Emlékeztető a 2012. december 10-i RÉT ülésről

Az ülés helye: ORFK RIK földszint – 9-10-es szekcióterem.

Jelenlévők: A mellékelt jelenléti ív szerint.

NAPIREND:

1. A rendőrszervezői (tiszti) szaktanfolyamot végzett, de első tiszti rendfokozatba kinevezésre nem került állomány helyzete a Rendőrségnél.

2. Az októberi RÉT ülésen felmerült, de válaszadást, rendezést igénylő kérdésekre, valamint az ülésre írásban megküldött kérdésekre adott szakterületi válaszok megbeszélése.

3. Egyebek.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

• Megnyitotta a RÉT ülést, üdvözölte a megjelenteket, ismertette és elfogadtatta napirendi pontokat. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az „Egyebek” napirendi pont keretében ő szeretne tájékoztatást adni a hivatásos állomány szolgálati pulóverrel történő ellátásának helyzetéről az egységes értelmezés érdekében, mert olyan helyzet alakult ki, ami miatt az állomány ruházati ellátására vonatkozó belügyminiszteri utasítást is módosítani kell.

• Egyetértésre jutottak abban, hogy a napirend előtti hozzászólásokat a szakszervezetek az „Egyebek” napirendi pont keretében fogják megtenni, mert egy rövid időre el kellett távoznia az ülésről, mert az ülésre jövet a miniszter úrtól olyan feladatot kapott, amelynek a teljesítéséhez ki kell adnia az előzetes intézkedéseket.

• Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy távollétében az 1. napirendi pont vitáját Dr. Pozsgai Zsolt r. ezredes úr, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője – a napirendi pontot előkészítő ORFK szervezet vezetője – fogja vezetni.

1. Napirendi pont

 Dr. Pozsgai Zsolt r. ezredes, ORFK humánigazgatási szolgálatvezető:

• Ismertette a résztvevőknek a napirend írásos anyagának lényegét, főbb tartalmi paneljeit, amelyek az írásos anyagban megtalálhatók, ahhoz kapcsolódóan még az alábbiakat mondta el a szóbeli kiegészítőjében.

• Ezt a képzési formát kezdetben csak az RTF végezte, amelyhez a későbbiek során társultak a civil szférából is a képzéssel foglalkozó egyes szervezetek, amit jogszabály nem tiltott és nem tilt ma sem. Ezeknél a civil képzési szervezeteknél a képzésben történő részvétel, jelentkezés az érintettek saját döntése alapján és önköltséges alapon, saját erőből történt. Ez a helyzet azt eredményezte, hogy megnőtt a rendőrszervező tiszti szaktanfolyamot végzettek száma, amelyben a Rendőrség elsősorban az RTF-en a rendőri alaptevékenység különböző szakain végzettek kinevezését preferálta és preferálja, mert ezekre az érintettekkel a beiskolázásukkor tanulmányi szerződések lettek kötve. A területi rendőri szervek támogatták a nem RTF-en szerzett végzettséggel rendelkezők tiszti rendfokozatba és beosztásba történő kinevezését is, de a prioritást az RTF-en végzettséget megszerzők kapták.

• A Rendőrség hozzávetőleges 47. 000 rendszeresített státusza közül 30 % körüli a tiszti munkakörök aránya, amely az egyes alaptevékenységi szakágak között eltérő. A funkcionális szerveknél korábban megtörtént a civilesítés, amellyel az e szervezetekben rendszeresített beosztások döntő része közalkalmazotti és kormánytisztviselői lett.

• Az egyes területi rendőri szervek között a rendőrszervező tiszti szaktanfolyami végzettséggel rendelkezők száma eltérő. Vannak az ilyen végzettségűekkel nagyobb számban rendelkező területi szervek, és ezek mind azok a területi rendőri szervek, amely megyéknél, vagy a közvetlen szomszédságukban, a civil szférában indítottak a képzéssel foglalkozó külső szervezetek ilyen képzési formát, amit a dolgozóink önköltséges alapon igénybe vettek (BRFK, Pest, – Szabolcs-Szatmár-Bereg, – Hajdú-Bihar MRFK).

• A rendőrszervező tiszti szaktanfolyami végzettséggel rendelkezők tiszti rendfokozatba és beosztásba történő kinevezése – a pénzügyi lehetőségek függvényében – folyamatosnak mondható. Annak a ténye, hogy a kinevezési javaslatokra, felterjesztésekre még nem történt válaszadás nem azt jelenti, hogy azokkal az ügyekkel nincs foglalkozva, hanem pusztán annyit, hogy azokban az ügyekben még nem született meg a döntés sem az elfogadásra, sem az elutasításra vonatkozóan, mert addig nincs mit megválaszolni.

• Ebben az évben a területi rendőri szervek kaptak egy pénzügyi keretet, amelyet felhasználhattak a saját állományukban lévők előresorolására, magasabb beosztásba helyezésére, új felvételekre és a rendőrszervező tiszti szaktanfolyamot végzettek tiszti rendfokozatba és beosztásba történő kinevezések költségeinek fedezésére is.

• A Rendőrség szervezet-átalakítása, a szervezeti tipizálás végrehajtása során áttekintésre került a Rendőrségnél, és az egyes területi rendőri szerveknél is a tiszti és a zászlósi/tiszthelyettesi munkakörök aránya, amely átlagban 30 % körüli, de a területi rendőri szervek tekintetében elég nagy szórást mutat. A nagyobb létszámú területi rendőri szerveknél 25-30 % körüli, míg a kisebb létszámú hivatásos állománnyal rendelkező megyéknél ez a 34-36 %-ot is elérte. A vizsgálat során cél volt az, hogy amely tiszti feladatot, munkakört is zászlósi/tiszthelyettesi végzettséggel és felkészültséggel is el lehet látni (pl. nyomozó), akkor az állománytáblák a tiszti munkakörök csökkentésének irányában kerültek módosításra.

• Ez a képzési forma megváltozik, még most lesz egy szaktanfolyami csoport 125 fővel az Adyligeti RSZKI-n, ahova elsősorban azok kerülnek beiskolázásra, akik részére ennek a képzési formának az elvégzése, illetve ennek a szakmai felsőfokú végzettségnek a megszerzése elő van írva. Ide minden területi szerv kapott egy beiskolázási lehetőségei kontingenst az előbb említett feltétellel.

 
Pongó Géza úr, FRSZ:

• Megköszönve a téma napirendre tűzését, a szóbeli kiegészítést az írásos anyaghoz, mert megítélése szerint régen volt a RÉT ülésen ilyen részletes és átfogó anyag, tanulmány a témakörrel kapcsolatban, amelyet alaposan ki lehetett vitatni, és dicséret illeti a tanulmány készítőit, az előterjesztéssel kapcsolatban nincs észrevétele.

• Az a meglátása, hogy a változások mellett a folytonosságot is képviselni kell az új vezetőknek, tehát azoknak a tiszti szaktanfolyamot végzetteknek az ügyével is foglalkozni kell, akik korábban végezték el ezt, és szerezték meg a felsőfokú képesítést. Vannak olyan vélemények, hogy nem biztos az, hogy az a jó megoldás, ha az RTF, vagy a Közszolgálati Egyetem elvégzése után valaki alig 22 évesen tiszti rendfokozatba és beosztásba lesz kinevezve, míg a nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező, több évet vagy évtizedet szolgált idősebb kollégák a kinevezéshez szükséges felsőfokú végzettség után sem kerülnek tiszti rendfokozatba és beosztásba kinevezésre. Látszik az anyagból és a szóbeli kiegészítésből, hogy a Rendőrség vezetésének törekvése van az ilyen végzettséggel rendelkezők kinevezésére, de az is látszik, hogy mennyire eltérő a helyzet ebben az egyes területi rendőri szervek között, hogy volt olyan főkapitány, aki kinevezésre nem terjesztett fel az állományból senki az ilyen végzettséggel rendelkezők közül. Nem biztos, hogy jó az a helyzet, ha a képzettséget szerzett hivatásos állományú nincs tisztnek kinevezve, mert találkozott olyan esetekkel, hogy a jogtudományi egyetemet végzett hivatásos ezzel a képzettséggel fogdaőrnek vagy járőrnek volt kinevezve, ez nem a legjobb módja a humán erőforrással való gazdálkodásnak (már nem ebben a beosztásban van a kolléga).

• Még egyszer megköszönte a készített anyagot abban bízva, hogy előbb vagy utóbb mindenki kinevezésre kerül tiszti beosztásba a rendőrszervező tiszti szaktanfolyamot végzettek közül, még azok is, akik önerőből, saját kezdeményezésre, és nem a beosztáshoz szükséges előírás alapján végezték el ezt a szaktanfolyamot és szereztek felsőfokú szakmai képesítést.

– Az elmúlt évtizedben vagy évtizedekben szinte állandó téma volt a Rendőrségnél, de a Magyar Honvédségnél is a tisztek-zászlósok/ és a tiszthelyettesek aránya. Nem tudni, hogy ez az 1/3-2/3 arány hogyan fog változni a jövőben, mert január 01-el a nyugállományba kerülés szabályai alapvetően változtak meg, ennek következtében a tiszteknek a rendszerből történő kiáramlása le fog lassulni, ezért ez az arány még romolhat, amit a végzősök száma csak tovább növelhet. Megítélése szerint meg kellene vizsgálni, hogy a rendőri szervezetnek utánpótlásként és fejlesztésként hány tisztre van szüksége, és csak annyit kell beiskolázni az elkövetkezendő időszakban, mert csak pénzkidobás, és az érintettnek sem jó, mert ha nem lesz kinevezve, csalódottá válik és akkor előbb, vagy utóbb elhagyja a testületet, elhagyja a pályát.

Pósa Zoltán úr, RSZV:

• Megköszönte ő is az anyag készítőinek a színvonalas munkát. Először felmerült benne, hogy ha ennyi ember nincs még kinevezve, mint amennyi az írásos előterjesztésben szerepel, akkor minek van szükség még egy szaktanfolyam szervezésére, de végiggondolva azt a helyzetet, hogy ez a képzési forma jövőre megszűnik, akkor még azok számára, akiknek szükséges a későbbi kinevezéséhez a rendőrszervező tiszti szaktanfolyami végzettség, azoknak még lehetősége kell adni az elvégzésére. Kérte a munkáltatót, hogy akik korábban megszerezték a képesítést, azokat kinevezésben a szaktanfolyamot később elvégzők ne előzzék be, és kérte azt is, hogy a képesítést megszerzők a lehetőségek függvényében minél előbb kerüljenek a tiszti rendfokozatba és beosztásba kinevezésre.

• Bemutatta Dr. Kocsis László szolgálati járadékos határőr alezredes urat, aki jogtanácsosként fogja a későbbekben segíteni a RSZV munkáját.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

• Mivel a témához hozzászólásra többen nem jelentkeztek a napirendi pont fölött a vitát lezárta. Megköszönte az ORFK Humánigazgatási Szolgálatnak az előterjesztés elkészítését, a felmérés elvégzését és elmondta, hogy véleménye szerint is egy tartalmas, színvonalas anyag került az érdekegyeztető tanács ülése elé.

(A napirendi pont anyagát a RÉT elfogadta.)

2. Napirendi pont

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

• Felkérte a szakszervezeteket, hogy az általuk feltett kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatban mondják el a véleményüket.

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

• A rendőrség egészségügyi szakterületein dolgozók miért nem minősülnek egészségügyi dolgozónak – erre most megkapták a választ és az ennek tisztázása érdekében az ORFK Humánigazgatási Szolgálat által korábban lefolytatott levelezést a BM Személyügyi Főosztályával. Az ORFK Humánigazgatási Szolgálat által megküldött levélben, amit Bartos vezérőrnagy úr írt alá – aki akkor a szolgálat vezetője volt – van egy érdekes megjegyzés, ami azt mondja, hogy a kormányrendelet a finanszírozás szempontjából, az egészségügyi törvény pedig, a szakmai szempont szerint állapította meg, hogy ki minősül egészségügyi dolgozónak. Bartos úrnak az volt az álláspontja akkor, hogy a kérdésben egyeztetést kellene kezdeményezni a Belügyminisztériummal, esetleg a kormányrendelet módosításával kapcsolatban, hogy az egész belügyi ágazatban, az egészségügyben dolgozó teljes állományra kiterjedjen a béremelés, ami az egészségügyben lezajlott. Nos ez az egyeztetés nem történt meg a Belügyminisztériummal, mert akkor kaptak volna róla tájékoztatót. Mindezekre tekintettel ezt a választ így nem tudja elfogadni, mert nem teljes, a Belügyminisztérium miért nem írta le, hogy mi az akadálya és oka annak, hogy ez kiterjedjen a BM területén dolgozó több száz egészségügyi dolgozóra is.

• Banki készpénzfelvétel díjának az ellentételezéséhez – jelenleg hatályban van az a jogszabály, amely előírja, hogy a dolgozó a bérét a munkáltatótól kétféleképpen kérheti, az egyik a banki átutalás formájában, a másik a postai úton történő kézbesítéssel, ezt a szabályt még senki nem helyezte hatályon kívül. Az a válasz, hogy ezt így nem lehet, az nem igaz. Ha több ezer rendőrségi munkavállaló úgy dönt, hogy nem akarja a tranzakciós illetékadót megfizetni, és postai úton kéri a bérének a kézbesítését, akkor azt így kell teljesíteni, amíg a jogszabályt meg nem változtatják, és ez nem csak a Rendőrségre igaz, hanem másokra is.

• BRFK átszervezése – azt elfogadja, hogy a BRFK adóssága nem lehet akadálya az állomány járandóságai kifizetésének, de olyan hírek terjedtek el, hogy 700 olyan üres álláshely van a BRFK-n, amit nem is engednek feltölteni, ennyivel kevesebb lesz a BRFK létszáma. A kérdés az, hogy hogyan fogják a munkát elvégezni, mert úgy tűnik, hogy a végcél a BRFK állományának a lecsökkentése bizonyos létszámmal, miközben ugyanilyen mértékben megemelik a Készenléti Rendőrség létszámát, ami már most ötezer fő fölött van. A BRFK Bűnügyi Technikai Osztály állományának helyzetét egyszerűen oldották meg a BRFK-n, vezényelték őket a leendő új helyükre, a kerületekhez – a válaszból legalábbis ez derül ki. Nem nevezték ezt átszervezésnek, nem választhatták meg az érintettek, hogy hova mehetnek, mert hét nappal a vezénylés előtt közölték velük, hogy ki, hova fog menni, akár Budapest másik végébe is.

• Korhatár melletti foglalkoztatás – nem kaptak rá választ, hogy hány fő van így foglalkoztatva a Rendőrségnél. A KIM készített egy előterjesztést a témáról, és abban vannak adatok is, amelyben az szerepel, hogy a Hszt. hatálya alá tartozók közül 74 fő van 57-62 év között, ennyi lenne összesen? (Közben tisztázódott, hogy az összesített szakterületi válaszokban az erre a kérdésre adott válaszban a Rendőrségre vonatkozó adatok szerepelnek.) Megítélése szerint mindaddig, amíg a nyugdíj melletti foglalkoztatásra vonatkozóan a jogszabály meg nem jelenik, addig ezzel a kérdéssel érdemben nem célszerű foglalkozni.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

• Annyi információja van az ORFK-nak, hogy a nyugdíj melletti foglalkoztatás kérdésköre szerepelt a legutóbbi kormányülésen, de hogy született-e érdemi döntés a kérdésben, arról nincs információ.

• BRFK átszervezéshez – a BRFK-nak nincs a miniszter úr által jóváhagyott állománytáblája. Az ülést követő napon lesz miniszteri értekezleten, türelmet kért addig, amíg a kérdésben megbízható információ nem lesz, mert ha az meglesz, akkor tud a kérdésben az ORFK korrekt tájékoztatást adni.

Pongó Géza úr, FRSZ:

• Heti 2 óra kötelező testnevelési foglalkozás – a válasznak örülnek, hogy kötelező biztosítani, más választ erre nem is lehetett adni. Az viszont már egy másik kérdés, hogy ezt nem mindenki tudja igénybe venni, illetve nem mindenki részére biztosítják, de arra kell törekedni, hogy ezt mindenhol biztosítsák a vezetők, hogy minden arra jogosult ezt igénybe tudja venni.

• FBÖ-k téli ruházata – köszönik, elfogadják a választ, és bízik abban, hogy nem fog elcsúszni az FBÖ állomány téli ruházatának a kiosztása.

• A Rendőrségnél foglalkoztatott közmunkások – ilyen válaszra számítottak, lehet, hogy ők kritizálták volna meg a Rendőrséget, ha nem foglalkoztat ennyi közmunkást úgy, hogy nem a Rendőrségnek kell finanszírozni a foglalkoztatásukat. A válasz azért lényeges, mert az állomány egy része – főleg a közalkalmazottak – elbizonytalanodtak, hogy nem kerül-e veszélybe a foglalkoztatásuk, mert az ő kevés bérüknek a feléért, harmadáért elvégzik a közfoglalkoztatottak, vagyis féltették a munkahelyüket. A válasz megnyugtató, hogy senkinek az állása, munkahelye nincs veszélyben, az állományban lévők közül. Ez egy olyan lehetőség a Rendőrség részére, amit feltétlenül ki kell használni, hogy a Rendőrség ennyi munkaerőt kapott feladatellátásra úgy, hogy a bérüket nem a Rendőrségnek kell finanszírozni.

– A Gyöngyöspata-i eset – ez bizonyítéka annak, hogy sajnos vannak olyan vezetők, akik nem kellő körültekintéssel gondoskodnak az állományuk járandóságainak biztosításáról és örül annak, hogy ez a probléma megoldódott, és már az érintettektől is kaptak visszajelzést a probléma rendezéséről, akik örültek az elmaradt járandóságaik kifizetésének. Megjegyzése, hogy sajnálatos, hogy ennek az ügynek egy országos fórumra kellett kerülni, hogy rendeződjön, jobb lett volna, ha ez megyei szinten került volna rendezésre, és megköszönte a rendezéshez nyújtott munkáltatói segítséget.

– Rendészeti szakvizsgára vonatkozó választ elfogadták.

– A ruhaszemlével kapcsolatban adott választ a leírt formában nem tudják elfogadni. A válaszban leírt előírások egyértelműek, ezzel nincs probléma. Gond, hogy a felvetett probléma a Baranya MRFK nem lett kivizsgálva, feltételezhető, hogy egyes vezetők több ruházati cikk meglétét követelték, mint ami az előírásban szerepel, vagy amit már az érintetteknek eddig meg kellett volna kapni, tehát a konkrét kérdésre nem kaptak választ.

– A pótlék kompenzáció – a kérdés az alacsony keresetű közalkalmazottakat érinti, amire a Rendőrségnek reagálni kellene. A problémát ketté kellene választani, mert van a délutáni és van az éjszakai pótlék. A délutáni pótlékkal kapcsolatban elhangzott egy munkáltatói ígéret, hogy ezt az érintett állomány meg fogja kapni továbbra is kompenzálással, de ezt a kompenzációt az érintett munkavállalók nem kapták meg. Az éjszakai pótlék tekintetében a gond, hogy akik esetenként és rendszertelenül látnak el éjszakai feladatot, azok megkapják az éjszakai pótlékot, akik pedig folyamatosan éjszaka dolgoznak, azok nem, illetve az egyik 30 %-os, a másik 15 %-os pótlékot kap ugyanazért az éjszakáért. Kérte a munkáltatót, hogy vizsgálja felül a helyzetet, ha indokolt, mérje fel az érintettek körét, számát, és annak alapján legyen megvizsgálva a finanszírozás lehetősége. Tisztában van azzal, hogy a munkáltató részéről nem a szándékkal, hanem az anyagi fedezettel van gond, ezért kéri, hogy kerüljön megvizsgálásra a teljesítés lehetősége. Megítélése szerint, aki éjszaka dolgozik, az egységesen kapja meg ugyanazt a pótlékot az éjszakai munkájáért, és a délutáni pótlék pedig, kerüljön kompenzálásra.

– A fegyveres biztonsági őrök 2 órás sportfoglalkozásának a munkaidő terhére történő biztosítása – az már korábban tisztázásra került, hogy ők azért nem hivatásosak, mert az Mt. hatálya alá tartoznak. Mivel olyan munkát végeznek, amelyikhez kell a fizikai kondíció, ezért részükre is célszerű lenne a sportfoglalkozás lehetőségének biztosítása a munkaidő terhére. Az írásos válaszban az szerepel, hogy ez akkor lehetséges, ha az adott rendőri szerv Kollektív Szerződésébe ez bele van foglalva, ott a munkáltató és a szakszervezetek által, alá van írva. Azt tudják, hogy központi direktívával nem lehet elérni azt, hogy ez belekerüljön a rendőri szervezet kollektív szerződésébe, de az sem lenne célszerű, ha ez az állománykategória kiszolgáltatott lenne az egyes rendőri szervek vezetői kénye-kedvének, vagy annak, hogy nincs a területi rendőri szervek valamelyikénél olyan szakszervezet, amely a jogszabályi előírások szerint kollektív szerződés megkötésére jogosult, így ennek a sportolási idő biztosításának a lehetőségét nem tudják miben rögzíteni. Tehát valamilyen direktívában csak kellene rögzíteni, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, hogy ez a lehetőség ennek az állomány kategóriának járandóság.

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

– Szerinte aggályos lenne, ha csak a kollektív szerződésben lehetne rögzíteni az FBÖ-k kétórás sportfoglalkozása munkaidő terhére történő biztosításának lehetőségét, ezért célszerűnek tartaná a kérdés főkapitányi normában történő szabályozását.

– BRFK Informatikai Osztály túlórakérdésével kapcsolatban adott át írásban egy kérdést a levezető elnöknek, hogy arra kérnek majd választ.

Pósa Zoltán úr, RSZV:

– Leltárfelelősség + anyagi felelősség kérdéséhez – nem világos, hogy akkor azt a kolléga aláírhatja, vagy sem, a válasz az Mt.-re hivatkozik, ami viszont nem vonatkozik a hivatásos állományra.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– A megőrzési felelősséget és a leltárfelelősséget a jogszabály egyértelműen tartalmazza. Az, aki egy leltárkörzet felelőse, az, az egyik előbb említett felelősségek egyikével sem tartozik, mivel azoknak a kritériumoknak nem felel meg. Eleink elfelejtették rendezni a személyi használatra kiadott anyagokért a felelősséget, mert amit megőrzési felelősségre átadnak valakinek egyéni felszerelési lapon és azt ott rögzítik, akkor az átvevő tartozik azért megőrzési felelősséggel. Ezt azonban nem lehet az átruházni egy leltárkörzet felelősére, aki csak azért tartozik felelősséggel, hogy ami ott van az ő körzetében, az ne kerüljön onnan ki anélkül, hogy okmánnyal ne lenne lefedve. Leállította az RSZV főtitkára által problémaként felvetett gondolkodást és úgy rendelte el rendőrségi szinten, hogy 2013. június utolsó napjára a személyi felszerelésként kiadott eszközöket rendbe kell tenni úgy, ahogyan azt a szakanyag tartalmazza, ahogyan az erre vonatkozó előírások tartalmazzák.

Pósa Zoltán úr, RSZV:

– Megköszönte a választ és megjegyezte, hogy érdemes volt feltenni a kérdést, mert az anyagi felelősségek kérdése egyértelműbbé vált.

– A jövő évi béremelésre vonatkozóan sajnos nem kapott pozitív választ, ezért tájékoztatja a munkáltatót, hogy az RSZV szakszervezetei demonstrációs bizottság megalakítását kezdeményezték, amelynek felállítását az elkövetkezendő hónapok tárgyalásaitól teszik függővé. Az RSZV mindenképpen ragaszkodik a jövő évi béremeléshez, ezért béremelési követelést szeretnének előterjeszteni, ami a 2013. január 01-től a vezetői állomány részére 5 %-os, a beosztott, tiszti állomány részére 10 %-os, a közalkalmazotti, munkavállalói, kormánytisztviselői állomány részére 20 %-os, a zászlósi/tiszthelyettesi állomány részére 30 %-os béremelési követelésük van. Az állomány türelmesen várt a BM által megígért életpálya modellre, mára a Hszt. tervezett változtatásaiból kiderül, hogy szó sincs életpálya modellről. A hivatásos állomány elvesztette a szolgálati nyugdíját és helyette semmit nem kapott, még azt sem, ami meg volt ígérve, hogy legalább bérben történik egy kis előrelépés. Jelenleg semmilyen előrelépésről nincs szó, ezért terjesztették a közvetlen munkáltató, a Rendőrség vezetése részére a bérkövetelésüket, amit kér a munkáltatói oldal vezetőjétől, hogy továbbítsa az országos rendőrfőkapitány úr részére, illetve, ha szükségesnek látja a belügyminiszter úr irányába.

Szima Judit asszony, TMRSZ:

– Az első kérdésükre kielégítő választ kaptak, így azzal problémájuk nincsen, az abban érintett munkavállalókat tájékoztatták (gyerekek után járó pótszabadság).

– A ruházati ellátással kapcsolatos válaszhoz – számukra nem igazán elfogadható, az egymondatos válasz nem kielégítő, ismerve azt, hogy az állomány milyen megélhetési gondokkal küzd, ezért indokolt lenne ennek egy részletesebb kifejtése, ezért a választ nem fogadnák el.

– A harmadik kérdésre adott válasz (2013. évi tiszthelyettesi bértábla) tulajdonképpen a jogszabályoknak megfelel, viszont az élet már mást mutat, ezért a bérkövetelések, fenn kell, hogy álljanak, mert a munkavállalók az elmúlt években csak ígérgetéseket kaptak.

– A negyedik kérdéssel kapcsolatban – sajnálatos, hogy a cafetéria összege nem növekszik, ha az óta van újabb információ, akkor kérik annak elmondását.

– Az egy járőr – egy gépkocsi rendszerrel kapcsolatos válaszhoz – az anyagban az szerepel, hogy mindössze 269 esetben történt hivatalos személy elleni erőszak, amit rendkívül magasnak tartanak, mert az, hogy 7,5 %-os csökkenés van, az nem megnyugtató, mert egy ilyen eset is sok. A munkáltatónak tovább kell gondolkodni azon, hogy milyen védő intézkedések szükségesek még az állomány megóvására.

– A szakszervezeti tagdíjak levonásához – annak, hogy a munkáltató ezt megtegye, annak nincs törvényi akadálya, ugyanakkor a megkeresett területi szervek vezetői azt mondták – már aki merte – hogy központi utasításra nem vonják le a szakszervezeti tagdíjakat. Ez számukra azért is érdekes, mert szerintük a munkáltatónak a munkavállalók részéről szabályos megbízása van a tagdíjak levonására, tehát érvényes szerződés van közöttük, de a munkáltató nem tesz ennek a kötelezettségének eleget 2012. január 01. óta. A válaszban a munkáltató azt írja, hogy a tagdíjfizetés önkéntességről szóló 1990. évi XXIX. tv-t nem kell alkalmaznia a fegyveres szerveknél működő szakszervezetek vonatkozásában. Ugyanakkor írják, hogy a tagdíj levonásának a fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagja erre vonatkozóan kötött megállapodása alapján van helye. Tekintettel arra, hogy a munkáltató és a munkavállaló között már egy érvényes szerződés jött létre, amit a munkáltató nem tud bizonyítani, hogy felmondott azt jelenti, hogy a munkáltató e tekintetben hibázott, amikor 2012. január 01-től nem vonja a tagdíjat. A TMRSZ rendelkezik azon pénzügyi megbízásoknak a másolataival, amelyeket a munkáltatónak megküldött. Megítélésük szerint, ha ennek alapján a munkáltató már egyszer is levont tagdíjat, akkor a szerződés megvalósult. Kérik, hogy a munkáltató vizsgálja meg, hogy milyen formában és módon fogja levonni a továbbiakban a tagdíjakat, mert szerintük megállapodás van a munkáltató és a munkavállaló között, és kéri ennek a mielőbbi újratárgyalását. Felhívja arra az anomáliára a figyelmet, hogy egyes helyekről küldenek meg a fegyveres biztonsági őröktől levont tagdíjakat, míg más helyekről, ahol nagyobb számban vannak FBÖ-s munkavállalók, onnan nem jön. Kér erre egy vizsgálatot, hogy egyedi esetekről van-e szó, esetleg csak a TMRSZ tagoktól nem vonják csak így a tagdíjat, vagy a többiek esetében is így van ez? Az egész tagdíjlevonási kérdést fontosnak tartják és elvárják, hogy a munkáltató decembertől már tegye meg, mert nem várják el, hogy ezt a munkáltató visszamenőlegesen megtegye.

– A Győri Őrzött Szállással kapcsolatban várják a választ.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– A meg nem válaszolt kérdés – Győri Őrzött Szállás – az országos rendőrfőkapitány úr döntött, csak egy elbírálás alá eshet minden őrzött szállás, ennek megfelelően a mostani állománytábla módosításnál az ORFK kezdeményezte, hogy ugyanolyan besorolása legyen a Győri Őrzött Szállásnak, mint az összes többinek. Tehát, a Győri RK állománytáblájából a megyei rendőrfő-kapitányság közvetlenébe kerül szervezetileg, és a hivatásos állomány területi illetménykiegészítésre lesz jogosult, ami az új állománytábla hatálybalépésével realizálódik.

– Megdöbbenését fejezte ki, hogy a sportra biztosított 2 óra munkaidő kedvezmény kiadása gondot jelent az FBÖ-nél, mert ez szolgálatszervezés kérdése.

– A közmunkával kapcsolatban – most mérték fel, hogy 2013-ra milyen igény van a közmunkásokra vonatkozóan, és a megyék még kiterjesztenék az eddigi lehetőségeket, de hogy mire kap a Rendőrség lehetőséget, az 2013. január 15-ig vélhetően el fog dőlni. A Rendőrségnél senki nem vesztette el a munkáját a közmunkások miatt, sőt ellenkező folyamat volt, mert több közmunkásként dolgozót vett fel a Rendőrség az állományába, elsősorban közalkalmazottként, és a Rendőrség szakember állománya több helyen közülük került kipótlásra olyanokkal, akik a követelményeknek megfeleltek, hiszen kipróbált, jól dolgozó, tisztességes emberekről van szó. Az, hogy a jövőben mi lesz még nem tudni, de tény, hogy sokat segítettek a Rendőrségen, mert körülbelül egy nem kis megyei rendőr-főkapitánysági létszámú közalkalmazott került foglalkoztatásra a Rendőrségnél, ami meglátszik az ügyviteli területen, mert itt sokan vannak olyan feladatkörben, ami nem kimondottan szakmai, vagy hatósági jellegű, és sokat tettek a szakmunkás munkakörökben. Reménykedik a vezetés abban, hogy ugyanilyen feltételekkel még a határnyiladékot is ki lehet majd tisztíttatni, mert ez most minta projektként megy, teljes finanszírozás mellett, ami egy nagyon-nagy segítség.

– Pótlékok vonatkozásában – megítélése szerint egyértelmű a jogi álláspont, ezért meg kell, hogy nézze a végrehajtást, mert az nem lehet különböző. Hangsúlyozta, hogy a korábban elmondott álláspontja most is igaz. A jogos járandóságok kifizetésének soha nincs pénzügyi akadálya, soha nincs fedezethiánya, mert ami az állománynak jár, az a Rendőrség költségvetésében benne van. Amit a jogszabály kötelezőnek nem rögzíti csak lehetőségnek, ott a kifizetést el lehet tolni, ott lehet mulasztani, de ami jogos járandóság, azt nem lehet eltolni, ott nem lehet mulasztani, azt ki kell fizetni, és egységesen kell végrehajtani.

– Védegylet demonstrációs bizottsága – meglepetéssel vette a bejelentést és a béremelési igényt, mert aki itt él, az tudja, hogy miből, mennyit lehet elosztani. Az lehet, hogy ez a Rendőrség nem a legjobban finanszírozott, de biztos jövedelemszerzésre ad lehetőséget, a járandóságok ki vannak fizetve – beleértve a december és a január havi illetményeket is – úgy, ahogyan az a dolgozóknak jár. Annak a feltétele, hogy akárhány százalékos béremelés legyen, az a nemzetgazdaság teljesítőképességéből nem vezethető le. Tehát lehet demonstrálni, de demonstrálni azért érdemes, amely teljesítésének van egy reális alapja. Nem tudni még a következő év költségvetési sarokszámait, mert átvezetések történtek.

– A költségvetési törvény végszavazása még most fog megtörténni, ezért nem mer nyilatkozni felelősen a cafetéria összegére vonatkozóan sem, mert amíg a főszámok nem ismertek, addig a rész-számokra sem lehet kötelezettséget vállalni. Minden évben a miniszteri döntésnek megfelelően biztosította a Rendőrség a cafetériát, a jövő évtől szeretnék a kínálatot bővíteni, olyan új elemekkel, amelyek a dolgozók számára kedvezőbbek, amelyeknek az érdekében tárgyalásokat is folytattak. Ilyen például az életbiztosításra felhasználható cafetéria elem, ami egyelőre nem terhelt adókkal, de kedvező a lehetősége a devizahitel törlesztésére vonatkozó felhasználásnak is (ennek a lényege egy megtakarítás felhalmozási lehetőség a rendelkezésre álló öt év alatt) és a dolgozókon fog múlni, hogy ki, mit választ.

– Jegyezte, amire nem tartották kielégítőnek a válaszokat, és ezekre vissza fog a munkáltató térni, és amire kell és indokolt a bővebb választ meg fogják kapni.

Pongó Géza úr, FRSZ:

– A pontosítás kedvéért vetette fel, hogy a pótlékok kérdésében a válasz lényege az volt, hogy a következő RÉT ülésen visszatérés történik rá?

 
Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– Egyértelmű volt az e tárgyban kiadott körlevél, egyértelmű volt a felmérés, ugyanis ez nem lehet fedezet kérdése, mert ez idáig fizette a Rendőrség, abban a bázisban, amiből eddig gazdálkodott a Rendőrség, abban benne volt a délutáni, az éjszakai pótlék és minden egyéb pótlék, ami a jogszabály módosításáig jogszerűen járt. A Rendőrség volt az első, aki kezdeményezte a kompenzálását, mert ide tartoznak a legkisebb keresetű rendőrségi munkavállalók, és a gazdasági területet érinti elsősorban. Teljesen jogos a felvetés, ezt nem lehet kétféleképpen végrehajtani, csak egyféleképpen.

– Amely kérdésekre nem volt kielégítő a válasz, azokat a következő ülésre visszahozza a munkáltató egy bővebb változatú válasszal.

3. Napirendi pont – Egyebek:

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

– Bejelentette, hogy megváltozott a szakszervezetük neve. Új nevük a Belügyi Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók szakszervezete, rövidítése változatlanul a BRDSZ. Megtörtént a tisztújítás is, újra ő lett a főtitkár, a helyettes Kovács József úr, az Országos Választmány elnöke pedig, Majoros András úr lett.

– Nagyon szomorú volt, hogy nem volt az idén karácsony az ORFK-n, ami összefügg azzal, amit, a segélyezést és az iskolakezdési támogatást illetően is kérdezett, mert ha nem volt pénz a gyerekek karácsonyára, akkor honnan volt pénz a tábornokok találkozójára? Egyedül a Nemzedékek Biztonságáért Alapítvány tartott Mikulás ünnepséget és még ott is előfordult, hogy egyes megyékből nem tudták felhozni a rendezvényre a gyerekeket. Megítélése szerint célszerű lenne egyforma mércével mérni, és ha az egyikre van pénz, akkor a másikra is kellene biztosítani.

– A szolgálati viszonyban állók részére az üdülési támogatás biztosítása – nem tudja, hogy miként lett ez tervezve, ugyanis szerinte ez nem megállapodás kérdése, mert a törvény (Hszt.) tartalmazza, és így ez egy kötelező szolgáltatás. Reméli, hogy a Rendőrség a 45 ezres állományára tervez üdülési támogatást valamilyen szinten, és nem úgy lesz, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány meghirdet a belügyi dolgozók részére egy szociális lehetőséget, akkor mindössze 1405 dolgozó tud elmenni, és ők kapják az üdülési támogatást a jó munka elismerése címszó alatt – a kettőt nem kellene összekeverni.

– Jó lenne pár szót hallani arról, hogy a Rendőrség konszolidálására biztosított 9 milliárd forint mire lett felhasználva?

– Nagyon örül annak, hogy a központi igazgatás területén dolgozó kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók egységesen kaptak 140 ezer forint ruhapénzt, amellyel februárig kell elszámolni. Kérdése, hogy a Rendőrségnél dolgozó ugyanezen állománykategóriába tartozó munkavállalók milyen szinten kapnak valamit (mert a hivatásosok kapnak)? Felmerült-e a Rendőrség vezetésében, hogy ezt a Rendőrség szervezetébe tartozó munkavállalók esetében is kellene biztosítani? Ha nincs rá válasz, akkor annak nagyon rossz üzenetértéke van.

– Sajnálja, hogy az RSZV felhívásáról csak most szereztek tudomást, így nem lehetett egyeztetni a csatlakozás feltételeiről, de szerinte ezt a következő RÉT ülésen meg kellene beszélni.

– A korkedvezményre jogosító munkakörök 2012. december 31-el megszűnnek, melynek elismerési rendje is megváltozik a nyugdíjintézeteknél. Egy tájékoztatón a nyugdíjmegállapító igazgatója elmondta, hogy 2013. január 01-től egy teljesen más rendszer lép hatályba, egy új informatikai rendszer, amelyben 2014-től kezdik megszólítani az érintetteket ügyfélkapun keresztül, ezzel megszűnik a személyes megjelenés lehetősége a nyugdíjintézeteknél, és csak ügyfélkapun keresztül lehet majd egyeztetni velük a különböző szolgálati időket. Elmondta ott az előadó, hogy bizony nem ártana, ha a dolgozók a kedvezményes szolgálati idő számítására jogot adó szolgálati időről beszereznének valamilyen dokumentumot. Kéri a Rendőrség vezetését, hogy ezeket az igazolásokat az érintettek részére adják ki, amelyben igazolják, hogy az érintett dolgozók mennyidőt dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben, és ő az aktív állományról beszél és nem a nyugdíjasokról, valamint a szolgálati járandóságosokról. Lehet, hogy fölösleges ez a papír, de egy papír sohasem fölösleges, ha a munkaviszonnyal függ össze. A Rendőrség részéről semmilyen nyilvántartás nincs leadva a nyugdíjbiztosításnak, minden személyügyi nyilvántartás a Rendőrségen van. Ennek a következménye, hogy a BM Kórház megszűnése után nem lett átadva anyag a nyugdíjbiztosítónak és ma nem tudja az, aki kedvezményes szolgálati idő számítására lenne jogosult (pl. a röntgenes), hova forduljon ennek a valóságát bizonyító igazolásért. A normális az lenne, ha megszűnik egy szervezet, akkor igazolást kapna az érintett munkavállaló a korkedvezményes nyugdíjra jogosító idejéről is. Olyan értesülése van, hogy számítógépes informatikai úton rövid idő alatt meg lehet ezeket állapítani, és az igazolásokat ezekről ki lehet adni.

– Szeretnék megkapni a Rendőrség létszámát önálló munkavállalókra lebontva állomány-kategóriánkénti bontásban, mert erre megállapodás van. A megyei rendőr-főkapitányságok többsége felmondta a kollektív szerződéseket és kérik be az igazolásokat arra, hogy ki jogosult a szakszervezetek közül a kollektív szerződés megkötésére, mert a 2012-ben kötött kollektív szerződések megkötésében a 2012. január 01-jei létszám az irányadó, de a 2013. évire már nem, arra a 2013. január 01-jei létszám a meghatározó.

– Megkérdezte, hogy a 2013. januárban esedékes bér 2012. december 21-én a számlán lesz-e?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– Az utolsó kérdéshez – a miniszter úr még nem döntötte el. Az ORFK javaslat az volt, hogy december 21-én legyen a számlán. Két lehetőség van, vagy december 21., vagy december 27. Az ORFK a terhelést 20-án indítja, az elszámoló rendszerben várakozás van addig, míg a miniszteri döntés alapján a MÁK a számlára utalás időpontját nem kapja meg. Az államháztartásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az év utolsó hónapjában a következő hónap illetmény-kifizetésre a terhelési igényt december 20-tól lehet benyújtani.

– Korkedvezményre vonatkozó igazolás – a munkáltató ki fogja adni.

– A 9 milliárdot mire költötte a Rendőrség – semmire, mert még nem kapta meg. Ezzel a pénzzel az adósságállomány konszolidálására megkapja a Rendőrség a lehetőséget. Jelenleg a kifizetetlen szállítási tartozás 5 milliárd forint (ebben benne van a szakértői tartozás is), a bérjellegű elmaradásokra (elbukott perek mielőbbi kifizetése, elodázott pótlék jellegű kifizetések a rendőri szervek részéről). Ezzel gyakorlatilag 2012. december 21-ig ilyen jellegű tartozásai nem maradhatnak a Rendőrségnek, mert ezek rendezéséhez a biztosított összeg fedezetet ad. Volt még 2011-ről egy 2,7 milliárd forintos kötelezettség vállalással terhelt maradványa a Rendőrségnek. Ezt a Kormány visszaadja, ez a fedezete a két col centernek, valamint annak a fejlesztésnek, ami a BRFK és a KR vonatkozásában beindult. Ez elsősorban gépjárműfejlesztés, ami 1,7 milliárd forint, a különbözet pedig, a két épület megépítésének a fedezete, így ezek ebből gondtalanul fizethetők, és úgy érzi, hogy most minden fizetési kötelezettségének eleget tud tenni a Rendőrség.

– Tábornokok találkozója és gyerekek karácsonyának összevetés – a karácsonyi rendezvényeket eddig sem a Rendőrség finanszírozta, adott a szervezet kakaót, süteményt, de a rendezvény nem költségvetési forrásból volt finanszírozva, egyébként most is megkérdezte az ORFK GF, hogy lesz-e kezdeményezés, amihez lehet kapcsolódni, de ilyen nem volt.

 
Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

• Nem tud róla, hogy a szakszervezetekhez ilyen megkeresés érkezett volna, de a korábbi ilyen rendezvényeken a tárgyi feltételeket az ORFK biztosította, azt a szakszervezetek nem tudják, hogy milyen forrásból.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

• Neki, mint gazdasági vezetőnek az a feladata és felelőssége, hogy az állományba tartozók kapják meg a járandóságukat, mert erre van költségvetési fedezet, amire ilyen fedezet nincs, arra nem tud forrást biztosítani.

• A központi közigazgatásban állítólag kapott ruhapénzről nincs információja, ezért ezt meg kell néznie, mert nem szeretne találgatni, de ez nem itteni probléma. Ha ez így van, akkor a problémát az ORFK továbbítani fogja.

• A 2013-as létszámot az ORFK Humánigazgatási Szolgálat rendezi, majd amint az adatok rendelkezésre állnak.

• Üdültetési támogatás – csak akkor tud róla nyilatkozni, ha lesz költségvetés.

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

• A szolgálati idő után járó jutalom rendszer működik-e a Rendőrségnél, lehet-e ezt tudni, hogy hány fő fog ilyen elismerést kapni jövőre?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

• Minden költségvetési évben pontos számra tervezi ezt az ORFK, és ez így van benne a költségvetésben és járulék-előirányzatában is, mert tudja a munkáltató, hogy kinek, mikor jár.

Zakor Sándor ka:

– A szakszervezetek létszámkérésének kérdéseihez – a munkáltató létszámot a szakszervezeteknek a megállapodás szerint az ORFK-ról fog adni és nem az egész Rendőrségről, mert a megállapodás a személyi hatályát illetően csak az ORFK állományára terjed ki, és az ORFK sem fogja kérni a szakszervezetektől az országos létszámot.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– A munkáltató természetesen segíteni fog, hogy a szakszervezetek megkapják a létszámot.

Pongó Géza úr, FRSZ:

• Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az FRSZ-nél is kongresszus és tisztújítás volt, ahol őt továbbra is főtitkárnak választották, főtitkár-helyettes továbbra is Dávid Tibor úr lett, elnök Kiss János István úr lett (Hajdú-Bihar MRFK állományában van). Ami változott a korábbi állapothoz képest, hogy kialakult az a sajátos helyzet, hogy az elnök csak szabadidejében végezheti a szakszervezeti munkát, mert nem tartozik a jogosultsági előírás szerinti védett szakszervezeti tisztségviselők körébe.

• A reprezentativitás kérdéséhez – ő bízik benne, hogy az érdekegyeztetés rendőrségi módszere 2013. január 01. után is legalább olyan színvonalon fog működni, mint eddig, vagy még jobban, de nem biztos, hogy a területi és a helyi szerveknél ez fog tudni így működni! Több rendőri szervezet kérte már azt, hogy igazolják le az ott működő szakszervezet reprezentativitást, de a kérések tartalmukban meglehetősen eltérőek. Van, aki területi rendőri szervi szinten kéri a létszám megadását, van, aki kapitányságonként – egységesíteni kellene a munkáltatói igényeket. Nyilvánvaló, hogy ez a területi és helyi szerveknél is érdekes lehet az együttműködés kialakításánál, gyakorlati megvalósításánál.

• Gyöngyöspatai pótlékrendezés – köszönik a gyors intézkedést, de az a véleményük, hogy ha a rendszer jól működik, van az érdekegyeztetésnek területi és helyi fóruma, akkor ennek a ügynek nem lett volna szabad ide kerülni.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

• A szakszervezeti tagdíj levonására vonatkozóan – a munkáltató egyértelműen rögzítette az álláspontját arra vonatkozóan, hogy a későbbiek során nem kívánja a tagdíjat levonni. Ebben a kérdésben az országos rendőrfőkapitány úr a véleményét nem változtatta meg, más intézkedést nem adott ki. Ez természetesen az országos rendőr-főkapitányságra vonatkozó intézkedés, senki, egyetlen megye sem lett belekényszerítve, egyetlen területi rendőri szervi vezetőnek nem lett ez megtiltva, de ajánlásként ez lett számukra megfogalmazva.

Szima Judit asszony, TMRSZ:

• Megköszönve a választ, de szerinte a kérdés megkerülése történt meg, mert a munkáltató egyeseknek levonja a tagdíját, és továbbra is azt kérik, hogy a munkáltató vizsgálja felül a kérdésben az álláspontját és vonják le a tagdíjat.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

• Rögzítette a TMRSZ főtitkár asszonyának az álláspontját, amit a vezetés részére továbbítani fog.

• Ruházati ellátás – amire a ruházati utánpótlási illetményből a levonás megtörtént, azokat a termékeket a pulóver kivételével meg fogja kapni az állomány. A pantalló egyéb, minősége valóban olyan, hogy kifogástalan, ezért kiosztható. A Rendőrség azonban nem vette át a szolgálati pulóvereket, aminek a GF volt a kezdeményezője. Ennek oka, hogy véleményük szerint a konfekcionálásban olyan problémák adódtak, ami a minőséget alapvetően befolyásolta. A véleményük alátámasztására, az ő kezdeményezésére a KERMI-vel elvégeztettek egy ellenőrzést, amelyben a semleges véleményező leírta, hogy a termék az anyagában jó, jobb, mint amit a műszaki dokumentáció eredetileg tartalmazott, a kopásállósága és a színmegtartása ez által megnövekedett, ellenben a konfekcionálásban szinte valamennyi paraméterében eltérés volt. Erre való tekintettel a miniszter úr egyetértésével egyeztetést kezdeményeztek a gyártóval és valamennyi alvállalkozóval. A szállító elismerte a hibát, a kiszállított 2. 900 db pulóver visszaszállításra került. Ezt követően a miniszter úr egyetértésével módosításra kerül a 2012 évi ruházati ellátási utasítás és azt a 13. 900 Ft-ot, ami a pulóverre lett visszatartva, ki kell fizetni az állománynak, amelyre az intézkedés megtörtént, és már valamennyi dolgozó meg is kapta. A pulóverek kiosztása 2013-ban fog megtörténni, és tartani kívánja a miniszter úr azt az ütemet az ellátásban, amelyet korábban meghatározott, vagyis 2014-ben be kell fejezni a teljes ellátást. Erre való tekintettel a miniszter úr abba az irányba kíván elmenni, hogy 2014-ben a ruházati utánpótlási illetmény 50 %-os visszatartásán felül kerüljön visszatartásra a 13. 900 Ft, és 2013. január-február hónapjában a pulóvereket kapja meg az állomány. Ezek a pulóverek már megfelelnek azoknak az elvárásoknak, amit korábban a Rendőrség megfogalmazott és bízik abban, hogy ez egy kényelmes, megfelelő viselet lesz. A többi ruházati terméket hasonló kritikussággal nézte meg a munkáltató, intézkedett rá, hogy legyen gyártásközi ellenőrzés, mert az utóbbi időben a legyártott ruházati termékek minőségével volt gond, és ez a gond soha nem a mintadarabokkal volt, hanem a szériagyártással, ezért igyekszik a GF a gyártás közbeni ellenőrzések végrehajtására. A pulóverrel kapcsolatos helyzet nem volt váratlan, mert a gyártás közbeni ellenőrzésben résztvevő kollégák jelezték, hogy a konfekcionálással bizony sok probléma adódik. A kiszállított 2. 900 pulóverből 100 db-ot véletlenszerűséggel kiemeltetett, és a 100 darabból nem volt egy sem, amelyik minden paraméterében megfelelt volna a műszaki leírásnak, 3-4 paraméterében mind a 100 darab eltért a leírtaktól. Kérte a szakszervezeteket, hogy vegyék tudomásul, és fogadják el azt, hogy 2014-ben feleződjön be az ellátás, mert ha a ciklusban marad abba valami, akkor az soha nem lesz befejezve. Kérte, hogy úgy támogassa a szakszervezet, hogy jövőre kerüljön levonásra, illetve visszatartásra a pulóver biztosításához szükséges összeg.

Pósa Zoltán úr, RSZV:

– Ő csak megköszönni tudta a Rendőrség vezetésének, hogy nem esett abba a hibába, mint korábban jó párszor, hogy rossz minőségű ruházati terméket kapott az állomány.

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

– Kérdezte, hogy született-e már döntés az állomány élet és baleset biztosításával kapcsolatban? Úgy tudja, hogy a közbeszerzési pályázatot kiírták, de azt nem lehet tudni, hogy megnyerte-e valaki, és kötöttek-e már rá szerződést?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– Ez egy kicsit bonyolult kérdés, hogy egy tendert mennyi idő alatt lehet végigvinni, mert a Rendőrség gépjármű tendere 1,5 év alatt futott le, és örömmel tájékoztatja a jelenlévőket, hogy minden megrendelt gépkocsi Magyarországon van, és forgalomba van helyezve. Ez 1250 darab jelzetes, és 500 darab nem jelzetes ügyintézői gépkocsit jelent, és ezek a gépkocsik e hónap 21-ig átadásra ünnepélyesen kerülnek a használóiknak. 600 darab gépkocsi viszont kivonásra kerül a rendszerből, mert le kell adni a Fordokat, és ezen a héten ezeknek a visszapótlása is megtörténik. Megjöttek a terepjáró képességet növelő gépkocsik is, és kiosztásra is kerültek, ezekből az a 26 darab van még bent, amelyek az ünnepélyes átadáshoz lettek visszatartva. A következő 600 darab gépkocsit 2013. márciusáig vonják ki a rendszerből, de ebben a három hónapban kétszer annyi kocsi lesz kint, mint egyébként, mert kiadják az új kontingenst is, a régi pedig, még nem kerül kivonásra.

– A biztosítással kapcsolatban – még most is folyik a tender, még nem tud róla, hogy le lenne zárva, mert a bizottságok még működnek, de tájékozódik róla, és az eredményről információt fog adni.

Szima Judit asszony, TMRSZ:

– Megkérdezte, hogy a munkabért ki vonja le, és ki fizeti ki, a munkáltató, vagy a megbízása, szerződése alapján valaki más?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– A bér vonatkozásában úgynevezett nettófinanszírozás van. Ez azt jelenti, hogy a számított munkáltatói járulékot a Kincstár visszatartja, és közvetlenül számol el vele a befizetés teljesülésekor, és teljes elszámolás minden év december hónapjában van. Számfejt a Kincstár, a listát előállítja, azt megküldi a munkáltatónak, és a munkáltató intézkedik arra, hogy a kifizetések megtörténjenek. Tehát Rendőrség előirányzata, és a Rendőrség intézkedik annak a tényleges utalására olyan mértékben, olyan ütemben, mint amit a Kincstár számfejtett, de itt már csak a nettó összegek mozognak, ami a folyószámlára utalandó. Az adatbázis feltöltése mindig a munkáltató részéről történik meg, „békeidőben” minden hónap 20-án van számfejtési zárlat, addig a túlórákat és minden egyebet be kell dolgozni, és ezt tudja a számfejtő ezt követően a programmal kezeltetni. Ami az adott hónap 20-ig nem érkezik be, azt már csak a következő havinál lehet érvényesíteni. Most december 15-én kell zárni, tehát 5 nappal korábban, mint az alaphelyzetben.

Szima Judit asszony, TMRSZ:

– Kérdezte, hogy ha a munkavállalótól bírósági ítélet alapján levonnak gyermektartást, akkor az erről szóló végzést, értesítést a munkáltatóhoz kell-e leadni, vagy a MÁK-hoz?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– Minden ilyet a munkáltató felelősségével lehet az adatbázisban szerepeltetni, tehát, ha a MÁK kapja meg, akkor az intézkedni fog, csak az a baj, hogy lyukas lesz a rendszer, mert a munkáltató nem fogja tudni, hogy a MÁK miért vont le valamit, és azt keresni fogja, hiba lesz a rendszerben, mert minden információnak a végponton kellene lenni, a végpont pedig, a munkáltató. A munkáltató megkapja az igazolást, azt feldolgozza, és nyílván az igazolást is küldi tovább, hogy a levonást lehessen kontrolálni, mert a MÁK kontrollt gyakorol – különösen ilyen letiltásoknál. Így zárt a rendszer, minden információ továbbmegy, és a MÁK-nak csak egy dolga van, hogy a megküldött információkon végigfuttatja a számfejtő programot.

Szima Judit asszony, TMRSZ:

– Tehát akkor nem fordulhat elő, hogy a munkavállaló közvetlenül a MÁK-hoz küldi a letiltó határozatot, mert nem kívánja azt, hogy arról a munkáltató tudomást szerezzen, mivel ő rendelkezik a pénzével, és kéri a MÁK-ot, hogy ő kezelje. Ez fontos, mert nem lehet mindent a munkáltatón keresztül futtatni, ha nem a munkáltató számfejti a pénzt, hanem a MÁK.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– Ez egy érdekes probléma, mert ha a Kincstár ezt megkapja, akkor azt számfejteni fogja, csak erről a munkáltató és a munkavállaló egymás felé soha nem fog tudni elszámolni, a kérdést megvizsgálják.

Zakor Sándor ka.:

– Két rövid megjegyzése volt, az egyik, hogy a Békés MRFK csatlakozott az ORFK és a szakszervezetek által kötött együttműködési megállapodáshoz. A másik, hogy a BRFK átdolgozza a RIK-be történő belépésre vonatkozó utasítást, és tájékoztatta a jelenlévőket, hogy felvette a kapcsolatot a BRFK-án a tervezet készítőivel és a Jogi Főosztállyal annak érdekében, hogy a 2012. január 01-el hatályba lépett jogszabályi változásban és az együttműködési megállapodásban is szereplő azon szakszervezeti tisztségviselők, munkatársak RIK-be történő belépésének szabályozása is bekerüljön az új utasításba, akik nincsenek és nem is voltak semmilyen jogviszonyban a Rendőrséggel.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– Gratulált a névnapjukat ünneplő Juditoknak, a tisztségükben újraválasztott és megválasztott tisztségviselőknek, kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új vet kívánt minden résztvevőnek és családjaiknak. Külön megköszönte az egész éves együttműködést, amit eredményesnek nyilvánított.

A következő soros RÉT ülésre terv szerint 2013. február 11-én kerül sor, a meghívó menni fog rá.

Budapest 2012. december 20.

A hangfelvétel alapján:

Zakor Sándor ka.
RÉT titkár s.k.

Láttam:

Dr. Pozsgai Zsolt r. ezredes
rendőrségi főtanácsos
szolgálatvezető s.k.