A találkozón a belügyminisztériumot a Civilkapcsolati Osztály és az Európai Uniós és Nemzetközi Helyettes Államtitkárság munkatársa képviselte.
A nemzetközi szakszervezeti szövetség elnökét, és alelnökét a tervezett Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban MRK) hatás- és feladatköre érdekelte, tekintettel a jelenleg Magyarországon zajló, a szakszervezetek működésének ellehetetlenítésére, és a szakszervezeti jogok csorbítására irányuló folyamatokra.
A beszélgetés, valamint a feltett kérdések alapján megállapítható volt, hogy az MRK felállításának az a célja, hogy a szakszervezeteket, mint a munkavállalók képviselőit, kiszorítsák a társadalmi párbeszédből a Magyar Rendőrségen belül.
Ezt a következő lépésekkel valósították meg:
1. Az MRK-t a szakszervezetek megkérdezése nélkül hozták létre, mégpedig minden rendőrségi munkavállaló számára kötelező tagsággal.
2. A belügyminiszter létrehozott egy előkészítő bizottságot a konkrét lépések kialakítására (alapszabály, tagdíj, a tagdíj beszedésének módja, a tagok jogai és kötelezettségei) anélkül, hogy a szakszervezetek kifejthették volna a véleményüket ezzel kapcsolatban.
3. Egy hónappal az újonnan felállított MRK működése előtt, a minisztérium képviselői nem tudták válaszolni az MRK működésével kapcsolatos kérdésekre, ami azt sugalja, hogy rejtegetik az MRK célját, valamint a feladatait a munkavállalói képviselők elől, különös tekintettel arra, hogy a megbeszélésen MRK előkészítő bizottság titkára is jelen volt.
4. Az MRK előkészítésével párhuzamosan a Belügyminisztérium kezdeményezte a Hszt. módosítását, arra vonatkozóan, hogy a munkavállalók érdekképviseleti tagdíj önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt ne kötelezően kelljen alkalmazni a rendvédelmi szerveknél, hanem csak lehetőség legyen a tagdíj levonására (mint ahogyan ez korábban kötelező volt a MÁK számára).
5. Előzetes figyelmeztetés nélkül megszüntették a tagdíjak levonását, ami a tagdíjak terén kritikus helyzetet és komoly pénzügyi problémákat okozott a rendvédelmi szakszervezeteknek.
Arra a kérdésre, hogy mik lesznek az MRK előnyei, a minisztérium képviselői nem tudtak válaszolni.
Véleményünk szerint a Magyar kormány felsorolt lépései teljesen ellentétben állnak az Európai direktívákkal, amelyet az Európai Unió határozatai határoznak meg. Az Eurocop vezetői teljes mértékben egyetértettek velünk, ezért jelezték a minisztérium munkatársai felé, hogy az MRK már nem csak a TMRSZ, illetve a többi magyarországi rendvédelmi szakszervezet problémája, hanem az övék is, amellyel foglalkozni fognak, nemzetközi fórumokhoz fordulnak.
TMRSZ
