A Magyar Rendvédelmi Karban betöltött tisztségekről

TÁJÉKOZTATÓ MAGYAR RENDVÉDELMI KARBAN
(A TOVÁBBIAKBAN. MRK)
BETÖLTÖTT TISZTSÉGEKRŐL

TISZTELT RENDŐRSÉGI MUNKAVÁLLALÓK, TAGJAINK, TISZTSÉGVISELŐINK!

Több kérdés is érkezett a TMRSZ vezetőségéhez azzal kapcsolatban, hogy szakszervezetünk hogyan képzeli el az MRK működésében történő részvételt.

Néhány idézet az MRK működésére vonatkozó a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényből.


MRK

Az MRK a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete.

Az MRK:

– Ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggő ügyekben.

– Megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,

– Szolgálati viszony, valamint közalkalmazotti jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban,

– Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. §-a rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira a rájuk vonatkozó –, illetve közalkalmazott esetén a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv közalkalmazottaira vonatkozó – előírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi.

– Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK szolgálati viszonyban álló taggal szemben fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére, vagy megszünteti az etikai eljárást.

Jelenleg folyamatban van az MRK jelölt állítás, az ajánló cédulák kiosztása. Csak az lehet jelölt, aki 459 darab ajánlócédulát össze tud szedni. Gondolkozzunk egy kicsit. Hány olyan szervezeti egység van a Rendőrségen belül, ahol van 459 munkavállaló? Itt nem a főkapitányságokra kell gondolni, hanem a rendőrkapitányságokra, illetve a határrendészeti kirendeltségekre. Véleményünk szerint elég kevés, vagy talán egy sem. Ez azt jelenti, hogy a kisebb szervezeti egységek hiába adják le egy emberre a jelölő cédulákat, akkor sem fogja elérni a minimális szintet, hiszen másik szervezeti egységtől nem rá, hanem a saját jelöltjükre fognak szavazni. Az oszd meg és uralkodj elve tehát megint érvényesülni látszik.

Egy kérdés merült fel bennünk, a rendőrség széttagoltsága miatt. Lehet, hogy csak nagyon kevesen, lehet, hogy pont csak 10 fő (ennyi a rendőrségnek biztosított létszám az MRK-n belül) kap majd elégséges számú ajánlást?

Jelzések érkeztek hozzánk, hogy esetenként előfordul az, hogy a kopogtató cédulák kiosztási helyén, már a kötelezően jelölendő nevét is közlik az állomány tagokkal (persze csak tájékoztató jelleggel!?).

De haladjunk tovább. A törvényi szabályozás szerint az MRK alkotja meg a hivatásetikai részletszabályokat, ami önmagában nem baj, bár már van egy Etikai Kódex, amit alkalmazunk is.

A probléma, a rejtett visszásság abban van, hogy az MRK az etikai eljárás lefolytatását követően, javaslatot tesz a fegyelmi eljárás, illetve a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására.

EGY ÉRDEKKÉPVISELTI SZERV A SAJÁT TAGJAI ELLEN ELJÁRÁST KEZDEMÉNYEZ?!

Álláspontunk szerint, ha ezt egy érdekképviseleti szerv megteszi, már eleve méltatlanná vált a tagjai védelme vonatkozásában.

Az MRK a törvényi jogosultság alapján – miután az MRK által kezdeményezett eljárás megindult – képviselheti a tagot (?!).

A mondat tartalma visszás, gondoljatok csak bele. Valaki tesz egy „feljelentést” valaki ellen, akit az eljárásban ugyanaz fog védeni, mint aki a „feljelentést” tette. Biztosak vagyunk benne, hogy elfogulatlanul (?!), saját érdekeit is félretéve fogja képviselni az érintett szervezet a tagját.

Az úgynevezett „normális” (sajnos kénytelenek vagyunk idéző jelbe tenni) eljárásokban minden esetben vizsgálni kell összeférhetetlenségi okokat.

Álláspontunk szerint az előbb leírtak alapján az egyik klasszikus összeférhetetlenségi eset körvonalazódik. Ugyanabban az eljárásban nem lehet ugyanaz a szervezet a vádló, és a védő is. Vagy nem így gondoljátok?

Majd kitalálják (hiszen az MRK működésével kapcsolatban szinte minden titkos, nem tudunk semmit, ezért lehetséges), hogy akkor összeférhetetlenség áll fent, és nem látják el a védelmeteket, annak ellenére sem, hogy fizetitek a tagdíjakat.

Akkor mi lesz? Nem lesz senki, aki megvéd benneteket.

Összegezve a leírtakat a TMRSZ, mint eddig sem, most sem vesz részt egy olyan szervezet működésében, amely a munkavállalók további kizsákmányolására, ellehetetlenítésére irányul.

Véleményünk szerint kötelességünk biztosítani a tisztességes, pártatlan eljárások lefolytatását a rendőrségi munkavállalók részére, ezért már az MRK szükségességét, indokoltságát is megkérdőjeleztük, és minden rendelkezésünkre álló törvényes eszközzel azon vagyunk, hogy az MRK-val, mint „érdekvédelmi szervezettel” szemben érvényesíthessük a jogaitokat.

Álláspontunk szerint a tagok kiszolgáltatottságát növelő, a szakszervezetek ellehetetlenítésére létrehozott, kötelező tagsági viszonyt kikényszerítő, remélhetőleg nemcsak látszat érdekképviseleti köztestületben, a munkavállalók érdekeiért valóban harcoló szakszervezeteknek nincs, és nem is lehet helye.

 

 

TMRSZ vezetősége