Emlékeztető a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT)
2012. április 13. napján tartott üléséről
Az ülés 2012. április 13. napján 11.00 órai kezdettel a Belügyminisztérium Központi Épületének 108. tárgyalójában került megtartásra.
A munkavállaló oldal részéről az alábbi szakszervezetek jelentek meg:
Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban: BRDSZ)
Független Rendőr Szakszervezete (továbbiakban: FRSZ)
Rendőr Szakszervezetek Védegylete (továbbiakban: RSZV)
Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ)
Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége (továbbiakban: FBVSZOSZ)
Büntetetés Végrehajtási Dolgozók Országos Szövetsége (továbbiakban: BVDOSZ)
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekvédelmi Szervezete(NSZÉSZ)
Nemzetbiztonsági Hivatal Érdekképviseleti Szervezete(NBDÉSZ)
Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (PVDÉSZ)
Vám-és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete (VPDSZ)
Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ)
Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete (FTSZ)
Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet (KVOSZ)
Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezete (KDSZ)
A munkáltatói és kormányzati oldal álláspontját képviselte:
Zsinka András a BM Személyzeti és Munkaügyi Főosztály vezetője
dr. Szebeni Andrea BÉT titkár
Szőke Irma a BM Humán-erőforrás Gazdálkodási Főosztály vezetője
Országos Büntetés-Végrehajtási Parancsnokság
Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság
Országos Rendőr-főkapitányság
Budapesti Rendőr-főkapitányság
Az ülést Zsinka András úr (a továbbiakban: elnök), a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára vezette.
Az érdekképviseleti oldal nevében, a szakszervezetek kérdéseit Powell Pál úr (NSZÉSZ) (BÉT munkavállalói oldal elnöke) tolmácsolta a Belügyminiszter úr felé.
Az Elnök úr köszöntötte a jelenlévőket, majd ismertette a napirendi pontokat.
1.) A BÉT mai ülésének célja a Belügyminisztérium, illetve a belügyminiszter irányítása és felügyelete alá tarozó szerveknél foglalkoztatottak közösségét képviselő ágazati, alágazati reprezentatív, és képviseleti jogosultsággal rendelkező szakszervezetek, mint munkavállalói érdekképviseletek között megújítandó Együttműködési Megállapodás (továbbiakban Megállapodás), illetve a BÉT Ügyrendjének (a továbbiakban Ügyrend) felülvizsgálata.
2.) Egyebek
Elnök úr: igényel-e a munkavállalói oldalnak napirendi pont előtt felszólalni?
Powell Pál úr (NSZÉSZ): Igen, Tisztelt Elnök úr. Nagy örömömre szolgál, hogy bejelenthetem Önöknek, a Belügyi Szakszervezetek Szövetségének megalakulását.
A BSZSZ tagjai az alábbi szakszervezetek:
FBVSZOSZ
RSZV
NSZÉSZ
BVDOSZ
PVDÉSZ
A HTFSZés a BRDSZ szándéknyilatkozatot tettek a csatlakozásról.
Elnök úr: Nagy örömömre szolgál a BSZSZ megalakulása. Sikeres és gyümölcsöző együttműködést kívánok az új szövetségnek. A Belügyminisztérium bízik a BSZSZ-el való együttműködés sikerességében.
1. napirendi pont: a BÉT Együttműködési Megállapodás illetve Ügyrend felülvizsgálata
Első napirendi pontunk a BÉT Együttműködési Megállapodás illetve Ügyrend felülvizsgálata, melyet a jogszabályok megváltozása tett indokolttá. Átadnám a szót dr. Szebeni Andreának, a BÉT titkárának (a továbbiakban BÉT titkár) hogy ismertesse a beérkezett módosító javaslatokat.
BÉT titkár: Sok módosító javaslat érkezett. Volt amelyik csak tegnap érkezett be, ezért már nem volt időm, hogy megküldjem azt a munkavállalói tárgyalócsoport tagjainak.
Javaslom, hogy haladjunk a módosító javaslatok szerint sorban. Egyben az egyes javaslatok sorsáról is tájékoztatom Önöket. Arról, hogy elfogadásra kerültek-e avagy sem.
1.) A BÉT munkavállalói oldal egységes javaslata
1/A. Az informális megbeszélés helyett érdemi egyeztetést vár a munkavállalói oldal. Ebben a kérdésben a Belügyminisztérium és a szakszervezetek elképzelése teljes mértékben megegyezik ennek alátámasztására a klauzula az együttműködés szövegébe rögzítésre kerül.
1/B. Összhangban a munkavállalói oldal kérésével az Ügyrend 5. pontja úgy módosul, hogy főszabályként a BÉT negyedévente kerül megtartásra.
1/C. A BÉT munkavállalói oldal közös javaslatának harmadik pontját annak szövegével megegyezően elfogadtuk. E szerint a BÉT rendkívüli összehívását bármelyik tárgyalócsoport kezdeményezheti. A munkavállalói oldal egységes javaslatára kizárólag az oldalelnök indítványozza.
1/D. A harmadik pont, melyben azt kéri a munkavállalói oldal, hogy legyen lehetőség az ülést megelőzően szakértői konzultációra az Ügyrendben szabályozásra került. Ezért szükségtelennek ítéltük, hogy a Megállapodásban is külön pontban szerepeljen.
2. Az FRSZ javaslata:
A javaslatot átvezetni nem tudtuk. Egyébként ellentétet vélünk felfedezni az FRSZ, illetve a munkavállalói oldal egységes javaslatával.
3. A TMRSZ javaslata:
3/A. A Megállapodás 5. pontja, összhangban a TMRSZ javaslatával- akként változik, hogy „A 3. pontban rögzítettek teljesülése érdekében a BM a BÉT munkavállalói oldalának tagjait fenti tárgykörökben a belügyminiszter feladatkörében elkészített jogszabályok, miniszteri utasítások, tervezetének véleményezésébe – ha a jogszabályok azt nem zárják ki – bevonja.”
3/B. Az ügyrend 6. pontja összhangban a TMRSZ javaslatával akként módosul, hogy A BÉT titkára köteles a tárgyalócsoportok tagjait az ülések időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről – az ülés napja előtt legalább 10 munkanappal – értesíteni.”
3/C. Azt tudjuk vállalni, hogy a BÉT ülésről hangfelvétel készül, melyet minden szakszervezetnek közvetlenül megküldünk. Azért nem tudjuk vállalni, hogy a hangfelvételek alapján jegyzőkönyvet készítünk, mert túl nagy leterheltséget jelentene számunkra.
TMRSZ: elfogadjuk a magyarázatot. Megelégszünk a hangfelvétel megküldésével. Köszönjük.
3/C. A TMRSZ javaslatát, mely szerint az ügyrendet akként kellene szabályozni, hogy a soros BÉT ülésre a szakszervezetek részéről válaszkérésre megfogalmazott kérdéseket a BÉT titkárának az ülés tervezett napja előtt legalább 30 munkanappal a szakszervezetek megküldik, hogy a kérdésekre az írásos válaszokat a munkáltatói oldal az ülés előtt legalább 10 nappal meg tudja küldeni. A munkavállalói tárgyalócsoport által a soros ülésen megtárgyalásra írásban kezdeményezett, és a munkáltatói tárgyalócsoportnak a jelzett időig írásban eljuttatott napirendekkel kapcsolatos munkáltatói álláspontról a munkáltató a Szakszervezeteket a BÉT ülés napját megelőzően legalább 5 munkanappal írásban tájékoztatja. A határidők megsértése a napirendi pontok tárgyalásának elhalasztását eredményezheti” nem tudjuk vállalni, mivel túl sok plusz adminisztrációs terhet jelentene a számunkra.
A TMRSZ egyéb javaslatai a szövegbe beépítésre kerülnek.
Elnök úr a TMRSZ-hez: így elfogadják?
TMRSZ: „nincs más választásunk.”
Elnök úr: információim szerint a mai napon nem lesz mód arra, hogy aláírjuk az Együttműködési Megállapodást.
TMRSZ: (mikrofon nélkül) a mi részünkről biztosan nem. Elnök úrnak írásban jeleztük a problémát. Előadtuk, hogy szakszervezetünk döntési jogkörrel felruházott, védelemre jogosult tisztségviselői, képviselői a rendőrség hivatásos állományának tagjai, ezért szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteniük. Tekintettel arra, hogy 2 nappal korábban kaptuk meg a megívót a mai BÉT ülésre, így jelen lenni nem tudnak.
Elnök úr: jelzi, hogy ismeri a problémát, majd tájékoztatja a jelen lévőket, hogy az első napirendi pontot lezártnak tekinti. „Utasítom Szebeni Andreát, hogy a Megállapodás, illetve az Ügyrend tervezet szövegét küldje meg minden szakszervezetnek”.
2. napirendi pont: Egyebek
Elnök úr Megadom magam a munkavállalói oldalnak. Több kezdeményezés is történt arra, hogy az Egyebek-re térjünk át. Átadom a szót. Bárdos Judit asszony! Öné a szó!
Dr. Bárdos Judit Asszony (BRDSZ): A BRDSZ az új Megállapodás aláírását követően érdemi egyeztetést vár el a BM-től. Szeretné, ha a megállapodást „aprópénzre” lehetne váltani. Ott kívánunk lenni az állomány élet-és munkakörülményeit érintő döntéseknél.
Elnök úr: mi is ebben vagyunk érdekeltek. Szándékunk komolyságát bizonyítandó a Megállapodás szövegébe is felvételre került ez az elvárás.
Powell Pál úr (NSZÉSZ): javaslom, hogy az alábbiak szerint haladjunk a 2. napirendi pont megtárgyalásában:
Elsőként feltenném a munkavállalói tárgyalócsoport közös kérdéseit, majd ezt követően a szakszervezeti vezetők felteszik saját, külön kérdéseiket.
1.) tudomásunkra jutott, hogy a Hszt. módosításán dolgozik a BM. Hol tart most ez a folyamat, megkaphatjuk-e a tervezet szövegét?
2.) Az MRK felállítása milyen ütemben halad? Feláll-e az új szervezet a tervezett időpontig: 2012. júniusáig?
3.) Szándékozik-e a Belügyminisztérium a gyermekek után járó pótszabadság mértékét akként módosítani, hogy mindkét szülőt megillesse?
Elnök úr: Az új Hszt.-vel kapcsolatban el kívánom mondani, hogy valóban léteztek tervezetek, módosítási javaslatok, azok azonban egytől egyig elutasításra kerültek, életképtelennek bizonyultak. Ezért jelenleg nincsen módosítás tervezetünk. Az körülbelül 2012. szeptemberére készülhet el. A KIM vezető tisztségviselői rendelkeztek a hivatásos állomány tagjai élet-és munkakörülményeinek vizsgálatáról. A vizsgálatok eredményei alapján adnak majd módszertani ajánlást arra, hogy mik a jelenlegi Hszt. problematikus pontjai, és miként kellene azokat módosítani.
Azt azonban elöljáróban elárulhatom, hogy az új szolgálati törvény a hivatásos állomány jövedelmi pozícióit meg kívánja erősíteni.
Az MRK-ról mindenek előtt el kívánom mondani, hogy az nem a szakszervezetek ellen jön létre. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, valamint a közszolgálati életpályák összehangolásával összefüggő, valamint egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXXIV. törvény rendelkezéseire figyelemmel kell létrehoznunk ezt a szervet.
Az MRK nem kíván jogköröket elvonni a szakszervezetektől. A Kar funkciója nem a tagok tájékoztatása, vagy az azokkal való kapcsolattartás, inkább etikai, és egyéb kérdésekben kap majd feladatot.
Az MRK-nak 2012. június 30. napjára kell felállnia. Ahhoz, hogy a Kar működése a kitűzött határidőre megindulhasson, meg kellett kezdenünk az előkészítő munkálatokat. Az előkészítő bizottság 15 tagból áll. A Bizottságban az összes rendvédelmi szektor képviselteti magát. A Bizottság tagjai ideiglenes választási szabályokat fogadtak el.
A szakágazatok mindegyike külön-külön tagozatot képez. A tagozatok 10-10 tagból állnak.
A tagozatok az alábbiak:
1.) a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek (ORFK, TEK, Nemzeti Védelmi Szolgálat)
2.) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek
3.) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
4.) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek
5.) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
Powell Pál úr (NSZÉSZ): problémát okoz, hogy a munkáltató visszautasította a szakszervezetek az irányú kérését, hogy a Hszt. rendelkezései szerint új megbízásokat kössön a tagjainkkal tagdíjlevonásra. Belügyminiszter úr akként foglalt állást, hogy a munkáltatóra bízza a döntést.
Elnök úr: ebbe a Belügyminisztérium nem kíván beleszólni. A munkáltató saját hatáskörben dönthet, hogy-e megbízási szerződést avagy sem.
Powell Pál úr (NSZÉSZ): a titkosszolgálatokat hátrányosan megkülönböztetik az MRK vonatkozásában. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai ugyanis, amennyiben jelöltetni szeretnék magukat az MRK választásán, először a Főigazgatótól kell engedélyt kérniük, hogy ezt megtehessék.
Elnök úr: csodálkozom, hogy ezt éppen Te kérdezed. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában szolgálatot teljesítők adatainak nyilvánosságra hozatala tekintetében – éppen az ő védelmükben – bizonyos korlátozások vannak. 2012. év május első felében kerül új kormányrendelet is kiadásra ezzel kapcsolatosan. Kollegák szakszervezeti fedésben is láthatnak el szolgálatot…
Álláspontunk a gyermekek után járó szabadsággal kapcsolatosan azonos a szakszervezetekével: úgy ítéljük meg, hogy mindkét szülőt meg kell, hogy illesse.
Dr. Bárdos Judit asszony (BRDSZ): A lakhatás kérdése a rendvédelemben még mindig nem került megoldásra. Ragaszkodunk hozzá, hogy minden rendvédelmi dolgozónak, aki ilyen gonddal küszködik, orvosolják a problémáját. A hitelek többségét a lakhatás biztosítása érdekében vették fel, akkor el lehet képzelni, hogy a rendvédelmi területen dolgozók családjának többsége állandó létbizonytalanságban él. Ilyen körülmények közt fegyelmezett és szakszerű munkát végezni rendkívüli önfegyelmet igényel: „ne feledjük el, hogy olyan emberekről beszélünk, akiknek életében a kötelességek teljesítése az egyik legfőbb erkölcsi érték”.
Egyetértek elnök úrral abban, hogy az MRK nem helyettesítheti a szakszervezeteket, nem veheti át azok feladatát. A BRDSZ kidolgozott egy, az MRK és a szakszervezetek viszonyával, kapcsolatával foglalkozó szakmai anyagot. Ez az anyag nyilvános, és ez úton a BÉT tanácskozás résztvevőinek a figyelmébe ajánlom.
Felhívnám a figyelmet a rendvédelemben foglalkoztatott közalkalmazottak hátrányos helyzetére is. Ők az a réteg, amelynek a kötelezettségei pozitív, többlet irányában változtak, mára szinte teljesen megegyeznek a hivatásos állomány tagjait terhelő kötelezettségekkel, jogosultságaik azonban a hivatásos állomány tagjaihoz képest jócskán mínuszban vannak.
A Kar szervezetével, a felállított öt tagozattal kapcsolatban csupán annyit kívánok megjegyezni, hogy a minisztériumnak figyelembe kellene venni a paritás elvét. Ugyanis a jelen szabályozás szerint 50.000 munkavállalónak van 10 fős képviselete a Karban.
Elnök úr: nagy érdeklődéssel hallgattam Bárdos Judit asszony mélyen szántó gondolatait a paritással kapcsolatosan. És már van is egy javaslatom: felkérem a szakszervezeteket, hogy a minisztérium felé írásban küldjék meg javaslataikat, ötleteiket a hivatásos állomány saját tulajdonú lakástámogatásával kapcsolatosan.
1 hét elegendő?
Szakszervezetek: nem. 2 hetet kérünk.
Elnök úr: A lakástámogatásokkal kapcsolatban kidolgozott javaslatok megküldésének határideje 2012. május 2. napja.
Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): Az MRK-val kapcsolatos információink hiányosak. Így pl. tagjaink tájékoztattak minket arról, hogy már van ahol az ajánlószelvények gyűjtése is megkezdődött.
Nem ismert előttünk az MRK Alapszabálya sem. Nem tudjuk, hogy hogyan gyűjthetnek ajánlásokat.
A tűzoltóautók, illetve a tűzoltók felszerelésének biztosítása sem került a mai napig rendezésre.
Elnök úr: a BM megvizsgálja a nagy értékű gépjárművek felelősség biztosításának kérdését, és 30 nap múlva írásos választ adok.
Az ajánlószelvények gyűjtésével kapcsolatosan el kívánom mondani, hogy még sehol sem folyhat az ajánlószelvények gyűjtése, és különösen nem titkosan. Egyedül a Nemzetbiztonsági Szolgálatoknál rendeznek előrehozott választásokat, de itt sem titkosan. Máshol nem folyhat még az ajánlószelvények gyűjtése.
Utasítom az illetékeseket, hogy a szakszervezeteknek az MRK ideiglenes választási szabályzata kerüljön megküldésre.
Pongó Géza úr (FRSZ): Mi együtt kívánunk működni a BM-el, és megfontoljuk a BSZSZ-hez történő csatlakozásunkat is. De ezzel együtt tájékoztatom a jelenlévőket, hogy az FRSZ minden nemzetközi fórumot felhasznál arra, hogy tiltakozzon a rendvédelmi szakszervezetek hátrányos megkülönböztetése ellen. Kérjük továbbá azokat, hogy a magyar kormánynál is fejezzék ki tiltakozásukat a nemzetközileg általánosan elfogadott jogelvekkel ellentétes és számos nemzetközi egyezményt sértő kormányzati intézkedések ellen, melyek egyetlen célja nyilvánvalóan a szakszervezetek rendvédelmi szférában való működésének felszámolása.
Fel kívánom hívni a BM figyelmét a fegyveres biztonsági őrök hátrányos helyzetére. Szeretnénk, ha megvizsgálnák annak lehetőségét, hogy a biztosítás új konstrukcióban megkötésre kerülve, a fegyveres biztonsági őrökre – mint rendőrségi munkavállalókra – is teljes körben kiterjesztésre kerüljön.
A közalkalmazottak helyzetének mielőbbi rendezését is fontosnak tartjuk. Kérjük a jogosultságok és kötelezettségek kiegyenlítését vonatkozásukban.
Megtudhatjuk-e hogy kik az MRK előkészítő Bizottságának tagjai, és milyen alapon kerültek kiválasztásra? Kérdésemet azzal indokolom, hogy az előkészítő bizottság tagjainak kiválasztása jelzés értékű, és irányultságot mutat.
El kívánom továbbá mondani, hogy nem biztos, hogy az FRSZ teljesíteni tudja az együttműködésben vállalt kötelezettségeit. Felkért minket a BM, hogy segítsünk munkáját a lakhatási támogatások kidolgozásában. Most azonban éppen költözködnünk kell, az ORFK ugyanis még térítés ellenében sem adott nekünk irodát a rendőrség épületében. Azt sem tudjuk, hogy hol lesz irodánk. A tagdíjakat sem vonja, és BM vonalunk sem lesz. Ha fel akarnak hívni engem a BM-ből, nem tudják azt megtenni. A BM vonal elvételével elvágják a szakszervezet és az állomány közötti köldökzsinórt.
A rendvédelmi szakszervezetek a többi szakszervezethez képest hátrányos helyzetben vannak. Létünk van veszélyben.
Mi együtt kívánunk működni a BM-el, de legalább belső vonalat adjanak!
(nevetés)
Elnök úr: megvizsgáljuk, hogy van-e lehetőség a BM vonal kiépítésére. Garantáljuk azt is, hogy a szakmai fórumokra, és a nemzeti ünnepségek alkalmából tartott rendezvényekre is meghívást kapnak a szakszervezetek képviselői.
Megvizsgáljuk az FBÖ állomány körében a személyekre kiterjedő biztosítás lehetőségét is.
Az MRK Előkészítő Bizottságának tagjai nagyon egyszerűen kerültek megválasztásra.
Dr. Szebeni Andrea (BÉT titkár): (mikrofon nélkül) nem nagyon tülekedtek a jelentkezők. Megkeresték a fegyveres szervek vezetőit. Az elnök Zsinka András úr, én vagyok a titkára
Pach Dániel (RSZV): én egyáltalán nem értek egyet az előttem szólókkal. Úgy vélem, hogy a szakszervezetek szereptévesztésben vannak. Az MRK-ban nincsen szerepünk. Mi nem kívánunk abban egyáltalán szerepet vállalni, jelölteket nem állítunk. Nem várjuk a Belügyminisztérium támogatását sem. Saját irodánk van, megoldottunk a tagdíjlevonás kérdését, és saját telefonvonallal rendelkezünk. Tudomásul vettük, hogy a Belügyminisztérium nem kívánja a jövőben támogatni a rendvédelmi szakszervezeteket.
A Hszt-vel kapcsolatosan egy kérdésem van. Ha jól értettem elnök úr szavait, úgy 2013-ban biztosan nem lesz a rendvédelemben foglalkoztatottakat érintő nagyobb béremelés. Holott ezt a kormány már régen ígéri.
A biztosítások vonatkozásában meg kívánom jegyezni, hogy 10 éve okoz már ez a kérdés gondot. Bírósági perben is járunk már el e miatt. A problémát az okozza, hogy flottában vannak a rendőrök biztosítva, és egy esetleges balesetnél mindkét fél fizetni kényszerül.
A gyermekek utáni szabadság rendezésének kérdése álláspontunk szerint is sürgető probléma.
Az RSZV a lakásügyi tervezettel kapcsolatban egyszer már terjesztett elő javaslatot. De nem került megfontolásra. Most mit tegyek? Elég, ha átdátumozom? Kérem a munkáltatói tárgyalócsoportot, hogy jelölje meg konkrétan, hogy milyen összegkeretben gondolkodhatunk, mert ez a hirtelen jött felkérés ebben a formában konkrétumokat nem tartalmaz.
Elnök úr: A gyermekek után járó szabadság rendezésével kapcsolatosan már volt januárban egy próbálkozásunk, de elvéreztünk. Újra megpróbáljuk, ahogyan azt a mai tárgyaláson már ígértem.
Mi egy 3 millió forintos összeghatárra gondoltunk. De mi inkább olyan konstrukciókat várnánk a szakszervezetektől, amelyek innovatív, új és jó gondolatokat tartalmaz. Engedjék el a fantáziájukat!
Tájékoztatlak továbbá, hogy az új Hszt. 2013. január 1. napján fog hatályba lépni, ekkortól járnak az új szabály szerint meghatározott, magasabb illetmények is.
TMRSZ: csatlakozunk az RSZV által előadottakhoz annyiban, hogy szakszervezetünk is megfelelő technikai háttérrel, infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy a jogszabályok, miniszteri utasítások, tervezetének előkészítésében segítse a minisztérium munkáját. Ha már ismételten az új szolgálati törvényről esett szó, szeretnénk megkérdezni, hogy biztosak lehetünk-e abban, hogy a Hszt. tervezetének előkészítő munkálataiba a szakszervezeteket is bevonásra kerülnek, illetve a törvény tervezete véleményezésre a munkavállalói oldalnak is megküldésre kerül.
Elnök úr: igen. Így fog történni. Az együttműködési megállapodás is erre kötelez minket.
Nagy Gábor úr (FTSZ): mi nem láttuk még az új nyári ruházatot. De annak árérték arányát már most szeretnénk kifogásolni. Nem értjük, hogy miért kerül ennyibe?
A gyermekek után járó szabadság mértéke 2 gyermeknél 4 nap, de 3 gyermeknél már 7 napot jelentene. Tehát egyáltalán nem jelentéktelen kérdésről beszélünk.
Elfogadhatatlan számunkra az is, hogy a BKV bérletet a Cafetéria részévé tették. Ezt hogyan kívánják módosítani?
Nem tudjuk elfogadni, hogy a helyi és a helyközi járatokon munkába járók között diszkrimináljanak, az előbbiek rovására.
Tudomásunk szerint a parlament előtt van a T/6044 számú törvényjavaslat, mely egységesítené a helyi és helyközi járatokon utazók helyzetét. A BM ebben a témakörben milyen álláspontot képvisel?
Lakásügyben korábban már megkaptunk véleményezésre egy anyagot, és észrevételeinket meg is küldtük Önöknek. Ennek mi lett a sorsa? Szakmai konzultáció tudomásom szerint nem került ez ügyben megtartásra.
Szőke Irma asszony( a BM Humán-erőforrás Gazdálkodási Főosztály vezetője): muszáj jeleznem, hogy szerintem félreértés lehet közöttünk. A Lakhatási támogatással kapcsolatos törvényjavaslatot a minisztérium már elkészítette. Arról nem tudok, hogy volt-e szakértői vita a tárgyban avagy sem.
Szakszervezetek: (mikrofon nélkül) már elkészült a törvényjavaslat?? Akkor miért kérnek föl minket a véleményezésre??
Elnök úr: a munkába járás költségeinek a munkáltató általi megtérítését a 39/2010-es kormányrendelet szabályozza. A Belügyminisztérium e kérdésben a kormány álláspontját támogatja, és elfogadhatatlannak tartja a azt, hogy a munkáltató a helyi és a helyközi utazási bérlet között különbséget tesz. Ha a törvényjavaslat átmegy, a kérdés pozitív irányba dőlhet el.
Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): tagjaink egy része még most sem kapta meg a nyugdíjkorrekciót. Felvettem az ONYF-el a kapcsolatot, ahol arról tájékoztattak, hogy „osztályvezetői késések miatt” történhetett a csúszás. Előbb március végére, majd május végére ígérték rendezni a problémát.
Elnök úr: majd mi felvesszük az ONYF-el a kapcsolatot. Van még valakinek kérdése, hozzászólása??
Dr. Szebeni andrea asszony (BÉT titkár): igen, nekem van. A KIM kiadványt szerkeszt a szakszervezetek első számú vezetőinek nevével, elérhetőségével. Nem szerettem volna úgy kiadni személyes adatot, hogy Önökkel nem egyeztetek.
Munkavállalói oldal: vállaljuk, a BÉT munkavállalói tárgyalócsoport tagjait alkotó szakszervezetek egyenként email útján megküldik Dr. Szebeni Andrea BÉT titkár címére első számú címére vezetőink nevét és elérhetőségét.
Powell Pál úr (NSZÉSZ): Szeretném a BÉT ülés zárásaként kiemelni, hogy minden jelen lévő szakszervezetet megkerestek már politikai pártok. Helyiséget, támogatást ígértek a számukra. Ők azonban tartották magukat a rájuk irányadó szabályokhoz, és kinyilvánították, hogy semmiféle pártpolitikai tevékenységet nem folytatnak.
Elnök úr megköszönte a munkavállalói tárgyalócsoport tagjainak a jelenlétet, majd a BÉT ülést 13. óra 30 perckor lezárta.
Budapest, 2012. április 13.
TMRSZ
2012. április 13. napján tartott üléséről Az ülés 2012. április 13. napján 11.00 órai kezdettel a Belügyminisztérium Központi Épületének 108. tárgyalójában került megtartásra. A munkavállaló…){kind=link}