tagjaink képmáshoz való jogának megsértése miatt
érvényesített nem vagyoni
kártérítési igényének
A Budapesti Rendőr-főkapitányság állományában szolgálatot teljesítő tagjaink képviseletében egyezségi ajánlatot tettünk a Népszava Lapkiadói Kft.-nek, amelyben nem vagyoni kártérítés megfizetését kértük arra tekintettel, hogy a Népszava online internetes hírportálon, a meleg felvonuláson biztosítási feladatokat ellátó tagjainkról – hozzájárulásuk nélkül – több, nevezettek arcát jól felismerhetően ábrázoló, egyedileg felismerhető fényképfelvételeket jelentettek meg.
A TMRSZ az ügyben egyezségi ajánlatot tett, amelyre azonban a Népszava Lapkiadói Kft. nem reagált, ezért keresetet nyújtottunk be a Fővárosi Törvényszékhez a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása, valamint a Népszava Lapkiadói Kft. nem vagyoni kártérítésben történő marasztalása iránt.
A Fővárosi Törvényszék – a nemrégiben, közel azonos tárgyú ügyben a Pécsi Ítélőtáblán született döntés ellenére – megállapította, hogy az alperes megsértette a felperesek képmáshoz való jogát azzal, hogy nem kérte a hozzájárulását a képfelvételek készítéséhez és közzétételéhez, erre tekintettel az alperest nem vagyoni kártérítés valamint perköltség megfizetésére kötelezte.
A bíróság az ítélet indokolásában kimondta, hogy a felperesek nem minősülnek közszereplőnek, erre tekintettel róluk egyedileg felismerhető fényképfelvétel csak kifejezett hozzájárulásukkal készülhet, illetve kerülhet megjelentetésre, még abban az esetben is, ha tevékenységüket a sajtó nyilvánossága előtt végzik, és a média jelenléte nyilvánvaló.
A személyiségi jogi jogsértés megállapítása a nem vagyoni kártérítés megítélésének csak az egyik szükséges, de önmagában még nem elégséges feltétele. Ahhoz szükség van arra is, hogy a jogsértéssel okozati összefüggésben a jogosultaknál olyan kár, vagy hátrány keletkezzen, amely csak nem vagyoni kártérítéssel kompenzálható.
A bíróság megállapította, hogy azzal, hogy az alperes elmulasztotta megkérni a felperesek hozzájárulását, a felperesek esetében az anonimitás sérült. E körben – a felperesi oldal álláspontját osztva – a bíróság a felismerhetőségnek kiemelt jelentőséget tulajdonított, mivel a felperesek bizonyos esetekben fokozott veszéllyel, biztonsági kockázattal járó szolgálati feladatokat is végeznek civil öltözetben, így esetükben az anonimitásuknak egyrészt biztonsági szerepe van, másrészt a szolgálati feladat sikeres végrehajtásához is elengedhetetlen.
A bíróság a tényállás részeként a nem vagyoni kártérítési igényt megalapozó körülményként értékelte, hogy a képfelvételek közzétételét követően pár nappal a felpereseket különböző atrocitások érték, amik a felismerhetővé válásukra voltak visszavezethetőek.
Az ok-okozati összefüggés az ügy összes körülményei alapján tehát megállapítható volt, a bíróság a nem vagyoni kártérítés összegét fejenként 150.000,- Ft-ban állapította meg.
Az ítélet nem jogerős.