Beszámoló a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács aktuális ülésről (2012. 08. 13.)

 ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

Humánigazgatási Szolgálat

 Szám: 24093/ 28 /2012.ált.

EMLÉKEZTETŐ

a 2012. augusztus 13-i RÉT ülésről

 Az ülés helye: ORFK RIK földszint – Auditórium.

Jelenlévők: A mellékelt jelenléti ív szerint.

 

NAPIREND:

 1. Az júniusi RÉT ülésen felmerült, de válaszadást, rendezést igénylő kérdésekre, valamint az augusztusi ülésre írásban megküldött kérdésekre adott szakterületi válaszok megbeszélése.

 2. Egyebek.

Napirend előtti tevékenység – az Együttműködési megállapodás aláírása:

 Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

  • Üdvözölte az ülés résztvevőit, külön is köszöntötte az ülésen megjelent Dr. Hatala József r. altábornagy urat, az országos rendőrfőkapitányt.

  • A RÉT ülés egy napirend előtti tevékenységgel kezdődik, mert a 2012. január 01-én hatályba lépő jogszabályok arra ösztönözték mind a munkáltatót, mind a munkavállalói oldal képviselőit, hogy megújítsák az együttműködésüket. A hosszas előkészítő munka és a többfordulós tárgyalások, egyeztetések után és alapján a megállapodás előkészítése olyan stádiumba került, hogy négy szakszervezettel ma, az ülés napján aláírható. (Megjegyzés: a TMRSZ nem fogadta el a megállapodás teljes tartalmát, ezért nem aláírója a megállapodásnak.) Az elkövetkezendő időszakban az együttműködésnek ez lesz az alapja, és a munkáltató a Megállapodásban foglalt kötelezettségét maradéktalanul teljesíteni fogja annak érdekében, hogy a megváltozott jogi környezetben is kiegyensúlyozott együttműködés valósuljon meg a munkáltató és a munkavállalók között.

  • Megköszönte az országos rendőrfőkapitány úrnak, hogy időt tudott szakítani arra, hogy az aláíráson személyesen megjelenhessen, hogy az aláírás ünnepélyes keretek között megtörténhessen és megkérte az aláíró szakszervezetek vezetőit és az országos főkapitány urat a dokumentum aláírására.

(Az aláírások megtörténtek.)

  • Megköszönte az aláíró feleknek az aláírások végrehajtását, majd tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az országos rendőrfőkapitány úr kért szót.

Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány:

  • Üdvözölte a megjelenteket, az aláírókat és elmondta, hogy megnyugtató számára, hogy ismét van együttműködési megállapodás a szakszervezetekkel, hogy a jogszabályi keretek között rendezni lehetett a jövőbeni együttműködés körét és lehetőségét, és megerősítette, hogy az ORFK a vállalt kötelezettségeit teljesíteni fogja.

  • Megköszönte az előkészítésben résztvevők munkáját, erőfeszítéseit és azt mondta, hogy ez a két félen múlik, hogy a megállapodást tartalommal megtöltse.

  • Dr. Bárdos főtitkár asszony az értekezletet megelőzően megkérte arra, hogy a Rendőrségnél folyó átszervezésről szóljon a fórumon. A kérésnek nem tud teljes körűen eleget tenni, mert a miniszter úr kijelölt egy átszervezési miniszteri biztost, akinek a feladatkörébe tartozik az átszervezés teljes köre. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a magyar rendőrség vezetése ebből a folyamatból kimarad, és ehhez a szakmai véleményét nem fogalmazza meg. Egy ilyen volumenű feladathoz mindenképpen ki kellett különíteni egy végrehajtót, ebben a rendőrség vezetésének véleményét a miniszter úr elfogadta. Indokolt egy külön végrehajtó kijelölése, mert a Rendőrség ilyen volumenű átszervezése a belügyminiszter hatásköre, ezért lett kinevezve miniszteri biztos. A sajtót és más információkat is figyelve szeretné rögzíteni, hogy senki nem marad munka nélkül, ez az átszervezés nagymértékben eltér a korábbiaktól, mert bizonyos kérdésekben nagyobb mélységeket érint. Mindenkinek ajánlanak munkát, de a felajánlott beosztást elfogadni mindenkinek a szuverén joga, és az erre vonatkozó döntését minden körülmények között tiszteletben fogja tartani a munkáltató.

  • Ismeretei szerint alapvetően zökkenőmentesen folynak a személyzeti beszélgetések, ami szerdára befejeződik, és szeptember 01-én már az új szervezeti felállásban kezdheti meg a munkáját az érintett szervezeti terület. Kérte, hogy ezt fogadják el tőle, majd más szoros elfoglaltsága miatt eltávozott az ülésteremből.

(SZÜNET)

  1. Napirendi pont:

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

  • Ismertette és elfogadtatta az ülés napirendjét, majd megkérdezte, hogy akar-e valaki a napirend előtt szólni, majd jelezte, hogy jegyezte a TMRSZ főtitkár asszonyának a jelentkezését a napirend előtti hozzászólásra.

  • Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az érdemi vita megkezdése előtt sor kerül az Együttműködési megállapodást aláíró szakszervezetekkel a RÉT Ügyrendjének aláírására is és utána a TMRSZ főtitkár asszonyáé a szó.

(A RÉT munkáltatói oldalának vezetője Lajtár József r. vőrgy. úr aláírta a RÉT ügyrendjét a BRDSZ, az FRSZ, az RSZV és a RKDSZ vezetőivel.)

Szima Judit asszony:

  • Tájékoztatta az ORFK-t és a jelenlévőket, hogy a TMRSZ a jelenleg aláírt Együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásokról szerdán fog dönteni egy nagyobb testületi ülésen és ezt követően tájékoztatják az ORFK-t a döntésükről.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

  • Bejelentette, hogy az ülés megkezdi a napirendi pont szerinti munkát. A szóban feltett kérdésre a válasz meg lett küldve a szakszervezeteknek és egy kardinális kérdés, az együttműködési megállapodás kérdése a mai napon a Megállapodás aláírásával megoldódott, mert a közös dolgokban sok mindent rendez. Javasolta, hogy az írásban megküldött válaszokra az ülés sorrendjében legyen reagálás, véleménynyilvánítás és megadta a szót a BRDSZ képviselőjének.

Dr. Bárdos Judit asszony:

  • Örül, hogy formalizált változata lett az együttműködésnek, csak ezt most már aprópénzre kell váltani.

  • A válaszokhoz – az első az állomány Honvéd Kórházban (HK) történő ellátása. Tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a HK élére miniszteri biztos lett kinevezve, aki egy új igazgatói garnitúrát nevezett ki. Bevezették a szakrendelőkben a volumenkorlátozást, ami azt jelenti, hogy a napi rendelési időben egyes szakrendelők csak 13 beteget fogadhatnak. Ha a Rendőrség Budapesten nem működtet szakrendelést, akkor a több tízezer fős budapesti ellátandó kör HK-ba történő szakrendelői bekerüléséhez több évre lesz szükség, és közben a beteg meggyógyul, meghal, vagy történik vele valami a szakrendelőbe történő bekerülése előtt.

  • Gond van továbbá a szolgálati járandóságosokkal és a hozzátartozóikkal, hogy milyen alapon kapnak egészségügyi ellátást. Szó volt róla és ígéret is hangzott el a kártyás rendszer bevezetésére, melynek esetében nem kell az igényjogosultsághoz különböző igazolásokat beszerezni, hanem a kártya valamilyen formájú aktivizálása után ellátást kaphat a tulajdonosa – kérte, hogy erre a kérdésre legyen még visszatérés.

  • A szakszervezetük tájékoztatást kért a Rendőrségnél folyó átszervezésről, jelezte az országos rendőrfőkapitány úrnak is, hogy délelőtt volt az NNI-nél személyi beszélgetésen, amit igen negatívan élt meg. Elég régóta tudják már, hogy átszervezés lesz a Rendőrségnél, de az érdekképviseleti szerveket még nem tájékoztatták, holott a szakszervezetek is a munkavállalók érdekeinek a védelmére lettek létrehozva, és a Magyar Rendvédelmi Kar, valamint a megalakuló Magyar Közszolgálati Kar is szakmai érdekvédelmi szervezet. Őket az átszervezéseknek nem a szakmai, hanem a munkavállalókat érintő része érdekli, mert ha valaki nem a képességének, végzettségének megfelelő beosztást kap, hanem attól rosszabbat, az elég nagy probléma. Nem készíthettek arról felmérését, hogy kinek milyen beosztást ajánlottak fel, az érdeklődésükre az érintettek nem szívesen nyilatkoznak, vagy elzárkóznak attól, mert félnek. A fogadói oldalról is látnak problémát, az NNI fogadó szerve a BRFK, de a BRFK csak a kerületi kapitányságokra ajánl fel beosztást bűnügyi és vizsgálói szakterületeken és nagyságrendileg lényegesen alacsonyabb illetményért. Elmondta, hogy sok újság kereste meg, és még fogják is megkeresni, hogy mi a szakszervezet véleménye erről a helyzetről és nagyon nehéz véleményt mondani. Kérte Lajtár vőrgy. urat, hogy továbbítsa kérésüket a miniszteri biztos úr felé, hogy egy rendkívüli RÉT ülés keretében adjon az átszervezésről egy tájékoztatást, hogy a szakszervezetek a saját csatornáikon keresztül tudnák megnyugtatni a munkavállalókat a kérdésben, hogy ilyen nagyságrendű átszervezés nem várható a Rendőrségnél a közeljövőben.

  • Tudatában vannak annak, hogy a járások létrehozása érinteni fogja a Rendőrség szervezetét, úgy tudják, hogy kategorizálni fogják a kapitányságokat, de azt nem tudják, hogy ez hogyan fogja érinteni az állomány fizetését, egy első és egy harmadosztályú kapitányságnál eltérő nagyságrendű lehet az illetmény, stb. Az írásban megküldött kérdésükre adott munkáltatói választ elfogadják, csak szeretnének többet tudni a kérdésről.

  • Ő is egyetért azzal, hogy az Együttműködési megállapodás apró pénzre váltása sarkalatos kérdés.

 Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

  • A szakrendeléssel kapcsolatban az elmúlt találkozás óta a miniszteri biztos kinevezése a HK élére és a vezetői állomány lecserélése egy teljesen új helyzetet teremtett, gyakorlatilag a Rendőrség is keresi a helyet az új rendszerben. A humánigazgatási szolgálat, az ORFK egészségügyi szakterülete és a rendőri vezetők az utóbbi időben sokat tettek azért, hogy a legjobb megoldást a kérdésben megtalálják. A Rendőrség tárgyalásokat folytat a MÁV Kórházzal és keresik azokat a lehetőségeket, hogy a Rendőrség megtalálja a helyét ebben az új rendszerben. Jó szakrendelés megbízható kórházi háttér nélkül nem lehetséges, tehát hiába futtatnánk fel a szakrendelést az ORFK-n, vagy másutt, ha ezt egy kórházi háttérrel nem lehet megerősíteni, ehhez türelmet kér. Most az a helyzet van, hogy a lejtőn felkapaszkodtunk egy bizonyos szintre, majd most visszacsúsztunk a kiinduló pontra.

  • Az átszervezéssel és az NNI-vel kapcsolatban csak postás szerepet tud az ORFK vezetés betölteni, mert ahogyan a főkapitány úr is elmondta, ez miniszteri jog és hatáskör, és hogy ez deklarálva is legyen, ezért nevezett ki a miniszter biztost az egésznek az élére. Az előkészítést nagy szakmai munka előzi meg. Továbbítja a kérést a miniszteri biztos úr felé, és elmondta, hogy az ORFK részéről nincs akadálya a kért fórum összehívásának.

Dr. Bárdos Judit asszony:

  • Kérte, hogy tolmácsolja a köszönetét Pintér Sándor belügyminiszter úr felé, hogy a Nemzeti Üdültetési Alapítvány által meghirdetett szociális üdültetésre meghirdetett pályázaton nyert belügyi dolgozók 50 %-nak – így a Rendőrség részére is – az önrészt a jó munka elismeréseként megtéríti.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

  • Ez már múlt idő, mert az érintettek részére a kifizetés is megtörtént, bár a Rendőrség a pénzt az alapítványnak szerette volna átutalni, de a nyertesek közül többen örömükben a határozat kézhezvétele után gyorsan befizették az önköltségi részt. Mivel vegyes megoldást nem akartak, így az a döntés született, hogy mindenki megkapja közvetlenül az önrésze összegét a Rendőrségtől. Maga is jónak tartja az ötletet, és a kiválasztásnál maximálisan törekedtek arra, hogy a jó munkavégzés kritériuma érvényesüljön a személyek kiválasztásánál.

Pongó Géza úr:

  • Az Együttműködési megállapodás egy nagyon fontos sarokköve az együttműködésnek, az elmúlt hónapokban ilyen nem volt. Megállapította, hogy a Megállapodás hiányának ellenére is volt együttműködés, mert a RÉT ülések megtartásra kerültek, amit nagyon pozitívnak tart. Bízik abban, hogy a Megállapodás pontjait tartalommal meg lehet tölteni, mert egy keret-megállapodás csak akkor ér valamit, ha tartalommal meg van töltve. A szakszervezetek feltételrendszere a tevékenységhez nem ugyanaz, mint volt 2012. előtt, a mostani lényegesen szűkebb, mai az együttműködés szakmai oldalára is rányomhatja a bélyegét, mert például nincs olyan szakértői apparátus, amely a kéréseket, javaslatokat előkészítené. Bízik abban, hogy ez a helyzet enyhülni fog és a feltételek is javulni fognak, és minden szempontból jobb körülmények között tudják majd végezni az állomány érdekképviseleti munkáját.

  • Az átszervezéshez – jobb lett volna, ha kapnak előtte a szakszervezetek egy tájékoztatást, mert ez így nem jó.

  • A főkapitány úr mondta, hogy ilyen nagy volumenű átszervezés még nem volt a Rendőrség történetében, de szerinte sem. Volt, amikor fél évig készítették elő az átszervezést, pl. Határőrség-Rendőrség összevonása. Jogi szempontból nem biztos, hogy valakinek kellett volna a szakszervezeteket tájékoztatni, mivel nem volt Együttműködési megállapodás, de szerinte az érintettek mellé az orvos és a pszichológus mellett egy szakszervezeti jogász is jó lett volna, mert legalább annyit tudott volna segíteni, mint az előbbiek és elbeszélgetés során. Az átszervezés miatt egyéni gondokkal küzdőket természetesen segíteni fogják, ha erre igényt tartanak.

  • A miniszteri biztos személyéhez – kérdése, hogy várható-e még átszervezés a Rendőrségnél, mert ennek megválaszolása az ő kompetenciája. Jó ötletnek tartja a BRDSZ főtitkár asszonyának kezdeményezését egy olyan fórum összehívására, ahol a miniszteri biztos az átszervezésről tájékoztatót adna, ez lehetne RÉT, vagy BÉT, attól függ, hogy melyiknek van erre kompetenciája. Jó lenne tudni azt, hogy mi várható területi és helyi szinten is az átszervezések során.

  • A megkötött megállapodást az ORFK kötötte ugyan, de ő nagyon bízik abban, hogy ez kihatással lesz a területi és a helyi szervek felé azáltal, hogy ez iránymutatás lehet a számukra a saját szintjükön a szakszervezetekkel való kapcsolatuk rendezése során. Kérte, hogy szakmai fórumokon a vezetők kapjanak erről tájékoztatást és inspirálást annak érdekében, hogy a saját szintjükön ezt a Megállapodást használják fel, és egy párbeszéd induljon meg a helyzet rendezésére, mert ez az utóbbi időben akadozott.

  • Az átszervezéshez még – megnyugtató az, hogy a főkapitány úr elmondta, hogy mindenkinek lesz helye, akit az átszervezés érint, de belegondolva azoknak a kollégáknak a sorsába, aki egy szakmai karriert már befutott, elért a ranglétrán és fizetésben is egy magasabb szintet, és most ott találja magát egy rendőrkapitányságon kezdő nyomozó, vagy vizsgálói szinten, mint ahogyan huszonéves korában volt. Ezt nagyon nehéz megélni mind erkölcsileg, mind egzisztenciálisan is saját magának és a családjának is. A döntés már megszületett, ezt visszacsinálni nem lehet, de az állomány sorsának megnyugtató rendezése mindkét fél feladata és tanulságait, okulásait mindenképpen össze kell gyűjteni, és fel kell használni a későbbiek során is.

  • Egy vizsgálatot szeretne kérni abban a kérdésben, hogy milyen volt az állományról való gondoskodás a kánikula időszakában, mert ellentmondásos információik vannak egyes területi szervek ez irányú gondoskodásáról. Voltak helyek, ahol nem volt hűtőláda és emiatt nem volt hűtött víz a járőr kocsikban, aminek lenni kellett volna. Célszerű lenne tisztázni először a vonatkozó szabályokat, amelyek ide vonatkoznak, ezek érvényesülését meg kellene vizsgáltatni a területi rendőri szerveknél. Maga is tapasztalt olyan helyzetet, hogy az FRSZ vett a járőr kocsikba hűtőládát, amit a rendőri szerv gazdasági szakszolgálata be akarta vételezni a rendőri szervezet készletébe. Azért lenne célszerű ez a vizsgálat, hogy jövőre fel lehessen használni és egy figyelemráirányítás is lenne, mert közeleg a tél és arra is fel kell készülni, pl. meleg teával.

  • Felvetette, hogy a Heves MRFK-n még a gyöngyöspatai eseményhez visszanyúló kifizetetlen túlórák vannak, a vezetés ott elismerte, hogy ennek az igénye jogos, mert az elrendelt túlórákat ki kell fizetni. Behívtak kollégákat, hogy megbeszéljék velük, hogy az elmaradt túlóra ellentételezését több részletben fizetik ki a részükre, amit az érintettek nem fogadtak el, ők a járandóságaikat egy összegben kérték, amire a főkapitányság vezetése úgy reagált, hogy az ajánlattól visszaléptek, és az érintett kollégák egy fillért nem kaptak az óta sem. Kérte, hogy az ORFK vizsgálja már meg a kérdést.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– Elmondta, hogy megdöbbenve ül az elmondottak hallatán. Egyrészt azért, mert az események Gyöngyöspatán még tavaly voltak, amire a Belügyminisztérium és a Rendőrség pluszforrást kapott, amiből minden olyan járandóságot biztosítottak, ami a jogszabályokban benne van, és azt a költségvetés megfinanszírozta (élelmezést, túlórát, többletfelszerelést, stb.). Meg kell nézni a kérdésben a helyzetet, mert ez számára teljesen új információ, amiről semmi jelzést nem kapott az ORFK.

– Megdöbbent a védőitalon is, mert ezt az országos rendőrfőkapitány úr is külön ellenőriztette, és az ellenőrzések abszolúte semmi problémát nem vetettek fel. Valóban volt olyan, hogy nem volt hűtőláda a járőrautóban, de azért, mert nem vette fel a járőr. Valóban volt olyan, hogy nem volt jégakku a hűtőládában, de azért nem volt, mert nem tette be a járőr a fagyasztószekrénybe. Ezeket a mobil ellenőrzés rögzítette is, a járőrök azt mondták, hogy úgyis fognak a kapitányság felé menni, és majd cserélik a vizet. Kényesen odafigyeltek mindenhol, hogy mindenki megkapja a járandóságát, jelen esetben a védőitalt.

– Az első kérdésben a válaszadásra Papp tábornok úr (a miniszteri biztos) az illetékes, neki sem felhatalmazása, sem lehetősége nincs annak megválaszolására, hogy az átszervezés terén milyen lépések következhetnek még be. Ha figyelik a híradásokat az átszervezéssel kapcsolatos kérdésekben az ORFK részéről egyetlen nyilatkozat sem hangzott el, amelynek az oka, hogy nem az ORFK az illetékes az ezzel kapcsolatos kérdések megválaszolásában, hanem ez a Belügyminisztérium feladata. Itt is csak azt tudja válaszolni, hogy továbbítja a kérdést abban bízva, hogy a közeljövőben lehetőség nyílhat egy olyan fórum megtartására, ahol a felvetésekre választ lehet adni.

Pach Dániel úr:

– Az elhangzott felvetésekbe nem akar mélyebben belemenni, mert a lényeget az előtte szólók már elmondták. Véleménye szerint, ha egy kétsoros levelet kaptak volna az átszervezéssel kapcsolatban a szakszervezetek, akkor még a látszat is jobb lett volna, amire véleménye szerint célszerű lett volna odafigyelni. Minden szakszervezet képviseli a tagjait, mert ez a dolga, és ez a folyamat az elhangzottak szerint szerdán le fog zárulni.

– Az Együttműködési megállapodáshoz – mérföldkőnek tekintette az aláírást, amivel vissza lehet térni az intézményesített együttműködéshez. Jó lenne, ha a tartalommal történő megtöltése az eddigi hibák kiküszöbölésével kezdődne. Az ORFK-n sok kolléga dolgozik azon, hogy, hogy a szakszervezetek által felvetett problémák megválaszolásra, megoldásra kerüljenek, de azt tapasztalják, hogy a probléma, amikor megoldásra visszakerül oda, ahol keletkezet, ott semmilyen változás nem történik, maximum időhúzás és magyarázat, hogy az ORFK-nak nincs utasítási joga a területi rendőri szervek felé. Vizsgálatot folytatnak, statisztikákat gyűjtenek be, majd a felvetett probléma fél év elteltével megoldatlanul a feledés homályába merül. Azt kérné, hogy az elkövetkező időszakban az ilyen rendezésnek legyen konkrét végrehajtási határideje is, ami így számon kérhető lehetne.

– Konkrét példát hozott az általa elmondottakra – a Keleti pályaudvaron szolgálatot teljesítő rendőrök eltérő bérezésben, illetményben részesülnek, amit a válasz szerint a BRFK vizsgál, csak az érintettek semmilyen vizsgálatról nem tudnak, és a helyzet változatlan. Az eltérő bérezés oka, hogy más beosztásba vannak kinevezve, aminek alapján van, akinek jár pótlék, van, akinek nem, holott ugyanazt a munkát végzik el, ugyanazt a feladatot hajtják végre. Ők csitítják az állományt, hogy ne adjanak be szolgálati panaszt, de ha a probléma több hónapon át nem oldódik meg, akkor ők is hiteltelenné válnak. Az állomány a járandóságaiért perre megy, miközben retteg attól, hogy kirúgják, mert próbaidős. Kérte, hogy ebben a konkrét ügyben – az általános igényen túl – legyen hatással a rendezés gyorsítására.

– Ugyanezek a gondok mondhatók el a gépjárművezetői pótlékok témakörére is, ígéretek hangzottak el azok rendezésére, de az óta sem történt ez meg az érintetteknél. Van olyan hely, ahol elismerték, azóta az érintett kapja is, de nem kezelték ennek visszamenőlegességét, mondván, hogy nincs rá pénz. Ezzel csak az a gond, hogy fél, – vagy egy év múlva szembesül a vezetés a problémával, amikor visszamenőlegesen és kamatostól kell rendezni a problémát. Nagy a felelőssége a területi és a helyi rendőri szervek vezetőinek abban, hogy a RÉT-en eldöntött kérdések ténylegesen rendezésre kerüljenek. El lehetne gondolkodni azon, hogy ki lenne alakítva egy olyan rendszer, hogy egy bizonyos idő múlva (fél év, egy év) visszatérés lenne arra, hogy a felvetett problémák megoldásra kerültek, vagy sem? Bízik benne, hogy a RÉT-en felvetett problémák megoldásra kerülnek, és elkerülhető lesz a szolgálati panaszok beadása, amivel csak fölöslegesen kerülne a rendszer leterhelésre. Megköszönte a Megállapodás előkészítésében a munkáltatói oldalról tevékenykedők munkáját.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– A felvetésekkel az a fő problémája, hogy a megoldásuk nem pénz kérdése, ugyanis, amit a jogszabály szerint jár a dolgozónak, az jár, annak a megadása nem pénz kérdése. A beosztásba kerülése óta hitvallása, hogy a dolgozóknak a járandóságot biztosítani kell minden áron, amiről nem csak beszélt, hanem e szerint cselekedett is. Az, hogy a szervezetnek mennyi kifizetetlen számlája van a beszállítók felé, az a szervezet vezetésének a problémája, de ezt semmiképpen nem érezheti meg az állomány. Sejti, hogy mi a probléma, az állománytábla nem biztosít a végrehajtó feladatnak megfelelő státuszmennyiséget, ezért a szervezet eltérő státuszon foglalkoztatja a dolgozót, de nem teszi oda, hogy a tevékenységéért pótlékra jogosult, mert olyan feladatot lát el, amiért ez járna neki – de ez nem kérdés. Ami valamilyen személyzeti állományparancsban megjelenik, azt még a gazdasági szakterület mindig számfejtette és biztosította. Ehhez mindenképpen kell egy együttműködés a BRFK Humánigazgatási Szolgálat részéről, mert ott ez esetben a végzett munka mennyiségéről van szó, de ez az érintett állomány számára irreleváns, neki az a lényeg, hogy a munkájáért megkapja-e azt, ami jár neki. Nagyon rossz a megítélése egy utólagos jogorvoslatnak, mert az, hogy valakinek jár-e gépjárművezetői pótlék, azt utólag két évre visszamenőleg megállapítani a lehetetlen matematikai feladatok kategóriájába tartozik, mert ahhoz olyan nagy számú menetlevelet kell átnézni, ami szinte lehetetlen, ezért ezt akkor kell rendezni, amikor a tényleges helyzet van. Elmondta, hogy a következő országos rendőr-főkapitányi értekezleten a problémát fel fogja vetni, és el fogja mondani, hogy az állomány járandóságainak biztosítása nem lehet költségvetési kérdés, és erre ne hivatkozzanak a vezetők.

Vincze Tibor úr:

– Az RKDSZ csatlakozik az előtte szóló szakszervezetekhez abban a tekintetben, hogy megvan az Együttműködési megállapodás, és várják annak apró pénzre váltását.

Szima Judit asszony:

– Az átszervezéssel kapcsolatban – nagyon sajnálatos, hogy a Hszt. utóbbi időszakban végrehajtott módosításainak köszönhetően az ilyen váratlan átszervezések, amelyek jelenleg is folynak jogszerűnek tekinthetők, mivel a jogalkotók eltörölték a szakszervezetek tájékoztatási, a velük történő egyeztetési kötelezettséget. A TMRSZ álláspontja az, hogy ez a Magyar Rendvédelmi Karhoz tartozó kérdés, ezért a TMRSZ ebben a kérdéskörben semmilyen formában nem kíván állást foglalni, figyelemmel arra, hogy a most bekövetkezett problémákra a TMRSZ már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, és olyan bizalmatlanság alakult ki mostanra, ami miatt az érintetteknek lépni kellett. A TMRSZ a tagjait, a munkavállalókat képviselni fogja ezekben az ügyekben, amennyiben érdeksérelem éri őket. A többi szakszervezetektől eltérően az ő tagjaik nem szóltak olyanról, hogy félelemben lennének, sőt azt mondták, hogy korrekt tájékoztatást kaptak a humánszolgálattól is, ezért nem tudják, hogy mely területekről van szó, mert a TMRSZ tagsága elsősorban a tiszthelyettesi állományból tevődik össze. Nem tartják szerencsésnek, hogy megnyilatkozások történjenek a sajtóban is, ami az FRSZ és a BRDSZ főtitkára részéről is elhangzott, mert nem tartják megalapozottnak azt, hogy ők szakmai kérdésekben állást foglaljanak. Jelenleg ez a törvény vonatkozik rájuk, ezt kell tudomásul venni, annak idején az ő alezredesi rendfokozatát azért vették el bujtogatásért, mert felhívta arra az anomáliára a figyelmet, ami mára valóság lett.

Dr. Bárdos Judit asszony:

– Csak egy mondatot az előtte elhangzottakra – ha figyelmesen olvasta volna el a két szakszervezeti vezető által mondottakat, akkor látta volna, hogy pontosan az lett kiemelve benne, hogy szakmai kérdésekben nem kíván egyetlen szakszervezeti vezető sem nyilatkozni, hanem csak a munkavállalókkal kapcsolatos személyi kérdésekben.

– Kérdése volt, hogy a szakszervezeti válaszok nyilvánosságra hozhatók-e, mert a mai napig az volt a megállapodás, hogy az addig ne legyen nyilvánosságra hozva, amíg az a RÉT ülésen el nem hangzik.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– Amit az ORFK írásban megválaszol, és megküld, az közérdekű adat.

Szima Judit asszony:

– Azt jelezte, hogy ők a RÉT ülésre nem kaptak semmiféle anyagot, tehát a szakterületi válaszokat sem kapták meg.

Zakor Sándor ka.:

– Elmondta, hogy ezt őszintén kétli, mert minden szakszervezetnek egyszerre lett megküldve minden RÉT anyag .

(A későbbiek során Zakor úr bemutatta azt az e-mail visszaigazolást, amelyből egyértelműen bebizonyosodott, hogy az anyag, a TMRSZ által korábban megadott e-mail címre elküldésre került. Szima főtitkár asszony pontosította a kérdést a TMRSZ székhelyén lévő munkatársával, és jelezte, hogy az anyagot valóban megkapták, de technikai okok miatt a fájlt nem tudták megnyitni.)

Az első napirendi pont anyagát – az ülésen elhangzott észrevételekkel együtt – az ülés elfogadta.

2. Napirend – Egyebek.

Dr. Bárdos Judit asszony:

– Nehéz helyzetben vannak a szakszervezetek a megyékkel való kommunikációban, ezért kérdése, hogy mikor kerül terítékre a már aláírt Megállapodás után, hogy a rendőrségi telefonhálózat, az informatikai eszközök, az intranet használata hogyan lehet, milyen térítési feltételek mellett vehető majd igénybe. Gondolja, hogy erre felkészült a szakma, ha a megállapodásba is belefoglalásra került.

– A másik – a Futárszolgálat igénybevételének komplikáltsága – de ezt majd a Futárszolgálat vezetőjével fogják rendezni.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Augusztus 31-ig mindenképpen választ, illetve ajánlati listát fog az ORFK küldeni a szakszervezeteknek, addig türelmet kér, mert most minden tekintetben elsőbbséget élvez augusztus 20-a előkészítése a feladatok végrehajtásában.

Pongó Géza úr:

– Az FRSZ részéről nincs semmi az Egyebek napirendben.

Pach Dániel úr:

– Az aláírt Együttműködési megállapodás hogyan fog kikerülni a rendőri vezetőkhöz, milyen fórumokon fognak erről értesülni? Azért kérdezi, mert egyes rendőri vezetők között már az a vélemény járja, hogy már nincsenek szakszervezetek, mert megszűntek, hogy a szakszervezetekkel már nem kell szóba állni. Kérte és javasolta, hogy minden városi és megyei rendőr-főkapitányságra kerüljön ki az együttműködés ténye, hátha így rend kerül az előbb említett rendőri vezetők fejében is.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– Ezt felelősen fel tudja vállalni, ezt a következő főkapitányi értekezleten közkinccsé fogja tenni, másrészt ez a Rendőrség honlapján is meg fog jelenni, és meg fog még jelenni az ORFK Tájékoztatóban, mint hivatalos értesítőben. Tisztázta, hogy az ORFK-nak, mint középirányító szervnek sok kérdésben utasítási joga van a területi rendőri szervek felé, de az együttműködési megállapodás kérdésében nincs. Itt egyértelműen ajánlási joga és lehetősége van, hogy ilyen tartalmú megállapodást kötött az ORFK, de ha a megállapodás megkötésére valamelyik rendőri szerv nem hajlandó, azt az ORFK a megkötésre nem kötelezheti. Az természetes, hogy az ORFK ezt közzéteszi, és mint követendő példát fogja tálalni.

Vincze Tibor úr:

– Az FRSZ részéről nincs semmi az Egyebek napirendben.

Szima Judit asszony:

– Az FRSZ részéről nincs semmi az Egyebek napirendben.

Zakor Sándor ka.:

– Megköszönte az Együttműködési megállapodás kidolgozásában a munkáltatói oldalról a GF és a Jogi Főosztály részéről a tevékeny és hatékony közreműködését, a szakszervezetek közreműködését és együttműködését, amibe mind az öt szakszervezetet beleértette. Az előkészítés vitákkal járt, amit abszolút természetesnek tart, mert az érdekegyeztetés – főleg egy ilyen Együttműködési megállapodás előkészítése – nem megy vita nélkül.

– Csodálkozását fejezte ki azon, amit a TMRSZ a honlapján megjelentetett, aminek a stílusát nem kívánta minősíteni. Azt viszont sérelmezte, és kikérte magának, ami a honlapon szerepel a szakértői megbeszélésről, amit szó szerint idézett: „Az elnök úr (az én vagyok) azt a választ adta, hogy nem érdekli a BM állásfoglalása (konkrétan azt mondta, hogy magasról ……… rá. Az ORFK nem köteles a BM utasításait megtartani.” Ehhez az alábbi megjegyzéseit tette hozzá. Az első, hogy többen ülnek itt azok közül, akik részt vettek a szakértői megbeszélésen, és igazolni tudják, hogy ő ilyet nem mondott, ez finomítás nélkül, hazugság. A másik az, hogy a belügyminisztérium állásfoglalása kit, mire kötelez? Vannak bizonyos kérdések, amelyek a főkapitány jogosítványa, van, ami a minisztérium jogosítványa, és semmi olyat nem mondott, hogy a minisztérium állásfoglalását az ORFK-nak figyelmen kívül kellene hagyni. Ő a saját véleményét mondta el, amit most is fenntart. A harmadik pedig az, hogy a belügyminisztérium által kötött Együttműködési megállapodás nem belügyi utasítás. A minisztérium köt egy ágazati megállapodást, az ORFK köt a saját együttműködésére egy megállapodást, de a kettőt nem kellene összekeverni. Az, hogy mi a BM utasítás, az egyértelmű, de a megállapodás nem tartozik ezek közé. Nem tudja, hogy mivel érdemelte ki ezt a „megkülönböztetett figyelmet” a TMRSZ-től.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Zakor úrnak mondta, hogy ha már nála van a szó, akkor legyen szíves megmondani a soros RÉT ülés időpontját.

Zakor Sándor ka.:

– Az Ügyrendben már benne van, hogy a soros ülések kéthavonta vannak (némi pontosítás után megállapították a jelen lévők, hogy a soros ülés 2012. október 08-án lesz.)

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– Természetesen az esetleges rendkívüli RÉT ülés időpontja ezt nem befolyásolja.

Dr. Bárdos Judit asszony:

– A parlamenti üléstervben októberre szerepel a Hszt. benyújtása, amit elvileg 2013. január 01-el kívánnak hatályba léptetni. Kéri, hogy az ORFK ne passzolja vissza a labdát azzal, hogy a Hszt.-ért a BM a felelős és forduljanak oda – kérte hogy az ORFK próbáljon már oda hatni, hogy a Hszt. tervezetét a szakszervezetek véleményezésre megkapják, mert a törvény nagy létszámot érint a Rendőrségnél, ugyanis a rendvédelmi hivatásos állományúak döntő része a Rendőrségnél van. El kellene kerülni, hogy a sajtón keresztül üzengessenek e felek egymásnak – ha már van Megállapodás.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– Ebben szintén csak postás szerepet tud betölteni az ORFK, mert a benyújtó a Belügyminisztérium, neki kell a szakmai, társadalompolitikai egyeztetést lefolytatni a kérdésben annak érdekében, hogy a benyújtás széles társadalmi rétegek bevonásával, véleményének kikérésével történjen meg. Ezt a kérést az ORFK továbbítja a Belügyminisztérium felé, de az anyagot nem tudja a rendőrségi érdekegyeztető fórum elé hozni, mert ehhez nincs jogosítványa.

Szima Judit asszony:

– Először Zakor úr „kirohanására” válaszolt – a TMRSZ tájékoztatója szerinte a valóságnak megfelelő, az álláspontjukat a kérdésben leírták, és kérik, hogy az elkövetkezendő időben annak megfelelően tárgyaljanak velük.

Zakor Sándor ka.:

– Ő is elkészítette a szakértői megbeszélésről az Emlékeztetőt, és megküldte a megbeszélésen résztvevő minden szervezetnek, így össze lehet hasonlítani a két Emlékeztető (TMRSZ és ORFK) tartalmát és stílusát, és még egyszer hangsúlyozta, hogy ami a TMRSZ-ében szerepel, az egyszerűen nem igaz.

Szima Judit asszony:

– Azt mondta, hogy elhangzott, ami elhangzott, legközelebb Zakor úr tartózkodjon az ilyen megnyilatkozásoktól. A hangfelvételt az ORFK nem bocsátotta rendelkezésre, amikor a megbeszélésnek vége volt, ezért azt valósnak elfogadni nem lehet.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

– A kérdést és a napirendet is lezárta, a végzett munkát eredményesnek minősítette. Sok vélemény hangzott el az ülésen, és az a meglátása, hogy régen volt ilyen hatékony a RÉT munkája.

Budapest, 2012. augusztus 23.

A hangfelvétel alapján:

Zakor Sándor ka.

RÉT titkár s.k.

Láttam:

Bartos László r. vezérőrnagy

szolgálatvezető s.k.