- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

Főtitkári tájékoztató

Tisztelt TMRSZ Tagok és Szimpatizánsaink!

Az elmúlt napokban felgyorsultak az események, azt követően, hogy főtitkári köszönő levelemben tömören felvázoltam  TMRSZ-nél kialakult viszonyokat, az elmúlt 8 hónap történéseit.  Még ma sem látom az összes történést, de lényegét tekintve elmondható, hogy távollétemben a TMRSZ anyagi és morális amortizálódása ténykérdés.
A fogságba vetésemet követően információt csak azt kaphattam, amelyet Rádi Attila „engedélyezett” kapcsolattartó ügyvédemnek. Más személytől szóló üzenetet nem kaphattam. Köztük azokat a lényeges és más szemszögből bemutatott véleményeket sem kaptam meg, amelynek segítségével tisztán láthattam volna a vezetőségen belül kialakult, stratégiai jellegű kérdésekben felmerült ellentmondásokat.
Az egyik ilyen lényeges ellentmondás, hogy a Vezetőség felfüggesztett tagjai több esetben olyan ténykedést fejtettek ki, amelyek mögöttes szándékait egyértelmű véleményként lehet kikövetkeztetni.
Ennek a következtetésnek a lényege, hogy minél tovább benn tart az ügyészség, annál jobb a hatáskörömet gyakorló személyeknek. Okiratokkal bizonyítható, hogy előzetes letartóztatásom idején akadálytalanul juttathattam ki a szakszervezet irányításával kapcsolatban  azokat a döntéseket, amelyeket szükségesnek tartottam.
Ezek nagy része meg sem valósult, nemhogy reagáltak volna rá valamit. A hatáskörömben eljáró személy ténykedésének egyik markáns és félre nem érthető megnyilvánulás volt az az ügyészségnek küldött levél 2012. június közepe felé, mikor görcsös igyekezettel azt kívánták elérni, hogy az ügyészség mondja ki, hogy az Alapszabály szerinti akadályoztatásom fennáll, ennél fogva nem adhatok semmilyen utasítást, nem fogalmazhatok meg semmilyen kérést irányukban a szakszervezet működését illetően.
Ennek a feltételezett ügyészi együttműködésnek köszönhetően már lépéseket is tettek egy kongresszus összehívására és győzködték a megmaradt tagságot, a küldötteket, hogy ők milyen áldozatkész és hatásos ténykedést fejtettek ki letartóztatásom idején.
A tények és a számok azonban önmagukért beszélnek. Az elmúlt napokban információkhoz jutottam, hogy szakszervezet bizonyos vagyontárgyait (elsősorban nagy értékű és újszerű informatikai eszközöket) értékesítettek. Az értékesítéssel kapcsolatos információk, dokumentumok beszerzése folyamatban van.
Ami viszont tény, hogy a szakszervezet két bejáratott objektumát lényegében felszámolták, az ott lévő értékek sorsának és helyének felkutatása pedig gyakorlatilag mint egy nyomozás úgy zajlik.
Ezzel kapcsolatban érdekes körülmény az egyik felfüggesztett vezetőségi tag reakciója arra mikor felszólítást kapott a nála lévő szakszervezeti vagyontárgyak visszaszolgáltatására. Ennek lényege, hogy majd ő visszaadja azt amit a szakszervezet ki tud mutatni, hogy nála van. Ez az ember jelenleg is a rendőrség hivatásos állományának a tagja és hónapokig ellátta a szakszervezet vezetését, így akadálytalanul juthatott hozzá bármely szakszervezeti vagyontárgyhoz.
A két bejáratott objektum egyike a Szekszárd, Tanya u. 4. szám alatti ingatlan, amely egyben saját tulajdonú családi házam is.  A szakszervezet megalakulásától kezdve bejegyzett székhely és olyan objektum, ahol nehézségeket okoz bármely ott tárolt irat megszerzése, rejtett megfigyelő eszközök elhelyezése, és így minden egyes alkalommal házkutatást kellett mímelni, ha valami bizalmas információt meg szerettek volna tudni a szakszervezet működésével, vagy magánéletemmel kapcsolatban.
Ezt az ingatlant a szakszervezet Vezetősége, Küldöttértekezlete és Kongresszusi döntése értelmében beruházás útján olyan állagúvá és állapotúvá fejlesztette a szakszervezet, amely kulturált és színvonalas munkavégzést tett lehetővé az ott évekig dolgozó 13-15 munkavállaló számára, és bármikor nyitva állt bármely tisztségviselő, de akármelyik tag előtt is a kilencezerből.
Ezt az ingatlant a szakszervezet a beruházás fejében 237 négyzetméter terjedelemben, havi 80.000 ezer forint leírásával bérelte,-azaz bérleti díjat nem fizetett- illetve fizette a rezsi arányos részét.
Ez az ingatlan – tehát a rezsi szakszervezetre eső arányos részét fizette bérleti díj effektív fizetése nélkül – „túl drágának” bizonyult és került sor a székhely kipakolására és egy 60 négyzetméteres bérleménybe költöztetésére m2-ként bruttó 1270 Ft-ért.
Intézkedések kerültek kiadásra a székhely ezen bérleménybe átírására a bíróságnál is, amelyre csak a Kongresszusnak lett volna hatásköre. Mindezekről semmit nem tudtam, tájékoztatást nem kaptam.
A csatolt anonimizált felfüggesztési határozat indokolása részéből kiderül az okok egy része, hogy bizonyos vezetőségi tagokat miért voltam kénytelen tisztségükből felfüggeszteni. Ezek az okok bizonyosan nem teljes körűek, megismerésük folyamatban van.
A másik bejáratott objektum a Budapest, Pozsonyi úton lévő és a munkáltató által biztosított objektum. Itt a kiköltözés ténye elkerülhetetlen volt, a munkáltató ezt felmondta. Ezzel nincs is probléma. Az viszont aggályos, hogy az ott elhelyezett, szintén a szakszervezet tulajdonát képező nagyértékű vagyontárgyak felkutatása szintén energiákat emészt fel, a számítógépek, a százezres nagyságrendbe kerülő multifunkciós nyomtatók felkutatása szintén kvázi nyomozati ismereteket igényel.
A szakszervezet kasszája lényegében üres, míg a vezetőség tagjainak jelentős része a szakszervezet tulajdonát képező személygépkocsikat személyes használatra kapta meg (utalta ki magának) akkor, amikor a tagság felé azt sulykolták, hogy a rezsi költség magas díja indokolja a Tanya utcai központból kiköltözést. Ehhez nem szükséges kommentárt fűzni azt gondolom.
A szakszervezet honlapjára szánt köszöntőmet csak azt követően volt hajlandó kitenni az azért felelős vezetőségi tag, miután a felfüggesztett elnök elkészítette saját – megszokottan önfényező – stílusban megírt levelét. Hitelességére egy adalék. Ezt írta: „Bocsánatot szeretnék kérni azoktól akiket jelenleg is képviseltem, de emiatt a döntés miatt tovább nem tudom ellátni a védelmüket.” Ezt a tájékoztatót az előtt tette fel a TMRSZ honlapjára az azért felelős személy, mielőtt órákkal korábban a köszöntőm felrakását kértem tőle. Hangsúlyozom, hogy a főtitkár joga a honlapra felrakatni és onnan leszedetni bármit. A vendégkönyv abban kivétel, hogy oda bárki regisztrált írhat bármit, de természetesen az utólagos kontroll – amint tudomásomra jut valami oda nem tetsző – itt is fennáll.
A TMRSZ honlapjával kapcsolatban is intézkednünk kellett, ugyanis az azt kezelő vezetőségi tag is hozzájárult az elmúlt 8 hónap történéseihez, mára ez nyilvánvalóvá vált előttem. Tehát ezt az „elköszönő” levelet a felfüggesztett elnök  úgy is írta alá, mint „felfüggesztett elnök”, július 17-én.
Ehhez képest felfüggesztett elnökként megjelent egy pár nappal későbbi bírósági tárgyaláson Tatabányán és képviselni kívánta a TMRSZ által képviselt perben a tagot. Ehhez hozzá kell tenni azt a körülményt is, hogy jogi végzettséggel az illető nem rendelkezik, hivatali munkarendben dolgozik, de úgy látszik, hogy a perképviselethez a munkáltató megadta neki a munkából távolmaradás jogát.
Mivel nem ebben az egy perben járt el az említett személy, feltételezem, hogy nem az éves szabadsága terhére „képviselősködött”. Ezzel az egy momentummal csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy „könnyes búcsúja” után, saját szavai szerint is, mint felfüggesztett elnök, mindenféle gátlás, fenntartás, vagy lelkifurdalás nélkül odaállt a bíróság elé és szemrebbenés nélkül képviselni akart a TMRSZ tisztségviselőjeként.
Először jött a morális bezsarolás az általa képviseltek felé („bocsánatot” kért tőlük) , majd mint ha mi sem történt volna az elbúcsúzott elnök TMRSZ kontóra (gondolja ő) odaállt a bírói pulpitus elé, mint ha nem vette volna be az aznapi gondolat serkentőjét, vagy pedig akkor vett be valamit amikor a könnyes búcsúját írta.
Napestig lehetne sorolni az ehhez hasonló „furcsaságokat”, amelyre ha a szükség úgy hozza, sort is kerítek, de jelen tájékoztató célja és terjedelme ezt nem teszi célszerűvé.
Hozzáteszem, hogy a TMRSZ 6-9 fő alkalmazott jogásszal és jogtanácsossal (aki egyben vezetőségi tag is volt) végezte a tagok érdekvédelmét. A felfüggesztett vezetőségi tagok hatáskörömben eljárva a tudtom nélkül munkáltatói utasításba adták – a kirúgásukat kilátásba helyezve –  Pozsonyi úti jogászoknak, hogy jogi ügyekben csak „tőlük” fogadhatnak el utasítást, a TMRSZ jogtanácsosától, vezetőségi tagjától pedig semmit.
Hangsúlyozom, hogy jogi képzettség nélküli vezetőségi tag tett ilyen – egyébként jogszabályellenesnek is minősülő – nyilatkozatot, adott ilyen jellegű utasítást. Ezt követően pedig lényegében jogszerűtlenül el is lehetetlenítették a jogtanácsos munkatársam további ténykedését, a Hszt. 2011. decemberi módosításával kapcsolatos és a tagság egészének szóló tájékoztató kiküldését megakadályozták, hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy a 2012. január 1-jei változásoknak a TMRSZ elébe menjen és a taglétszám megtartására, a tagdíjak minél hatékonyabb megfizetésére irányuló erőfeszítések léket kapjanak. Ez mérhetetlen erkölcsi és anyagi veszteséget okozzon a szakszervezetnek.
A megmaradt alkalmazottak folyamatos kirúgással fenyegetése mellett, a folyamatos kirúgások folytatódtak (ahogy nem jött be a tagdíj és apadt  kasszában lévő pénz), a megmaradt alkalmazottak megfélemlítése még kijövetelem után is érezhetően fennállt.
A felfüggesztett vezetőségi tagok Alapszabály ellenesen gyakorlatilag gyámság alá kívántak helyezni már a börtönben, illetve kijövetelem után, mondván, hogy csak azokat az intézkedéseket hagyhatom jóvá amelyet ők előzetesen jóváhagynak.
Ez a napi működést lehetetlenítené el egyébként is.
Nem beszélve arról, hogy az ő napi működésük során a velük nagyon sok lényegi kérdésben egyet nem értő jogtanácsost kihagyták a döntéshozatalok jelentős részéből, és amikor ezt ő – mint a vezetőségi tagok közül legrégebben mellettem lévő tisztségviselő, a „rangidős” jogán – sérelmezte, azt válaszolta neki Bárány Zoltán egy emailben, hogy majd 30 napon belül válaszolnak a feltett kérdéseire akkor, amikor az ő nevében is eljárva hoztak meg a számára ismeretlen döntéseket.
Ezt követően rövid időn belül a jogtanácsos levelezési rendszeréhez az ő kifejezett tiltakozása ellenére megszüntették a hozzáférését, telefonját átirányították és a perképviselet miatt őt kereső tagoknak letagadták a történteket, azt mondták, hogy a jogtanácsos elment, és a privát elérhetőségét sajnos nem tudják megadni, ami természetesen nem fedte a valóságot. Ennyit a lelkiismeretes perképviseleti hozzáállásáról a felfüggesztett vezetőségi tagoknak.
Summa summárum, jelen helyzetben több vezetőségi tagot függesztettem fel. Érzékeltetni kívánom jelen tájékoztatómmal, a fentiek szerint, hogy ezek önmagukban is olyan jelenségek, amelyeket nem engedhet meg magának egy hiteles szakszervezet sem, összességükben pedig gyors és hatékony intézkedésekért kiáltanak.
A pénzügyekben még most sem látok tisztán, mire ment el a szakszervezet pénze az elmúlt 8 hónapban. Könyvelői és könyvvizsgálói megbízások alapján és saját belső revíziónk alapján tudok ebben nyilatkozni, a gyanú és a megérzések még nem testesültek meg konkrétumokban, de azon vagyunk, hogy e körben is tiszta viszonyok teremtődjenek mielőbb és pontos tájékoztatást adjunk immár saját TMRSZ honlapunkon.
Csatoltan tehát a már postázott felfüggesztési határozat indokolási része az alábbiakban olvasható.
Kérem kísérjék, kísérjétek figyelemmel a TMRSZ belső megtisztálása folyamatának a tájékoztatóit, és kérem, hogy ne adjanak hitelt az önsajnáltató, öntömjénező, és megrendeltség-szagú kommenteknek a netes oldalak bármelyikén. Köszönöm figyelmeteket.

Szekszárd, 2012. július 20.
Szima Judit
főtitkár

Melléklet:

H A T Á R O Z A T
méltatlansági eljárás elrendelésérő

 

……………….. (születési hely, idő: ………………….; anyja neve: ) ……………utca …….. szám alatti lakos (országos hatáskörű tisztségviselő, Vezetőségi Testületi tag) a továbbiakban eljárás alá vont- ellen, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének (a továbbiakban TMRSZ) Alapszabályának 35. pontjában biztosított jogkörömnél fogva –a kizárásra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított 60 napon belül-  az ASZ 38. pontjában szabályozott érdemtelenség, a szakszervezetnek okozott károkozás elkövetésének megalapozott gyanúja, továbbá bizalomvesztés miatt a méltatlansági eljárást

e l r e n d e l e m

e g y b e n az Alapszabály 80. pontja alapján tisztségéből a méltatlansági eljárás lezárásáig

f e l f ü g g e s z t e m.

Erről az eljárás alá vontat az elrendelésről készült határozat megküldésével értesítem.

Felhívom az eljárás alá vont figyelmét, hogy az eljárás lefolytatása alatt jogi képviselőt vehet igénybe.

A méltatlansági eljárás lefolytatásának határidejét az elrendeléstől számított 30 napban állapítom meg, amely egy alkalommal –legfeljebb 30 nappal- meghosszabbítható.

Tájékoztatom, hogy –az Alapszabály 35. pontja alapján- távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya, továbbá távolmaradása esetére igazolásnak helye nincs.

 

I N D O K O L Á S

A TMRSZ Alapszabályának (a továbbiakban: ASZ) 38. pontja kimondja, hogy bármely választott tisztségviselő felmenthető, illetve visszahívható, ha a vállalt kötelezettségének nem tud megfelelni, vagy annak nem tesz eleget, illetve ha a tisztsége ellátására érdemtelenné válik.

Az ASZ 38. pont a. alpontja szerint a tisztségviselő akkor válik érdemtelenné, ha megszegi az Alapszabályt vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a szakszervezeti tisztségviselői minőségével nem egyeztethető össze.

Az eljárás alá vont elnöki feladatai ellátása során, az eddig rendelkezésre álló okiratok, illetve egyéb bizonyítékok alapján az ASZ és az SZMSZ rendelkezéseit, illetve a TMRSZ Főtitkárának utasításait nem tartotta be, a szakszervezet céljaival ellentétes tevékenységet végzett, továbbá rosszhiszemű magatartásával a szakszervezet céljainak elérését veszélyeztette, mellyel a TMRSZ-nek jelentős hátrányt okozott az alábbiak szerint:

 

1.)
Az ASZ 88. pontja alapján felügyeli a TMRSZ Alapszabályának és Program­jának megfelelő működését.
Az ASZ pontja 98. szerint Alapszabály- és Program-ellenes tevékenység, il­letőleg feladatai ismétlődő, hanyag ellátásának észlelése esetén az érintett tisztségviselőt:

TMRSZ Főtitkárának akadályoztatásának fennállta alatt, a 2012. március hó 12. napjától 2012. július hó 12. napjáig tartó időszakban a VT, illetve az ügyvivő főtitkárok ASZ, illetve SZMSZ ellenesen működtek, továbbá a Btk.-ba, illetve a Ptk.-ba ütköző tevékenységet gyakoroltak.

Az ASZ fent hivatkozott 88. illetve 98. pontja alapján az Elnöknek érzékelnie kellett volna az ASZ, illetve jogszabályellenes működést, és intézkednie kellett volna annak megszüntetésére.

Az eljárás alá vont a VT tagjait a Főtitkár utasításainak be nem tartására, az azokkal történő nyílt szembeszállásra bíztatta, a TMRSZ Alapszabályának és Program­jának megfelelő működést pedig nem tartotta, és nem tartatta be.

A VT 66. számú (2011.12.01.) határozatában Szima Judit főtitkár akadályoztatása idejére Rádi Attila és Zarándok Tamás vezetőségi tagokat hatalmazta meg azzal, hogy a TMRSZ alapszabályának 72-87. pontjaiban foglalt főtitkári hatásköröket együttesen gyakorolják ideiglenes ügyvivőkként.

A határozat harmadik bekezdése kimondja, hogy a főtitkár hatáskörébe tartozó ügyekben döntést a két ideiglenes ügyvivő csak és kizárólag egyhangú akaratnyilatkozata, vagy egyező írásbeli nyilatkozata alapján lehet hozni, és csak az alapján lehet határozatot végrehajtani.

2012. március hó 12. napján Zarándok Tamás ügyvivő főtitkári tisztségéről lemondott. Ettől az időponttól kezdve Rádi Attila a 66. számú VT határozattal ellentétben egy személyben gyakorolta a főtitkári hatásköröket. Tudomással bírt arról, hogy erre felhatalmazása nem volt, ezért rosszhiszemű álképviselőként (falsus procurator) járt el a szakszervezeti érdekképviseleti fórumokon, és hatóságok előtt.

Erre a tényre az eljárás alá vontnak, mint a TMRSZ elnökének az ügyvivő főtitkárok figyelmét fel kellett volna hívni. A kialakult helyzetről köteles lett volna a TMRSZ Főtitkárát haladéktalanul tájékoztatni, és a Főtitkár utasításának megfelelő lépéseket megtenni.

Ezzel elháríthatta volna a Rádi Attila álképviselői tevékenysége során a szakszervezetnek okozott erkölcsi, vagyoni, és nem vagyoni kárt .
2.)
Szima Judit főtitkár az eljárás alá vontat 2012. július 1.-jei hatállyal felmentette ügyvivő főtitkári pozíciójából. Közölte a Vezetőségi Testülettel, hogy 2012. július 1. napjától ismételten gyakorolja főtitkári jogköreit.

A Főtitkár intézkedését az eljárás alá vont figyelmen kívül hagyta, és nem tett semmit akkor, mikor Rádi Attila a továbbiakban is ellátta az ügyvivő főtitkári tisztet, gyakorolta a Főtitkár jogköreit.

Támogatta Rádi Attilát abban is, hogy levélben azzal a kéréssel forduljon az ügyészséghez, hogy állapítsa meg, hogy Szima Judit főtitkár nem láthatja el jogköreit, ezért továbbra is Rádi Attila tekinthető a TMRSZ ügyvivő főtitkárának.
3.)
Az eljárás alá vont érzékelte, hogy az ügyvivő főtitkárok nem teljesítik a Főtitkár felé fennálló, az ASZ-on illetve a TMRSZ Szervezeti és Működési Szabályzatán (a továbbiakban: SZMSZ) alapuló egyeztetési kötelezettségüket.  ASZ-t sértő gyakorlatára azonban Rádi Attilát nem figyelmeztette.

Az ASZ 79. pontja alapján a Főtitkár joga a Vezetői Testület üléseinek összehívása, illetve a napi­rendi pontok meghatározása.

Az ASZ 59. pontja, illetve az SZMSZ 14. pontja alapján a VT üléseinek összehívására a napirendi pontok kitűzésével a főtitkár jogosult. A főtitkár által megjelölt napirendi pontoktól eltérni nem lehet.

Az SZMSZ 17. pontja alapján a naprendhez tartozó írásos anyagokat legalább 3 nappal a VT ülése előtt minden állandó résztvevőnek el kell juttatni.

Az eljárás alá vont nem hívta fel Rádi Attila figyelmét arra, hogy előzetesen egyeztetnie kell a Főtitkárral a napirendi pontokat, és nem hívta fel őt arra, hogy a tervezett határozatok tartalmáról értesítették őt. A Főtitkár a VT által meghozott határozatokat csupán 7 hónap múlva kapta meg.

A Főtitkár VT tagsága nem került felfüggesztésre, csupán akadályoztatása idejéig főtitkári jogköreit ruházta át másra. A Főtitkár nem tudott arról, hogy a VT milyen napirendi pontokat tűzött ki, mint ahogyan arról sem, hogy milyen határozatok kerültek elfogadásra. Nem szavazott, nem szavazhatott az elfogadott határozatokról, ezért a VT által meghozott határozatok eleve érvénytelenek.
4.)
Az eljárás alá vont úgy fogadta el Hermann József illetve Klement Tibor VT taggá történő jelölését, illetve fogadta el az erről szóló határozatot, hogy tudta, az ügyvivő főtitkár előzetesen nem egyeztetett személyükről a Főtitkárral. Tudomással kellett bírnia arról is, hogy ezen okból a fent említett két tisztségviselő VT taggá választása ASZ és SZMSZ megsértésével történt, így érvénytelen.
5.)
A Főtitkár 2012. július hó 1. napján kelt átiratában utasította a VT minden tagját, hogy készítsen írásos beszámolót 2012. július 15. napjáig végzett munkájáról. Ennek az eljárás alá vont vonakodva tett eleget, nem kellő mélységben tárta föl a Főtitkár akadályoztatása alatt történt intézkedéseket.

Az ASZ 29. a tisztségviselő az önként vállalt és a rábízott feladatokat a TMRSZ, illetve annak képviselője által meghatározottak szerint végezze el.
Az ASZ 27. pontja szerint a tag köteles az ASZ-ban foglaltakat betartani.
6.)
Az ASZ 65. pontja rendelkezik arról, hogy a VT döntéseit határozatokban rögzíti.
A VT 2012. április hónapban olyan tartalmú döntést hozott, mely szerint a TMRSZ Központi Koordinációs Irodát a természetben 7100 Szekszárd, Tanya utca 4. szám alatti ingatlanból –a TMRSZ székhelyéről- átteszik egy, a természetben 7100 Szekszárd, Páskom utcai bérelt ingatlanba. Erről azonban határozatot nem hoztak, a Főtitkárt a döntésről nem értesítették.
Az eljárás alá vont az ASZ 91. pontja alapján gondoskodik az üléseken hozott határozatok egy­séges szerkezetbe foglalásáról (Határozatok tára), melynek tartalmát valamennyi tagszerve­zet, csoport részére 30 napon belül köteles meg­küldeni.
Az elnök felelős tehát azért, hogy a VT minden döntése megfelelő formában, határozatba legyen foglalva. Érzékelnie kellett, hogy a fenti intézkedés, tekintettel arra, hogy azt határozatba nem foglalták eleve ASZ ellenes. Ennek ellenére nem szorgalmazta annak határozatba történő foglalását, illetve nem hívta fel arra a VT jelen lévő tagjait.
Az Alapszabályban rögzített legfontosabb cél a szakszervezet érdekvédelmi tevékenységének sikeres működtetése. Azzal, hogy a VT a TMRSZ székhelyéről egy bérleménybe költöztette a KKI Irodát, jelentős többletköltséget okozott a szakszervezetnek akkor, amikor a tagdíjak egyébként sem folytak be. Ezzel veszélyeztette a TMRSZ működését.
7.)
A VT 10/2012. (V.17.) számon olyan tartalmú határozatot fogadott el, mely szerint a főtitkár akadályoztatásának megszűnését követően minden a szakszervezettel kapcsolatos döntését, kiemelten a munkajogi, pénzügyi, beruházási, nyilatkozattételi, sajtónyilvánosságot érintő tárgykörökben,  előzetesen egyeztetnie kell az ügyvivő főtitkári feladatokat ellátóval, és az elnökkel.

A főtitkár hatásköreinek ilyen módon történő korlátozása az ASZ illetve az SZMSZ rendelkezéseibe ütközik.
Az eljárás alá vont az ASZ alapján köteles az ASZ-re, az SZMSZ-re figyelemmel, a tagság, a kongresszus megbízása alapján ellátni feladatait, nem működhet azzal ellentétesen.
A Főtitkárt a TMRSZ Kongresszusa választotta meg. A tagság kinyilvánította, hogy Szima Juditot hatalmazza meg a Főtitkári feladatok ellátásával. Azzal, hogy hatásköreit a VT a fenti módon korlátozta, a kongresszus döntését figyelmen kívül hagyta, megváltoztatta, melyre nem volt jogosultsága.

Eljárás alá vontnak a VT tagjait fel kellett volna hívnia a jogszerű működésre. Ennek a kötelezettségének nem tett eleget, a nyilvánvaló jogszabályellenes működést nem érzékelte, illetve annak megszüntetésére erőfeszítéseket, intézkedéseket nem tett.
8.)
Rádi Attila –az eljárás alá vont tudtával és belegyezésével- 2012. július 5. napján a Tolna Megyei Főügyészséghez fordult, és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett. Kérelméhez a TMRSZ-el, illetve a Főtitkár személyével kapcsolatos, a szakszervezet belső működését érintő, bizalmas jellegű iratokat csatolt.

Rádi Attila mindezt a szakszervezet, illetve a Főtitkár lejáratásának szándékával, a TMRSZ bomlasztásának céljával tette. A szakszervezet belügyeinek kiteregetésével egyedüli célja az volt, hogy jogellenes cselekmények elkövetését sugallja, mellyel a TMRSZ-t, illetve a Főtitkárt tudja majd vádolni, vagy rosszabb esetben ismételten előzetes letartóztatásba helyezni.

Ennek érdekében valótlan tényállításokat közölt, valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve  a rendelkezésére álló tényeket, adatokat olyan módon rendszerezve adta át az ügyészségnek, mely alkalmas az Ügyészség értékelésének hátrányos befolyásolására a TMRSZ-el, illetve Szima Judit Főtitkár személyével kapcsolatosan.

Eljárás alá vont erről a Főtitkárt nem tájékoztatta, illetve Rádi Attilát nem figyelmeztette eljárása jogellenességére.
9.)
Szima Judit főtitkár eljárás alá vontat 2012. július hó 17. napján telefonon tájékoztatta döntéséről, mely szerint a TMRSZ jogi képviseletét munkaügyi perekben, illetve fegyelmi eljárásokban a továbbiakban nem láthatja el, illetve köteles az általa vitt peres eljárásokat szabály szerűen átadni.
Ezt követően a TMRSZ tag alábbi ügyeit a TMRSZ KKi főtitkári utasításra jogi ügyvivőre szignálta:

A jogi ügyvivő 2012. július 18. napján az Fe/53/2011. saját lajstromszám alatt jelzett, a Tatabányai Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő tárgyaláson, főtitkári utasításra el kívánta  látni a jogi képviseletet. Az eljárás alá vont a főtitkári utasítás ellenére a tárgyaláson megjelent, és a TMRSZ jogi képviselőnek adta ki magát.

A TMRSZ jogi képviselő a tárgyalás előtt megkérdezte az eljárás alá vontat, hogy miért jelent meg a tárgyaláson, mikor főtitkári utasításra minden folyamatban lévő peres ügyét vissza kellett adnia.

Az eljárás alá vont akként nyilatkozott, hogy nem tud erről. Ezt követően a TMRSZ jogi ügyvivő kérte, hogy tekintettel arra, hogy képviseleti jogosultsága megszűnt, ne jelenjen meg a tárgyalóteremben. Erre az eljárás alá vont azt válaszolta, hogy „majd meglátjuk”.

Ezzel a magatartásával olyan helyzetet kreált, hogy a TMRSZ jogi ügyvivőnek a megjelent TMRSZ tag felperes, illetve két fő, hivatásos állományú rendőr, továbbá a Bíróság előtt elő kellett adnia, hogy eljárás alá vont megbízatása a jogi képviseletre megszűnt.

Eljárás alá vont ezen magatartása alkalmas volt arra, hogy a szakszervezetet a hatóságok előtt lejárassa.

TMRSZ tagunkat, továbbá a bíróságot félrevezette azzal, hogy képviseleti joga fennáll.

Eljárásának eredményeként TMRSZ tagunk a tárgyaláson jogi képviselet nélkül maradt.
10.)
A Főtitkár akadályoztatásának megszűnését követően az eljárás alá vont ellenségesen lépett fel a Főtitkárral szemben, és utasításait nem hajtotta végre. Ezzel bizonyította, hogy nem szolidáris a TMRSZ-el, annak tagságával, illetve hogy célja a szakszervezet, illetve annak vezetői ellen irányul.

2012. július 12. napján, éppen azon a napon, amikor a TMRSZ Főtitkárának akadályoztatása megszűnt, a 10/2012. számú, a Főtitkár beszámoltatási kötelezettségéről rendelkező határozatot a VT tagjai elé terjesztette. Felhívta őket, hogy erősítsék azt meg, ismételten elektronikus úton.
Előterjesztésének indokolásában előadta, hogy a Főtitkár nem rendelkezik- álláspontja szerint- önálló munkáltatói jogkörrel a TMRSZ KKI dolgozói, továbbá a jogászok fölött.

Felszólította a TMRSZ KKI munkavállalóit, és a jogi irodát, hogy a Főtitkári utasításoknak ne engedelmeskedjenek. Ezzel aláásták a szakszervezet működését, ellehetetlenítették a munkavégzést.
11.)
Szima Judit főtitkár több ízben utasítást adott arra, hogy tekintettel a Hszt. változására, a szakszervezeti tagdíj beszedésére alternatívákat kell kidolgozni, és meg kell teremteni a zökkenőmentes átalakuláshoz a feltételeket. Már 2011. novemberében egyértelművé vált, hogy a kormány szakszervezet ellenes politikát folytat, és ennek részeként az új Hszt. olyan rendelkezést fog tartalmazni, mely szerint a tagdíjak munkáltató általi levonására korábban kialakított rendszer felszámolásra kerül.
Dr. Baracz Vilmos vezetőségi tag, a Főtitkár akadályoztatását követően szintén szorgalmazta a probléma megoldását, az eljárás alá vont azonban az átállásra való felkészülést minden eszközzel akadályozta.
Ennek eredményeként a TMRSZ –hez 2012. január illetve február hónapban egyáltalán nem folytak be tagdíjak.
12.)
A VT 2012. június 22. napján kelt, 13. számú határozatában a 7/2012 (2012.02.03.) VT határozatot hatályon kívül helyezte, és azt a döntést hozta, hogy a leltárt csak 2012. év augusztus hó 30. napjáig kell elvégezni.

A VT-nek  megalapozottan biztosítania kell a készletek és a változásukra ható tényezők (beszerzés, értékesítés, árváltozás, selejtezés stb.) zárt, pontos, naprakész, ellenőrizhető, egységenként elhatárolt nyilvántartási rendszerét, (könyv szerinti készlet vezetése) a leltározás és leltárelszámoltatás rendszerét, személyi és tárgyi feltételeit, a hiány  kiszámításának módszertani, számszaki megoldását rögzítő szabályzatot.

Ezt a VT, nem tette meg. Az eljárás alá vont, mint elnök köteles lett volna a jogsértő helyzetre a VT tagok figyelmét felhívni, ezt azonban elmulasztotta.
13.)
A VT 16. számú, 2012. június 22. napján kelt határozatában 2012. október hónapban rendkívüli kongresszus összehívásáról döntött.

Az ASZ 44. e. pontja alapján a Rendkívüli Kongresszus összehívására – kizárólag a megjelölt ok és cél megtárgyalása és megszavazása céljából – a főtitkár jogosult. Az eljárás alá vontnak, illetve a VT-nek nem volt arra felhatalmazása, hogy ebben a kérdésben döntsön. Erre a VT tagok figyelmét fel kellett volna hívnia, ezt azonban ne tette meg.
14.)
A VT 2012. június 22. napján kelt, székhely áthelyezésről szóló döntést megszavazta. Nem jelezte a VT tagok felé, hogy a határozat ellentétes az ASZ-el, tekintettel arra, hogy a szakszervezet székhelyének megváltoztatásáról, áttételéről egyedül a Főtitkárnak van hatásköre dönteni.
15.)
A VT 2012. június 22. napján kelt döntésével a VT egyértelműen szembehelyezkedett a főtitkár utasításával. A Főtitkár olyan tartalmú döntést hozott, mely szerint dr. Baracz Vilmosnak a szakszervezet biztosítson laptopot. Ezt az utasítást a VT a fenti számú döntésében nem tartotta be.
16.)
Az Eurocop-al folytatott kapcsolattartást, a TMRSZ-nek a nemzetközi szervezet előtt történő képviseletét nem a főtitkári utasításoknak megfelelően látta el.

A VT a 4. számú, 2012. február hó 3. napján kelt határozatával eljárás alá vontat hatalmazta meg azzal, hogy képviselje a TMRSZ érdekeit az Eurocop küldöttértekezletén.

A szakszervezet Főtitkára többször írásbeli utasítást adott, hogy az ellene folyó jogalap nélküli büntetőeljárásról, annak politikai színezetéről részletesen tájékoztassák az Eurocop-ot. A VT 4. számú, 2012. február hó 3. napján kelt határozatával Bárány Zoltánt bízta meg a szakszervezet képviseletének ellátásával az Eurocop küldöttértekezletén.
Az ASZ 75. pontja alapján a Főtitkár képviseli a TMRSZ-t más szervek és szervezetek előtt, valamint nyilvános fórumokon és rendezvé­nyeken. A Főtitkár egyértelmű utasítást adott az Eurocop-al történő kapcsolattartásra, illetve a nyilatkozatok tartalmára vonatkozóan.

Az utasítás az volt, hogy tájékoztatni kell az Eurocop-ot a Főtitkár helyzetéről, az ellene indult eljárásról, előzetes letartóztatásáról. A megküldésre került átiratok egyikében sem szerepelt utalás arra, hogy a Főtitkárt törvénytelenül tartják előzetes letartóztatásban.

2011. november hó 29. napján kelt átiratban az eljárás alá vont, illetve Rádi Attila valótlan tényállításokat közölt, valós tényeket hamis színben tüntetett fel, illetve a rendelkezésére álló tényeket, adatokat olyan módon rendszerezve adta át az Eurocop-nak, mely alkalmas a nemzetközi szervezet félrevezetésére, a Főtitkárról kialakult értékelésének hátrányos befolyásolására, jó hírnevének megsértésére.

A Főtitkár utasítása alapján a szakszervezet által megküldött minden megkeresés, és egyéb beadvány expediálását kizárólag a TMRSZ KKI végzi. Az Eurocop-al történt levelezést a TMRSZ KKI tudta nélkül, egy személyben az eljárás alá vont az ASZ-el ellentétesen végezte.
17.)
Eljárás alá vont 2012. július hó 17. napján levélben tájékoztatta a tagokat arról, hogy a Főtitkár őt elnöki tisztségéből felfüggesztette. Erre semmiféle felhatalmazással nem rendelkezett.
Ugyanezen a napon a Posta Imre által kezelt LINK  internet címen található weblapján is publikálásra került eljárás alá vont levele.

A TMRSZ belső ügyeinek –a Főtitkár felhatalmazása nélkül- történő nyilvánossá tétele az ASZ-ba ütközik. Az ASZ 77. pontja alapján ugyanis a Főtitkár jogosult a TMRSZ nevében nyilatkozatokat tenni.
A szakszervezet a korábbiakban elhatárolódott Posta Imre tevékenységétől, melyről az eljárás alá vontnak is tudomása volt. Ennek ellenére levele mégis megjelent az érintet weboldalán

Összességében megállapítható, hogy az eljárás alá vont az ASZ-el, illetve az SZMSZ-el ellentétes tevékenységet végzett, nem követte a rá bízott feladatok során a Főtitkár utasítását, megtévesztette a Főtitkárt és kollégáit, őket emberi tisztességükben, illetve szakszervezeti tisztségviselői minőségükben lejáratni szándékozott.

A fenti intézkedések együttesen vezettek bizalomvesztéshez az eljárás alá vont személyével kapcsolatosan.

Ezért az ASZ 35. pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

Amennyiben a méltatlansági eljárás során egyéb bizonyítékok kerülnek elő, illetve egyéb, a hatályos törvényekkel, illetve az ASZ-el, és az SZMSZ-el ellentétes cselekmények kerülnek felderítésre, az indokolási részben foglaltak kiegészítésre kerülnek, és ezen új tényekkel, bizonyítékokkal kapcsolatosan az eljárás alá vont meghallgatásra kerül.
Kelt:  Szekszárd, 2012. július 23.

Szima Judit
Főtitkár