulva a múlt hibáiból, kihasználva a munkavállalók kiszolgáltatottságát továbbra is hazardírozzanak az érdemi munka helyett.
A témához kapcsolódva Zsinka András úr elmondta, hogy az életpályamodell bevezetése véleménye szerint jogilag és szakmailag egyaránt elő van készítve, sőt e téren már vannak eredmények. Így például a tartalék állomány rendszere (pl. egészségügyi alkalmatlanság miatt felmentettek a felmentési idő letelte után is, még ha csökkentett összegű, de ellátást kapnak, ha kérik a rendszerbe való felvételüket) már működik, és nem csak papíron, mivel aktívan is segítik az érintettek elhelyezkedését.
A BM személyügyi főosztályvezetője azt is elmondta, hogy a béremelésen kívül egyéb szociális és jóléti támogatásokkal is javítható az állomány helyzete: így például vizsgálják a finanszírozott hévízi férőhelyek számának emelését, illetve reális esély mutatkozik a fogpótlás- és szemüvegtérítés jogintézményének visszaállítására, továbbá a tavalyi évben is közel 3 000 fő(hozzátartozókkal együtt 10 000 fő) üdülését tudták támogatni.
A TMRSZ főtitkára elmondta, hogy ma Magyarország Miniszterelnöke Orbán Viktor Úr, tetszik nem tetszik. Ezen tény alapján tehát a szakszervezeteknek nem az a dolga, hogy bármilyen indíttatásból lejárató kampányt folytassanak, és belevigyék a tagságukat akár törvénytelenségekbe is, hanem éppen az, hogy érdemi munkájuk eredményeképpen a rendvédelem munkavállalóinak helyzetét javítsák.
Ezért is kezdeményezte a BÉT ülésén a BM felé a TMRSZ, hogy dr. Pintér Sándor belügyminiszter Úr tolmácsolja a BÉT-re történő meghívást Magyarország Miniszterelnökének dr. Orbán Viktor Úrnak, mivel a helyzet rendkívül súlyos a rendvédelmi dolgozók megélhetése tekintetében és mindenképpen szükséges lenne ennek megvitatása a félreértések eloszlatása. A TMRSZ nagyon sajnálta, hogy a felvetésünket nem vették komolyan a szakszervezeti oldalról, azt gúny tárgyává tették, melyet felelőtlennek minősít, hiszen ez a magatartás nem viszi előrébb az ügyet, de lejáratja a rendvédelmen belül dolgozó embereket is.
Miután a napirendi pontokhoz a munkavállalói oldal utólagosan vetette fel 5. napirendi pontként a bérfejlesztés kérdését Dr. Magyariné helyettes államtitkár asszony jelezte, hogy nem csak a bérigény, de a bértárgyalások technikai részével kapcsolatban sem rendelkezik döntési kompetenciával, ezért az említett szakszervezeti kezdeményezéseket közvetíteni fogja belügyminiszter úr irányába.
A BÉT munkavállalói és munkáltatói oldal képviselői megtárgyalták napirendi pontokat az alábbiak szerint:
2013.évi cafetéria adóteher növekedés mértékének kompenzálása
A 200.000 Ft-os cafetéria keret nettó értékének csökkenése az adótartalom mértékének növekedése miatt következik be 2013-ban. E témakörben írásban már álláspontunkat előzetesen kifejtettük, kérve azt, hogy az összeget emeljék meg.
Szőke Irma, a pénzügyi erőforrás-gazdálkodási főosztály vezetője elmondta, hogy az idei bruttó kétszázezer forintos cafetéria az adótörvények miatt valóban kisebb összegű lesz, de a költségvetési törvényben nem szerepel a kompenzálás terve. Ennek megtárgyalása nincs napirenden, egyben hozzátette, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan kormányrendelet alapján bérkompenzációt igényelhetnek azok, akik a jogszabályi feltételeknek megfelelnek. Ez a bérkompenzáció éppen a járulék és adóváltozások miatti keresetcsökkenés ellentételezéséül szolgál. A Szép kártya várhatóan júniusban jut el az igénylőkhöz.
Kezdeményezésre került, hogy a Hszt. cafetéria adóterhének áthárításával kapcsolatos szabályai is kerüljenek módosításra.
Munkába járás költségtérítésekről szóló 39/20,10.(II:26) korm. rendelet felülvizsgálata
Szakszervezetünk is több szempontból is indokoltnak tartaná a rendelet felülvizsgálatát, melyet évek óta szorgalmazunk. Szükséges lenne a 9 Ft/km gépjármű költségtérítés megemelését, mivel ezen összeg az elmúlt évek inflációjának függvényében nem megalapozott. Vizsgálandó kérdés továbbra is, hogy a belföldi kiküldetés szabályai szerint teljes költségtérítés járandósága kérdése.
Szőke Irma főosztályvezető asszony arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy ez nem a BM-re tartozó kérdés. A TMRSZ a Kormányhoz fordul a probléma jelzése érdekében.
Főosztályvezető asszony arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a munkába járással kapcsolatos költségek megtérítésével kapcsolatos szabályokban nem várható elmozdulás, vagyis nem tervezik a helyi utazási bérlet térítési körbe való bevonását.
Hitellel rendelkező munkatársak helyzetének kezelése
A Hszt. 2013. január 1-jei módosulásával új munkáltatói lakhatási támogatási forma került bevezetése (Hszt. 115. § (1) bekezdés g) pont): „lakástulajdon megszerzéséhez nyújtott hitelintézeti kölcsön igénybevételének támogatása.” A Hszt. felhatalmazó rendelkezése szerint az új támogatási forma részletszabályait kormányrendeletben kell meghatározni.
A TMRSZ előzőleg már írásban, kezdeményezte, a BRFK a személyi állomány több tagjával is kötött a vissza nem térítendő lakáscélú támogatásról szóló 21/2008. (IX.23.) IRM rendelet felülvizsgálatát. Kértük, hogy az IRM rendelet 5. § (1) bekezdése úgy módosuljon, hogy annak b.) pontja a rendelt szövegéből kivételre kerül. Méltánytalannak tartottunk ugyanis, hogy az odaítélt munkáltató kölcsön miatt a budapesti átszervezésekkor nem tudtak a kollégák más szervezeti egységhez átmenni,mivel a felvett hitelüket egy összegben kellett volna visszafizetni.
A BM szakszervezetünket arról tájékoztatta szakszervezetünket arról, hogy korábban, 2011. és 2012. évben már szerette volna a rendeletet módosítani, és a hatályát kibővíteni. Akkor azonban a tárca azt a jelzést kapta, hogy a rendelet által szabályozott lakáscélú támogatási forma az akkori, és sajnos a jelenlegi szabályok szerint is adóköteles jövedelemnek minősülne. Ráadásul az NGM szerint nem is illeszkedik a jelenlegi lakástámogatási formák közé. Ezért a módosítást eltekintettek.
Amennyiben tehát a rendeletet módosítani szeretnék, úgy a teljes állománytól el kellene venni ezt a támogatási formát.
A Belügyminisztérium azonban elfogadta a TMRSZ azon érvelését, hogy a 21/2008-as IRM rendelet 6.§-a alapján segíteni fogják a továbbiakban azon munkavállalókat, akiket más szervnél fogadnának, hogy a felvett kölcsön ne legyen akadálya.
A hitellel rendelkező munkatársak helyzetének kezelésével kapcsolatos munkáltatói intézkedések megtétele is sürgetésre került, mivel a tavalyi év során voltak e tárgyban tárgyalások, melyek megszakadtak.
Javaslat volt arra is, hogy a BM az ország legnagyobb munkáltatójaként üljön le bankokkal tárgyalni, munkavállalói számára kedvezőbb törlesztési feltételek elérésére. Felhívás történt a munkáltatói oldal irányába, hogy a kilakoltatási moratórium megszűnését követően hivatásos és közalkalmazotti kollégáink kerülhetnek utcára. Így kisgyerekes családok lehetetlenülhetnek el. Kérte dolgozzon ki a Belügyminisztérium egy javaslatot a probléma kezelésére.
Szőke Irma főosztályvezető asszony tájékoztatásként elmondta, hogy 2011. őszén, illetve végén foglalkozott a kormányzat a devizahitelesek megsegítése lehetőségeinek kérdésével, melynek nyomán megszülettek azok a kormányzati döntések, intézkedések (árfolyamrögzítés), melyek mindenki számára lehetőséget teremtettek a hitelterhek mérséklésére. Ezen kívül egyéb, a devizahiteleseket érintő kormányzati elképzelésekről nincs tudomása, így nem tud megoldási lehetőséget körvonalazni. Főosztályvezető asszony elmondta azt is, hogy a kérdést külön kell választani. Egy részről ugyanis vannak a már fennálló, akut lakáshitel problémák, melyek tekintetében az előbb elmondottakat tudja megerősíteni. Másrészről valóban folytak/folynak tárgyalások az életpálya modell keretében bevezetendő új lakástámogatási rendszer részleteit illetően.
Főosztályvezető asszony javasolta, hogy kerüljön felállításra egy munkacsoport, amelyben a minisztérium és a szakszervezetek közösen dolgozzanak ki javaslatot az állomány lakhatási támogatási rendszerét illetően. Szőke Irma asszony hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a devizahitelesek vonatkozásában a még 2011-ben készült felmérés (az állományból hányan és milyen mértékben vannak eladósodva) nem jó kiindulási alap, azt aktualizálni szükséges, viszont az adatkérést véleménye szerint nem a munkáltatónak kellene lebonyolítania, mivel, ahogy arra a szakszervezetek nem egyszer hivatkoztak, az esetleges retorzióktól való félelem (a bizonytalan anyagi helyzet a hivatásos szolgálatra való alkalmasság megkérdőjelezését eredményezheti?) miatt nem biztos, hogy valós adatokat szolgáltatnának az érintettek. Főosztályvezető asszony arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkacsoportnak azt is vizsgálnia kell majd, hogy a jogi szabályzók mit engednek meg.
Megállapodás történt, hogy a hitellel rendelkezők nehéz helyzetének javítására a kialakult helyzet megoldására az érdekképviseletek bevonásával munkabizottság alakul, amely ezt a problémát is megvizsgálja.
Büntetés-végrehajtási szervek rendelkezésében lévő férőhelyek használatáról szóló IM rendelet hatályban társáról szintén esett szó.
Az egyebek napirendi pontban felmerült kérdésekre a munkáltató válaszaiból többek közt kiderült, hogy heteken belül megjelenik a szemüveg, és fogpótlás támogatásáról, továbbá a szociális juttatásokról szóló BM rendelet. Most zajlik a munkavállalói életbiztosítások egységesítése, ami a tervek szerint már márciusban megszületik.
Kérdésre tájékoztatást kaptunk, hogy az életbiztosítások kiterjednek a rendőrségnél alkalmazott fegyveres és biztonsági őrökre is, attól függetlenül, hogy közalkalmazotti vagy munkavállalói jogviszonyban állnak. A szolgálati gépjárművek kötelező felelősségbiztosításának egységesítése szintén most zajlik, a CASCO biztosítások helyett viszont a BM irányítása alá tartozó szerveknek saját káralapot kell létrehozniuk.
A senior állomány számára a könnyített munkakörök meghatározásáról most készül a végrehajtási utasítás.
A Vágóhíd utcai és a Hős utcai sportközpontok megemelt hozzátartozói díjait áttekinti a munkáltató és arról írásos választ ad.
A TMRSZ előadta, hogy az ILO 1978-ban elfogadott 151. sz. Egyezménye kifejezetten a közszférában dolgozó munkavállalók kollektív jogaival foglalkozó egyezménye, (melyet a 2000. évi LXXII. törvénnyel emelt be az országgyűlés a hazai jogunkba); az ILO 1981-ben elfogadott újabb, a kollektív tárgyaláshoz való jogról szóló 54. Egyezmény (kihirdetve a 2000. évi LXXIV. törvénnyel); az ILO 2000. évi LXXIII. Törvény a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárásokról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1978. évi 64. ülésszakán elfogadásra került egyezménye; a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1971. évi 56. ülésszakán elfogadott 135. számú egyezmény, illetve a munkavállalók üzemi képviselőinek védelméről és kedvezményeiről szóló 2000. évi LXVII. Törvénnyel kihirdetett ILO egyezmény egybehangzóan kötelezik az államokat arra, hogy a munkavállalók szakszervezeteinek biztosítsák az érdekképviseleti feladatok ellátásához szükséges minimális feltételeket.
A hatályos törvény alapján a főtitkár kezdeményezte a tárgyalások megkezdését arra való hivatkozásal is, hogy az 1991-es évben felosztott szakszervezeti vagyonból nem részesültünk, így a szakszervezetünk számára a működéshez szükséges minimális feltételeknél magasabb működési feltétel megállapítása a jogszerű.
Indítványoztuk továbbá a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról szóló 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban korm. rendelet) 2. § (10) bekezdésének felülvizsgálatát.
A fenti rendlekezés hatására ugyanis a Belügyminisztérium személyi állományában szolgálatot teljesítő közalkalmazottak esetében 1000-6000 forinttal csökkent a nettó jövedelmük a korm. rendelet szerint végrehajtott bérkompenzáció ellenére is.
A Belügyminisztérium képviselői arra kérték a TMRSZ főtitkárát, hogy indítványait írásban is terjessze elő.
A TMRSZ képviseletében a Főtitkár ígéretet tett arra, hogy az írásbeli megkeresést 2013. év február hó 25. napjáig megküldi a Belügyminisztérium számára.
Ezt követően Dr. Magyariné Dr. Nagy Edit szabályozási és koordinációs helyettes államtitkár megköszönte a munkavállalói tárgyalócsoport tagjainak a jelenlétet, majd a BÉT ülést 16. óra 45 perckor lezárta.
TMRSZ
