A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács 2012. március 12. napján megtartott üléséről
2012. március 12. napján került megtartásra a RÉT soros ülése, a munkáltatói illetve a munkavállalói oldal részvételével a BRFK teve utcai irodaházában.
A munkavállalói oldalt a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Független Rendőr Szakszervezet, a Rendőr Szakszervezetek Védegylete, a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, illetve a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete képviselte.
A tanácskozást Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, országos rendőrfőkapitány-helyettes vezette. Az ülésen jelen volt továbbá dr. Zakor Sándor úr (Humánigazgatási Szolgálat) illetve Dr. Gömbös Sándor r. ezredes úr, az ORFK Hivatala Jogi Főosztály vezetője.
Lajtár József r. vezérőrnagy úr (továbbiakban Elnök) köszöntötte a jelenlévőket, majd ismertette az ülés napirendi pontjait, melyek az alábbiak voltak:
1. A februári RÉT ülésen felmerült, valamint a márciusi RÉT ülésre írásban megküldött kérdésekre adott szakterületi válaszok megbeszélése.
2. Egyebek.
Elnök úr: valakinek van az ismertetett napirendi pontokon kívül más napirendi pontra javaslata? (Csönd.) Tudjátok, már óvatosabb vagyok. Fordult elő már ilyen. (Nevetés)
1. napirendi pont: A februári RÉT ülésen felmerült, valamint a márciusi RÉT ülésre írásban megküldött kérdésekre adott szakterületi válaszok megbeszélése.
Elnök úr: van valakinek észrevétele az összesített szakterületi válaszokkal kapcsolatban? Jó, akkor menjünk rajta végig pontonként. A BRDSZ-é volt az első kérdés.
Dr. Bárdos Judit asszony (BRDSZ): a SZÉP kártyával kapcsolatosan lenne kérdésem. Tagjaink zöme a K&H banknál igényelt szép kártyát. A kártyák azonban még nem érkeztek meg. Ehhez képest információk szerint a büntetés-végrehajtási szervezetnél a kiosztás már megtörtént, és a kártyák már meg is érkeztek, pénzösszeg azonban még nem került rá átutalásra. Mikorra várható a SZÉP kártyák kiküldése, illetve a munkáltatói átutalás?
Elnök úr: a megrendeléshez szükséges összeg rendelkezésre áll, és a pénz rendőrség általi átutalása után 15 napon belül a kártyák postázása (lakcímre) megtörténik. Az ügyintézés csupán amiatt lassabb, mivel a rendőrségen nem egy-két száz, hanem ezres nagyságrendű igénylőről van szó. Az ORFK a SZÉP kártyára átutalandó összeget halmozta. Az teljes egészében rendelkezésre áll. 2012. április hónapban mindenki részére átutalásra kerül.
Pósa Zoltán úr (RSZV): a kézhezvétel mit jelent? Szerződésben a SZÉP kártya forgalmazó azt vállalta, hogy házhoz küldi ki a kártyákat. Nem lenne gyorsabb, ha a jogosultak a munkahelyükön vegyék át a SZÉP kártyát?
Elnök úr: nem. Ennek egyszerű oka van. Én is támogattam volna ezt a verziót, de a Bankok tájékoztatása szerint így a postázási költség sokkal drágább lenne. A megállapodás szerint ezért mindenki számára levélben, a lakcímére küldik ezért meg a bankok a kártyát.
Dávid Tibor úr (FRSZ): megjegyezném, hogy nem tartjuk helyénvalónak, és etikusnak azt, hogy a bérjegyzéket mintegy reklámcélra használja a munkáltató. Azon ugyanis a jogszabály szerinti adattartalmon felül legutóbb a Prémium Magyar Államkötvényt népszerűsítették. A Cafetéria rendszer megváltozott. Az átmenet zökkenő mentesebbé tételéhez segítséget biztosítottunk: vállaltuk a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány népszerűsítését.
A másik kérdésem, hogy meddig tart még a szakszervezetek moratóriuma? Akkor most ki kell költöznünk 2012. április 1-ével vagy sem?
Elnök úr: a kérdés első felére majd az egyebek napirendi pont alatt felelnék.
Igaz, hogy még mindig nagy a tájékozatlanság a SZÉP kártya és az Erzsébet utalvány kapcsán. Remélem, hogy ez változni fog, és az új Cafetéria rendszer is stabil lesz.
Dávid Tibor úr (FRSZ): A tavalyi évhez hasonlóan kértük annak munkáltató általi megerősítését, hogy a 39/1997. (VII. 18.) BM rendelet, illetve a 47/2001. (BK 24.) BM utasítás alapján alanyi jogon beiskolázási segélyre, illetve iskolakezdési támogatásra jogosultak (három vagy több gyerekes, illetve egyedülálló szülők, valamint tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelők) részére az idei évben milyen formában és összegben biztosítja a rendőrség az iskoláztatási támogatást.
Az ORFK válasz szerint a belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól szóló 39/1997. (VII. 18.) BM rendelet, valamint a belügyminiszter által irányított szervek köztisztviselői és közalkalmazotti és munkavállalói szociális és kegyeleti ellátásáról szóló 47/2001. (BK 24.) BM utasítás rendelkezik arról, hogy a dolgozóknak milyen kritériumoknak kell megfelelni ahhoz, hogy alanyi jogon jogosulttá váljanak a beiskolázási segélyre, illetve az iskolakezdési támogatásra. A jogosultak körét ez a két jogszabály részletezi, abban a 2011. évi állapothoz képest módosítás nem történt, és amennyiben ez így marad, akkor a juttatásban kötelezően részesülők köre – a normák alapján – az eddigi évek gyakorlatával megegyezően alakul.
Kérjük, hogy az ORFK jelen lévő képviselőitől, hogy a jövőben az állomány előre kapja meg a teljes körű tájékoztatást, melynek ismeretében a cafetéria nyilatkozatát megteheti. Ennek hiányában ugyanis az idén is a már megtett nyilatkozatuk módosítására kényszerülnek azon alanyi jogon iskolakezdési támogatásra jogosult dolgozók, akik a cafetéria kereten felüli juttatással nem számoltak előre.
Elnök úr: a kérés jogos, és méltányolható. A rendőri szervek az idei cafetéria előtt is megkapták a dolgozói döntéshozatalt segítő tájékoztató anyagot. Erre a jövőben kiemelt figyelmet fogunk fordítani.
A jogosultak természetesen az idei évre vonatkozó cafetéria nyilatkozatukat az éves cafetéria kereten felül járó juttatás figyelembevételével módosíthatják.
Pósa Zoltán úr (RSZV): A BRFK Objektumőrséget üzemeltető főosztályán még a múlt évről 24 ezer túlóra nem került kifizetésre. De máshol sem jobb a helyzet. Kifizetésre kerülnek a múlt évi túlórák?
Elnök úr: az ellentételezetlen túlórákat felmérték, melynek eredményeként több mint 60 ezer óra, korábban le nem jelentett megváltatlan túlórára derült fény. Természetesen a parancsnoki állomány mulasztásának ódiuma nem hárítható a dolgozókra, ezért az az ORFK döntés született, hogy a 10 óra fölötti számú megváltatlan túlórák 75 %-át a rendőrség kifizeti. A fennmaradó részt, valamint a 10 óra alatti túlórákat a parancsnokoknak kell szabadidőben kiadniuk az érintettek számára.
Pósa Zoltán úr (RSZV): köszönöm a választ, de az állomány az egész túlórapénzre számított. Nem lenne arra mód, hogy a túlórák 100 %-a pénzben kerüljön megváltásra?
Elnök úr: nincsen. Amint mondtam, a Parancsnokok mulasztása miatt állt elő ez a helyzet. Már ezt a 75%-ot is mások helyett az ORFK állja. Nem áll rendelkezésre annyi forrás, hogy a túlórák 100 %-át téríteni tudnánk. Az ORFK által garantált kifizetés így is kb. 101 millió Ft-ba kerül, melyet az ORFK a bérmaradványból biztosít.
Erre az évre ráadásul csak minimális túlórára van lehetőség, és ez is budapest, illetve Pest megye Készenléti rendőrségére korlátozódik. A túlórakeret csupán 80 millió forint. (A jelen levők felháborodnak.)
És már most látszik, hogy általánossá váltak az utcai demonstrációk, amelyeken a helyszínt., illetve a megmozdulások rendzavarás nélküli lebonyolítását is nekünk kell biztosítanunk. Nekünk kell biztosítani budapest nyugalmát.
Egyenlőre 21 millió forintot különítettünk még el pluszban túlóra kifizetés céljára. Természetesen amennyiben szükség lesz rá, szerzünk még forrásokat. A túlórák ez évben is ellentételezésre kerülnek.
Ráadásul a keletkezett nagy számú túlóráról senki nem tett jelentést. Az ORFK is a szakszervezeti beszámolók kapcsán értesült csak a problémáról.
Dávid Tibor úr (FRSZ): újra megkezdődött a boszorkányüldözés. A 2006-os őszi események ismét napirendre kerültek. Ezzel kapcsolatban a hivatásos állomány körében rémhírek keringenek azzal hogy mi is várható azon kollegák kapcsolatban, akik szolgálati feladataikat a zavargások megfékezése érdekében látták el. Kértük, hogy az ORFK tájékoztassa a szakszervezeteket, hogy várhatóan hány hivatásos állományú kollegát érint az a döntés, amelyet a Balsai-féle jelentés következtében hajtanak végre.
Elnök úr: a szakszervezetek a fejleményekről írásban lesznek tájékoztatva.
Dávid Tibor úr (FRSZ): Mégis nyomatékosan megkérnénk Elnök urat, hogy védelmezze meg a hivatásos állomány tagjait. Tolmácsolja továbbá az Országos Rendőrfőkapitány úr felé azon kérésünket, hogy a rendőrség végre álljon ki az állományáért. Természetesen azzal szakszervezetünk is egyetért, hogy a bűncselekményt elkövetőket vonják felelősségre, de a kollektív bűnösség vélelmét a leghatározottabban elutasítjuk!
Fentiekhez kapcsolódóan merült fel kérdésként az is, hogy mióta rendszeresítették a Készenléti Rendőrségnél a vadászfegyvert, illetve egyáltalán rendszeresítették-e? Ha nem rendszeresítették a vadászfegyvert, hogyan lehetséges az, hogy a 2006-os őszi tüntetéseken használhatták, vagy ez is csak egy kitaláció?
Kérdésünk ellenére még nem kaptunk választ arra a korábbi kérdésünkre, hogy a sörétes fegyverek hogyan voltak az ORFK-nál rendszeresítve?
Elnök úr: Három típusú vadászfegyver volt rendszerben:
1.) 2006-ban történt meg a rendszeresítése a 12-es kaliberű, előagytáras sörétes fegyvereknek. Az erről szóló határozat későbbi keltezésű.
2.) IZS
3.) Bajkál.
Az utóbbi kettő nem került még rendszeresítésre, az eljárás jelenleg sem folyik, de a beszerzésükre 1993. előtt került sor, amikor a rendszeresítést nem írta elő egy jogi szabályzó sem.
A felvetéshez a BRDSZ és az RSZV is csatlakozott.
Dávid Tibor úr (FRSZ): Az előző RÉT ülésen volt téma, hogy a jogszabályi előírás szerint a fegyveres biztonsági őrök bérét 108 ezer forintra fel kellene emelni. Megtörtént-e ez?
Elnök úr: a KIR központi illetményszámfejtő rendszer nyilvántartásában országosan 604 fő „fegyveres biztonsági őr FEOR számra” beállított dolgozó szerepel. 551 fő esetében az illetmény 108. 000,- Ft, míg 53 főnél több mint 108. 000 Ft.
A 108. 000 Ft felettiek esetében az illetmény az alábbiak szerint alakul:
– minimum: 108. 700,- Ft
– maximum: 147. 000,- Ft
– a legtöbb esetben: 115. 000,- Ft, illetve 125. 000,- Ft.
A fentiek alapján elmondható, hogy a fegyveres biztonsági őrök bérének 108. 000,- Ft-ra történő emelését mindenki elvégezte, egyik FBÖ FEOR számra beállított dolgozó bére sincs a meghatározott összeg alatt.
Bárdos Judit asszony (BRDSZ): megkaphatjuk-e a szakma által már véleményezett, 2013. januártól hatályba lépő új szolgálati törvény tervezetét?
Elnök úr: nem a mi tervezetünk. „Nem tudjuk a véleményezésbe bevonni a szakszervezeteket, mivel mi is csupán alanyai vagyunk az eljárásnak. De Gömbös úr adhat erről bővebb tájékoztatást, át is adom a szót.”
Dr. Gömbös Sándor r. ezredes úr: „nekünk is csupán négy napunk volt a véleményezésre. Sejthetik, hogy ez az idő nem bizonyult elégségesnek, egy ilyen terjedelmű anyag áttekintésére. (a jelen levők nemtetszésüket fejezték ki).
Ennek ellenére az ORFK igen markáns ellenvéleményt fogalmazott meg. A számunkra ugyanis az látszik körvonalazódni, hogy a törvény egy, az állomány számára rendkívül hátrányos, olyan életpályát vázol, amelyben a hivatásos állományú tag rendkívül kiszolgáltatottnak érezheti magát.”
Ez az életpálya semmiképpen nem látszik vonzónak a fiatalok számára.
A fentiek miatt még most, a határidő lejárta után is dolgozunk a módosító javaslatokon. Abban bízva, hogy a minisztérium véleményünket még a határidő lejárta után is figyelembe kívánja venni.
Elmondom, hogy mi is prioritásként kezeljük a végrehajtó állomány bérezésének kérdését, de sajnos a próbaszámítások szerint épp ezen személyi kör esetében lenne a legalacsonyabb a bérnövekedés (kb. 11 %). A tervezet jelentős (30 % körüli) illetményemelkedést a kiemelt területi szerveknél dolgozók bérében hozna.
A bérrendszer lineáris, ami ahhoz vezet, hogy csupán függőleges irányban lehetséges az elmozdulás. Ez jelentős torzulásokat okozhat, ezért mi jobban támogatánk egy mátrix típusú bérrendszert. Olyat, mint amilyen az 1971. évi törvény szerint felállt.
Pósa Zoltán úr: az jó lenne!!
Dr. Gömbös Sándor r. ezredes úr: az ORFK is javasolta a minisztérium irányába a tervezet koncepcionális újragondolását. Mivel az ORFK reményei szerint a szolgálati törvény tartalma még változni fog, ezért azt tartanák szerencsésebbnek, ha a szakszervezetek már egy kimunkáltabb tervezetet véleményeznének
Bárdos Judit asszony (BRDSZ): tájékoztatást kértünk az új közszolgálati tisztviselői törvény rendőrségi foglalkoztatottak (kiváltképp a közalkalmazottak) jogviszonyát érintő várható hatásáról, valamint a személyi állományt érintő egyéb jogszabályok előkészítésének rendőrség által ismert állásáról.
Dr. Gömbös Sándor r. ezredes úr: önmagában a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 2012. március 1-jei hatályba lépése nem érinti a kérdésben kiemelt rendőrségi közalkalmazottakat.
Ennek oka, hogy a Kttv. 6. §-ában meghatározott értelmező rendelkezésekben meghatározott kormánytisztviselő, köztisztviselő, valamint kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelő fogalom-meghatározásokba – az Országos Rendőr-főkapitányság részéről a tervezet közigazgatási egyeztetése során megfogalmazott javaslatnak megfelelően – bekerült a fegyveres szervekre vonatkozó külön hivatkozás. A Kktv. hivatkozott szakaszának 13-14. pontja szerint:
„13. kormánytisztviselő, köztisztviselő: az 1. és 2. §-ban felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza, kivéve, ha ezt a tevékenységet az 1. § c) pontja szerinti fegyveres szervnél más jogviszonyban álló személy végzi;
14. kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelő: az, aki a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el, kivéve, ha ezt a tevékenységet az 1. § c) pontja szerinti fegyveres szervnél közalkalmazotti jogviszonyban álló személy végzi;”.
A fentiek alapján tehát a Kktv. hatályba lépését követően a hivatkozott pontokban megjelölt tevékenységet (vezető és ügyintéző, valamint ügyviteli feladatokat) a rendőrség szerveinél – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. § (3) bekezdésének megfelelően – továbbra is elláthatnak közalkalmazottak, összhangban a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó egyes szerveknél történő végrehajtásáról szóló 37/2011. (X. 28.) BM rendelet rendelkezéseivel.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 2012. március 01-jén lépett hatályba. A Rendőrség közalkalmazotti és kormánytisztviselői állománya értesítést fog kapni arról, hogy a jogviszonyával kapcsolatos szabályokat e törvény tartalmazza. Jogviszonyban (kormánytisztviselő, illetve közalkalmazott) változást a törvény hatályba lépése nem eredményez
Dávid Tibor úr (FRSZ): van-e valóságalapja annak a takarítónők körében elterjedt hírnek, mely szerint a közalkalmazotti jogállásuk munkavállalóivá történő átminősítése tervbe van véve.
Elnök úr: ennek jelenleg nincs semmiféle jogalapja, ezért ilyen intézkedést a rendőrség nem tervez.
Dr. Gömbös Sándor r. ezredes úr: egyetlen egy, a rendőrség részére megküldött jogszabálytervezetből nem lehet arra következtetni, hogy a közalkalmazottakat át kellene sorolni bármilyen más foglalkoztatási jogviszonyba. Az állomány ilyen irányú félelme véleményük szerint vélhetően abból fakad, hogy próbaátsorolások korábban történtek, de a jogszabályi előírás hangsúlyozottan jelenleg nincs.
Dávid Tibor úr (FRSZ): Tájékoztatást kértünk az MRK megalakításának, különös tekintettel a közgyűlés tagjai megválasztásának állásáról, illetve a tagsági díj összegéről és fizetésének módjáról.
Elnök úr: Belügyminiszter úr kijelölése alapján a Bizottság elnöke Zsinka András, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet dr. Horváth Ádám r. százados, a Köztársasági Őrezred Humánigazgatási Szolgálatának megbízott vezetője és Hegedűsné dr. Margita Ágnes r. alezredes, az ORFK Hivatal Jogi Főosztályának kiemelt főreferense képviseli.
A Független Rendőr Szakszervezet által külön kiemelt, tagdíjra vonatkozó kérdés tekintetében megállapítható, hogy a Hszt. erre vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, a tagdíj bevezetéséről és mértékéről ilyen módon a Közgyűlés saját hatáskörében, az Alapszabályban dönthet.
Tekintettel arra, hogy a Magyar Rendvédelmi Karral kapcsolatos feladatokat a Belügyminisztérium koordinálja (a Bizottság elnöki tisztét a már említettek szerint a BM Személyügyi Főosztályának vezetője tölti be), célszerű lenne, ha az esetleges további tájékoztatás érdekében a szakszervezetek megkeresésükkel a BM-hez fordulnának.
Zakor Sándor úr: Problémaként merült fel, hogy a szociális bizottságokba delegált szakszervezeti tagok a tevékenységüket nem tudják ellátni, mivel az ez évtől rendelkezésre álló munkaidő-kedvezmény (havi szolgálatteljesítési idő 10 %-a) erre nem elegendő.
A belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól szóló 39/1997. (VII. 18.) BM rendelet 16.§-a szabályozza a szociális bizottságok létrehozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat.
A szakszervezetek a BM rendelet 16. § (2) bekezdése alapján delegálási jogot kaptak a szociális bizottságokba akként, hogy a tagok kétharmadát az érdek-képviseleti szervek jelölése alapján nevezi ki a rendőri szervezet vezetője, egyharmadát, pedig saját hatáskörben.
Ez a bizottság tehát a szerv vezetője által kötelezően működtetendő testület, amelyhez a működési feltételek biztosítása állami feladat, így a bizottság munkájában eltöltött idő munkaidőnek számít, és nem könyvelhető el a szakszervezeti munkaidő kedvezmény terhére.
A szociális bizottság ülése és tevékenysége nem szakszervezeti egyeztetés attól, hogy a jogszabályi előírás alapján a munkájában résztvevő tagok egy része a szakszervezetek javaslatai alapján kerültek a bizottságba, mert a bizottságba a tagokat – bárhonnan is kerülnek oda – parancsban kell kinevezni az említett belügyminiszteri rendelet 16.§ (2) bekezdése alapján. Megállapítható, hogy annál a rendőri szervnél, ahol a kérdésben felvetett gyakorlatot folytatják a szociális bizottság működtetésében, ott nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően működtetik a szociális bizottságot.
A szakszervezeteknek két lehetősége van a szociális bizottságba történő delegálásra:
1. egymás között megállapodnak, hogy mely szakszervezet hány főt kíván a bizottságba delegálni.
2. taglétszám alapján az ORFK határozza meg.
Dr. Bárdos Judit asszony: egymás között megállapodunk.
Pach Dániel úr (RSZV): támogatom a BRDSZ javaslatát. A TMRSZ is támogatja?
Dávid Tibor úr (FRSZ): egyetértek a BRDSZ javaslatával.
TMRSZ: nem vagyok felhatalmazva a válaszadásra. Továbbítom a vezetőségi testületnek a kérdést, illetve a javaslatokat.
Pósa Zoltán úr (RSZV): tájékoztatást szeretnénk kérni, hogy rendőrségi szinten ez idáig hány fő szolgálati járandóságban részesülő szenior állományba vételére került sor?
Elnök úr: ezidáig kb. 150 fő adta be a jelentkezését, de ez idáig összesen 20 fő (Szombathely és Pécs) felvételére került sor.
Rátérhetünk az egyebekre?
Pach Dániel úr (RSZV): április 1.-jével felmondott együttműködési megállapodás érvényessége kevesebb mint 20 nap múlva lejár, ezért jogos elvárás, hogy működésünk jövőbeni lehetőségeiről (helyiséghasználat, stb.) ha csak a lehetőségek szintjén (mit várhatunk) szeretnénk valamit tudni.
Kiss Sándor úr (RKDSZ): akkor lesz tagdíjlevonás? Kapunk helyiséghasználatot?
Elnök úr: nem. Nem.
Pach Dániel úr (RSZV) (mikrofon nélkül): na, jól megkérdezted.
Elnök úr: a jövő héten írásban fog az ORFK tájékoztatást adni a részletekről.
TMRSZ: a Hszt. lehetőséget ad arra, hogy a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagjának erre vonatkozó megállapodása esetén levonja. Lát-e lehetőséget Vezérőrnagy úr arra, hogy a munkáltató a hivatásos állomány tagjaival ilyen megállapodást kössön?
Elnök úr: nem. A szakszervezeti tagdíjat a munkáltató nem kívánja levonni, illetve erre vonatkozó megállapodást kötni a dolgozókkal.
Az ORFK a szakszervezetek számára a továbbiakban nem biztosítja az ingyenes helyiséghasználatot sem. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi, Bp., XIII. Pozsonyi úti objektum használatáról az épület felett rendelkezési joggal bíró MNV Zrt.-vel, vagy a tulajdonos OTP-vel kellene megállapodni. Mindazonáltal a lehetőségekről, illetve a bérleti díj konkrét összegéről részleteiről a jövő hét folyamán minden szakszervezetet írásban fogunk tájékoztatni.
Pach Dániel úr (RSZV): nekem, mint szakszervezeti vezetőnek mindenképpen, már most kalkulálnom kell a kiadásokkal. Nem szeretném, hogy szakszervezetünk észrevétlenül csússzon át a „fizető kategóriába”, és 2012. április 1. napjától a bérleti íj kiszámlázásra kerüljön a részünkre.
Elnök úr: az elhelyezés kérdésének megoldásáig nem kerül sor „kényszerintézkedésre”, azaz az úgymond kilakoltatásunkra. Arra azonban nem tett ígéretet az ORFK, hogy 2012. április 1-től a helyiségbérleti díjakat a szakszervezetekre nem számláza ki a rendőrség.
Dr. Bárdos Judit asszony (BRDSZ): az állomány csak márciusban kapott tájékoztatást arról, hogy a korábban adott és a munkáltató által akkor elfogadott szakszervezeti tagdíjlevonási megbízás (megállapodás) ellenére a levonást a munkáltató januártól nem telesíti. Azt szintén ellentmondásosnak tartjuk, hogy mivel az MRK (Magyar Rendvédelmi Kar) tagdíj levonásához ugyancsak szükséges a dolgozók hozzájárulása, akkor a szakszervezeti tagdíj levonásában történő megállapodástól milyen okkal zárkózik el a rendőrség?!
TMRSZ: Mi az álláspontja vezérőrnagy úrnak: a Hszt. 34. /A. § (4) és (5) bekezdése alapján szakszervezetek helyi tisztségviselői számára biztosíthat-e a helyi kapitányság internet hozzáférést?
Nem. Mivel a szakszervezet a miniszteri állásfoglalás, illetve a Hszt. rendelkezése szerint csupán az önálló állománytáblával rendelkező fegyveres szervnél jelenthet be védett tisztségviselőt. A szakszervezetek tehát megyénként jelölhetnek meg 1-1 főt, mivel önálló állománytáblával rendelkező állományilletékes parancsnok csak a megyei jogállású rendőri szerv vezetője, azaz országosan kb. 30.
TMRSZ: Érthetjük úgy vezérőrnagy úr válaszát, hogy a megyei kapitányságokon a fegyveres szerv biztosítani fogja az internet hozzáférést tisztségviselőink számára?
Elnök úr: tulajdonképpen nem hiszem, hogy többletköltséggel járna, úgyhogy természetesen, vállaljuk. A megyei kapitányságokon bejelentett védett tisztségviselők számára biztosítjuk az internet hozzáférést. Remélem, hogy a tisztségviselők szolgálati idejüket nem internetezéssel fogják tölteni.
Elnök úr: A jövő héten tehát kiküldjük minden szakszervezetnek a bérleti díjra tett ajánlatot. Húsvét előtt pedig mindenképpen összehívom a rendkívüli RÉT ülést, és megvitatjuk a jövőbeni együttműködés feltételeit, különös tekintettel a helyiséghasználat kérdésére.
A RÉT következő ülésének megtartására pedig április hónapban is sor fog kerülni, a Húsvét utáni hétfőn.
Elnök úr ezt követően az ülést berekesztette, a szakszervezet képviselői 14 óra 30 perckor elhagyták az üléstermet.
Kelt: Budapest, 2012. március 12.
