- TMRSZ – Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete - https://tmrsz.hu -

RÉT ülés emlékeztető – 2012.02.13.

EMLÉKEZTETŐ

a 2012. február 13-i RÉT ülésről

 

 

Az ülés helye: ORFK RIK földszinti 9-10 szekcióterem.

Jelenlévők: a mellékelt jelenléti ív szerint.

 

NAPIREND:

1. A februári RÉT ülésre írásban megküldött kérdésekre adott szakterületi válaszok megbeszélése.

2. Egyebek.

3. A rendőrség gazdasági szervezete átalakításának humán szakszolgálati feladataihoz az ORFK és a rendőrségnél működő szakszervezetek között megkötésre kerülő Együttműködési megállapodás aláírása (amennyiben az előkészítő tárgyalások eredményre vezetnek).


RÉT ülés

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Üdvözölte a jelenlévőket, ismertette és elfogadtatta az ülés napirendi pontjait.
Javasolta a 2. és a 3. napirendi pont megcserélését, amit a résztvevők elfogadtak.
Elmondta, hogy az Együttműködési megállapodás tervezete azért nem lett aláíratva az országos rendőrfőkapitány úrral – bár a szakszervezetek jelezték, hogy annak tartalmát elfogadják – azért, hogy ha valamilyen tartalmi észrevétel még felmerül az ülésen, akkor a szükséges korrekciót még a tervezeten el lehessen végezni.

Napirend előtti hozzászólás:

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

Pénteken megérkezett a levél a BÉT munkavállalói oldal elnökéhez, amelyben a miniszter három kérdésre adott választ. Az egyik, hogy térítés nélkül nem lehet helyiséghasználatot kapni, a másik a munkáltató és a munkavállaló tagdíjlevonási megállapodása, a harmadik az érdekegyeztető fórumok működtetése, vagy nem működtetése, az érdekegyeztető tanács működtetésére küldött egy együttműködési megállapodás változatot.
Lehet-e arról érdemben tárgyalásokat folytatni, hogy méltányos térítés ellenében irodát használhassanak? A másik, hogy lehet-e olyan megállapodásról szó a munkáltató és a munkavállalók megegyezése alapján, hogy a tagdíjat le lehessen vonni?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Hivatalosan azt a miniszteri levelet, amelyről említés történt a munkáltató nem kapta meg eddig, de ő ismeri az anyagot. A főkapitány úr külföldön volt, vasárnap pedig volt egy maratoni miniszteri értekezlet, így a levél tartalmával kapcsolatban a főkapitány urat felkészíteni nem volt mód, a többi ORFK felső szintű vezető az ülés napján reggel szembesült azzal, hogy mi van, tehát nem volt még a kérdésben vezetői konzultáció, ezért ennek elvégzéséhez türelmet kér a szakszervezetektől, és erre való tekintettel a kérdésben személyes véleményt nem kívánt nyilvánítani.
A munkáltató a logikus és ésszerű kezdeményezésektől nem zárkózik el, ha az, jogszerű, hiszen a munkáltató nyilatkoztatta ki, hogy az együttműködést a szakszervezetekkel továbbra is fenn kívánja tartani, azt, hogy ez milyen keretek között valósulhat meg, még tisztázni kell. A témát a miniszter úr a vasárnapi miniszteri értekezleten nem tűzte napirendre, ezért a belügyminisztérium országos szintű vezetői még nem tudják, hogy a kérdésekben mi lesz az egységes belügyi gyakorlat, és kifejezte azt a reményét, hogy ezek a kérdések mielőbb nyugvópontra kerülnek.

Pongó Géza úr, FRSZ:

A felmerült kérdéshez elmondta, hogy az elmúlt hetek döntéssorozata furcsán és hirtelen, de főleg hátrányosan érintette a szakszervezeteket. Nagy gond, hogy nincs tagdíjlevonás, már nincs állami támogatás és munkaidő kedvezmény sem, és egyetlen bevételi forrásuk a tagdíj volt. A miniszter úr a januári egyeztetésen ígéretet tett arra, hogy januárban a tagdíjak még levonásra kerülnek, és utána lesz tárgyalás az ügyről. Ehhez képest a MÁK januárban már nem vonta a tagdíjakat, így ezt a forrást is kivették a szakszervezetek zsebéből. A BM kinyilvánította, hogy egyenlő partnerként kíván a szakszervezetekkel együttműködni, de ennek megvalósításához a szakszervezetek részére működési feltételek szükségesek.
Köszönettel veszik, hogy az átmeneti időszakban is működik az érdekegyeztetési fórum az ORFK-n. Javasolta, hogy az alapkérdésekben legyen döntés, és egy soron kívüli RÉT ülés keretében legyen megvitatva a jövő héten valamikor. Rosszul érintette őket, hogy a szakszervezeteknél dolgozó kollégáknak a munka világába kellett visszamenni – ezzel kezdődött az év. Folytatódott azzal, hogy nem lett levonva a tagdíj, majd az együttműködési megállapodás is fel lett mondva, és április elsejétől az utcán találták magukat. Ha a kérdésekre nincs időben válasz, akkor április 01. után nem tudnak hova menni, mert egy ingatlan bérlést, vagy vásárlást a költözéssel együtt nem lehet pár nap alatt lebonyolítani.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

A rendőrség vezetése kinyilvánította azt a szándékát, hogy új megállapodás legyen megkötve a szakszervezetekkel, ami bizonyos kérdésekre választ ad. Korábban kinyilvánította, hogy senki nem lesz az utcára téve, amíg nincs tisztességes megoldás keresve az ügyre, de, hogy ez mi lesz és mikor, azt még nem tudja, ezekhez kell a belügyminisztériumi egyetértés. A miniszteri levél a múltat zárja le, és nem a jövőre ad elgondolást. A jövő hetet felelősen nem tudta bevállalni a soron kívüli RÉT ülésre, de ha a szakszervezetek nem ragaszkodnak a hétfőhöz és a nyolc nappal előbbi kiértesítéshez, akkor egy célirányos, egyórás megbeszélésről szó lehet akkor, amikor az, mindenkinek megfelel, Remélhetőleg ez az idő elég lesz ahhoz, hogy az alapvető kérdésekben az egységes belügyminisztériumi álláspont a követendő gyakorlatra kialakulhasson

Zarándok Tamás úr, TMRSZ:

Kaptak már ígéretet arra, hogy megoldást keresnek arra, hogy az a hivatásos, aki beosztásból látja el a szakszervezeti tisztséget annak a RÉT ülésre történő feljövetele és részvétele ne a szabadságából, és szabadidejéből történjen. Esetükben a másik ügyvivő főtitkár ezen ok miatt nem tudott az ülésre eljönni, mert ő nem védett szakszervezeti tisztségviselő, ő maga, pedig éjszakára fog szolgálatba menni. Kérik, hogy ennek a helyzetnek a megoldására történjen intézkedés, mert ők ennek hiányában Zalaegerszegről és Nyíregyházáról nem tudnak ezekre eljárni

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Jelezte, hogy nem érti a problémát.

Zarándok Tamás úr, TMRSZ:

A gyakorlatban az a gond, hogy mire hivatkozzon az ügyvivő főtitkár ahhoz, hogy őt a parancsnoka az ülésre elengedje, a főnöke mit írjon be a Robotzsaruba, hogy ő az ülésre el tudjon jönni. Elvileg mindenki egyetért vele, hogy a munkaidő terhére kellene, hogy történjen, de nincs leszabályozva, tehát elvileg jó, csak a gyakorlatban nem lehet végrehajtani

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Továbbra is azt mondja, hogy nem érti a problémát, a felvetést, ugyanis ilyet, hogy ez így legyen az országos rendőrfőkapitány ki nem mondott, ő azt mondta, hogy ahogyan dönt a miniszter, azt ő fegyelmezetten végre fogja hajtani. Azt, hogy a miniszter úr miben döntött, azt nem tudjuk, mert arról hivatalos értesítést nem kaptunk. Annyit tudunk, hogy van egy hatályos együttműködési megállapodás, amelyik helyett egy újnak pedig, most fog kezdődni a kidolgozó munkája.

Dr. Gömbös Sándor r. ezredes:

Azon, hogy a másik ügyvivő főtitkár estében a védett szakszervezeti tisztségviselői helyzethez nincs meg a jogszabályi feltétel, az ORFK nem tud segíteni. Az pedig, hogy a gyakorlatban, a jövőben ez hogyan legyen a szolgálatszervezés szempontjából is, az már az új együttműködési megállapodás kérdése. A jogszabály kimondja, hogy mennyi idővel kell előbb jelezni a szolgálatszervezéshez a szakszervezeti elfoglaltságot, és ez a soros ülések estében működik is. Más a gond a soron kívüli egyeztetések esetében, mert ott ez nehezebben működik, estenként szinte lehetetlen lesz betartani az idő igényléséhez előírt előzetes tájékoztatási igényt, ezt majd vizsgálni kell, és javaslatot kialakítani rá, mert pillanatnyilag neki sem volt ötlete az ilyen helyzet kezelésére.

Zarándok Tamás úr, TMRSZ:

Az ő esetében ez nem probléma, mert ő védett tisztségviselő és jár neki a két nap, de a másik ügyvivő főtitkár a megyében nem védett szakszervezeti tisztségviselő, és az ő esetében mi a megoldás? Arról volt szó a korábbi megbeszélésen, hogy a biztosított 10%-os munkaidő kedvezmény a szakszervezeti élet fenntartására, a szakszervezet belső ügyeinek rendezésére legyen fordítható, és az érdekegyeztető tevékenység ebbe ne számítson bele.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

A témában a vitát lezárta, deklarálta, hogy a munkáltató jogszabályellenesen nem fog eljárni. Az új megállapodáshoz kell a szakszervezetek javaslata, tevékeny közreműködése, mert egy új együttműködési megállapodás kidolgozása nem a munkáltató feladata, hanem a szakszervezetek érdeke.

1. Napirendi pont:

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Megkérdezte, hogy az írásban kiküldött válaszokhoz van-e a jelenlévőknek észrevétele?

Pongó Géza úr, FRSZ:

A kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez – a jogszabály szerint, aki a vonatkozó törvény hatálybalépésekor állományban volt, annak magára vonatkozóan kell kitölteni a hozzájáruló nyilatkozatot, aki a hatálybalépés után került állományba, annak a hozzátartozókra vonatkozóan is. Egyes munkáltatók arra kényszerítették, vagy akarták kényszeríteni a munkavállalókat, hogy aki 2011 előtt került állományba azok esetében is töltessék ki a hozzátartozók a hozzájáruló nyilatkozatot, amivel ők nem értenek egyet. Kérik azon parancsnokok fegyelmi felelősségének megállapítását, akik jogellenesen akarták beszereztetni a hozzátartozók hozzájáruló nyilatkozatát.
A tiszti kinevezésekkel kapcsolatban – nem értik, hogy az RTF-et, vagy a jogutód szervezet nappali szakát végzők miért nem kapnak mindannyian tiszti kinevezést? Korábban ennek a gyakorlatnak a megszüntetése ellen eredményesen léptek fel, és meghátrálásra bírták a Belügyminisztériumot. A másik változat szerintük, hogy olyan legyen beiskolázva az állományban lévők közül, akinek már megvan a tiszti helye a végzés után, és meglesz a tiszti kinevezése is. A jelenlegi gyakorlat szerintük ellentétes az oktatási kormánypolitikával is.

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

Már volt RÉT ülésen AZ RTF tisztképzésének ügye, és már akkor javasolták, hogy az kerüljön be az RTF-re, akinek rendőrségi múltja van, hogy lehessen őket előbbre vinni. A mai helyzetben az új oktatási szervezetnél szerinte már nem lehet megtenni, hogy csak a rendőrségtől vegyenek fel hallgatókat.
A gond az, hogy nem közlik a bekerülőkkel, hogy nem lesznek hivatásos állományba kinevezve a végzés után.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Jelezte, hogy a probléma továbbítva lesz az illetékes szakterülethez.

Dr. Gömbös Sándor r. ezredes:

Fontosnak tartja kiegészíteni az elmondottakat, mert olvasta az FRSZ beadványát, amit ebben a kérdésben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság hatósághoz írtak, amiben van egy félreértés, vagy tévedés, mert a felvetések jó része – esetleges egyedi esetektől eltekintve – nem megalapozott. A félreértés ott van, hogy a hozzátartozói nyilatkozat kitöltése nem csak az új felszerelőkre vonatkozik, hanem a törvény hatályba lépése előtt már állományban lévőkre is. Egy különbség van a hozzátartozóknál, hogy nincs rá szankció, ha az ellenőrzéshez a hozzájárulását nem adja meg. Azzal, hogy felszólítja az érintettet, hogy a sajátjával a hozzátartozója nyilatkozatát is adja le, semmilyen törvénytelenséget nem követ el, sőt elkerüli azt a helyzetet, hogy a dolgozója nem adja le a nyilatkozatát, és február 29-én döbben rá, hogy a törvény erejénél fogva megszűnik a szolgálati viszonya. A munkáltató ott hibázhat, hogy ha valakinek a felesége azt mondja, hogy ő nem hajlandó leadni, akkor megfenyegeti a dolgozóját, hogy ezért a szolgálati viszonya megszűnik. Ő célszerűnek tartaná, ha az FRSZ átgondolná ezt a beadványt és visszavonná, mert nem valósul meg jogosulatlan adatkezelés, mert ez ténybeli és jogi tévedésen alapul az FRSZ részéről. Ebben jött egy megkeresés az ORFK-ra, amire a Jogi Főosztály a választ elkészítette az országos rendőrfőkapitánynak – lehet, hogy már az FRSZ-nél van a válasz – amelyben ezt a javaslatot leírták. Itt a munkáltatónak semmit nem kellett volna tenni, mert a jogszabály a munkavállalót kötelezi nyilatkozatra. Ha a munkáltató nem hívja fel a hivatásos állományú figyelmét erre a kötelezettségére, akkor sem követ el hibát, legfeljebb február 29-én 1. 200 embernek szűnik meg a szolgálati jogviszonya felmentéssel, végkielégítés nélkül. Ezért inkább köszönet illeti meg a munkáltatót, hogy erre felhívta a figyelmet, kivéve, ha megfenyegette a hivatásos állományút, hogy ha nem hozza a felesége hozzájáruló nyilatkozatát, akkor ki lesz rúgva.

Zakor Sándor ka.:

Az, hogy nem tudnak róla a tanulók, hogy nem csak hivatásos állományba lehetnek a végzés után kinevezve, az nem fedi a valóságot, mert benne van a szerződésbe, amit velük köt az oktatási intézmény.
A megalakult Közszolgálati Egyetemen Rendészettudományi Kar van, és nem Rendőrtiszti Főiskola, ahol nem csak hivatásos állományúakat bocsátanak ki, ezért tehát a régi rendszert el lehet felejteni.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

A kik 2011-ig végeztek, azok tisztté lettek felavatva az Oroszlános udvarban, de az óta változott a helyzet, mert aki most végez majd, az nem csak rendőrtiszt lehet, hanem például kutató is, és nem biztos, hogy egyenruhásnak kell lennie. Az, jó lenne, amit Dr. Bárdos főtitkár asszony mondott, hogy egy zárt rendszerben működtetni ezt a képzést, de ez sajnos ellentétes a Közszolgálati Egyetem szellemiségével, és a kapott jogszabályi felhatalmazással.

Dávid Tibor úr, FRSZ:

A kifogástalan életvitel ellenőrzésének kérdésében az információáramlásban az információ torzulás tipikus esete valósul meg, hogy a jó szándékú munkáltatói figyelemfelhívás hogyan torzul el akkorra, amikorra leér a „műhelybe” a dogozókhoz. Itt a helyi vezetők akkor jártak volna el korrekt módon, ha felhívják a figyelmet a hozzátartozó nyilatkozatok beszerzésére is, de ugyanakkor elmondják, hogy ha ezt nem tudja beszerezni, akkor ennek nincs jogkövetkezménye. Azoknak a hozzájáruló nyilatkozatoknak az esetében, amelyeket a fenyegetés kényszerével szerzett be a munkáltató, azoknak az estében ez jogellenes adatgyűjtésnek minősül, és az ilyenek vizsgálatát kérik Péterfi Attila úrtól.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Az elmúlt héten két olyan összevonás is volt, amelyen, ez napirenden szerepelt. Elmondták ezt a humán vezetők országos értekezletén, és el lett mondva a leendő gazdasági igazgatók értekezletén is, de sajnos nem tud az ORFK mindenhol ott lenni, és előfordulhatnak nem kívánt esetek, az egyértelmű szabályozás ellenére is.

3. Napirendi pont:

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Van-e valami észrevétel az írásban megküldött Együttműködési megállapodás tervezetéhez?

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

Elfogadják azt, ami a megállapodásban van, de kérdése van. Van olyan megye, ahol a GEI dolgozóknak már megmondták, hogy ki megy el és ki marad, ilyen helyzetben nem múlta-e idejét az Együttműködési megállapodás tartalma?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Kérte, hogy nevesítsék meg a megyét, mert szájbarágósan el lett mondva, hogy mit és hogyan kell csinálni, hogy kerülni kell a csoportos létszámleépítést, és akit lehet, azt tovább kell foglalkoztatni. A GEI vezető nem kompetens a beosztás felajánlásában, az ő illetékessége az, hogy bejelentse, hogy 2012. március 31-el a GEI megszűnik, és erről értesíti a dolgozóit. A többi a leendő gazdasági igazgató illetékessége lett volna, aki a munkáltató képviseletében ajánlja fel a beosztást, és a személyi beszélgetéseket ehhez március közepéig kell lefolytatni, hogy ezt követően minden dokumentálható legyen a jogszabályok szerint. Ha vannak olyanok, akiknek csak rövid idő – pár hónap – kell ahhoz, hogy el tudjon menni nyugállományba, akkor találjuk meg annak módját személyzet technikailag, amellyel ezt az időt még állományban tudja eltölteni, és utána el tudjon menni. Nagyon aprólékosan elő lett készítve minden, és bárhol ilyen történik, mint amit felvetettek, az a vezetői szándékkal ellentétes. Több kolléga tevékeny közreműködésével olyan részletes, aprólékos végrehajtási ütemterv készült, ami a feladat minden lépését tartalmazza, ezért lenne fontos tudni, hogy hol vannak a vezetői akarattól eltérő gyakorlatok?
Ahol nincs alapvető gond a GEI-k állományának tovább foglalkoztatásával, az inkább a dunántúli rész, ahol gondok jelentkeznek az Csongrád,- Békés, – Bács – Kiskun megye, mert az integrációkor olyan létszámmal ment át a Határőrség, hogy felduzzasztotta a létszámot.
(A szakszervezetek megmondták, hogy a helytelenített gyakorlat a Közép-Dunántúli GEI-nél volt. Azt, hogy ezt melyik szakszervezet mondta meg, az a hangfelvételből nem állapítható meg.)
Meg fogja vizsgáltatni a jelzett helyen a kifogásolt gyakorlatot.

Vincze Tibor úr, RKDSZ:

A tervezet 4. pontjához a kérdése, hogy az aláírás után mikor és milyen módon lehet a jóváhagyott állománytáblát megtekinteni?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

A miniszter úr az állománytáblát 3-4 hete aláírta, és meg lett küldve a megyéknek mindenhova.

Zakor Sándor ka.:

Egy kimenő levélben le lett írva, hogy megyénként az ezzel megbízott egy szakszervezeti tisztségviselő tekinthet bele a megyére vonatkozóan. Az ORFK-n a szakszervezetek országos vezetése részéről megbízott egy fő tisztségviselő a teljes rendőrségre vonatkozóan, amit előzetesen le kell egyeztetni az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Szervezési Osztályának vezetőjével.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Ha nincs hozzá több észrevétel, akkor kéri, hogy minden szakszervezet írja alá, és még azon a napon az országos rendőrfőkapitány úrral is aláíratásra kerül, és másnap már hatályba is lép. (Ezt követően a szakszervezetek aláírták és bélyegzőlenyomatukkal látták el az Együttműködési megállapodást – de előtte mindenki szóban jelezte az aláírási szándékát.)

2. Napirendi pont:

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

Egy kolléga bérjegyzékét hozta magával és mutatta be annak demonstrálására, hogy csökkent a kolléga fizetése a bérkompenzáció ellenére is (átadta Lajtár vőrgy. úrnak)
Egy furcsa tárgyalás volt aznap és utána tájékoztatta a helyi érdekképviseletet a Köztársasági Őrezred parancsnoka, hogy a TEK nem kíván egyetlen egy embert sem átvenni a Köztársasági Őrezredtől. Kérdése, hogy mi lesz a személyi védők sorsa?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Az elsőt meg kell nézni, mert ezt egy számfejtő program automatikusan végzi és hajtja végre a szükséges korrekciót, tehát gép a géppel dolgozik, az ORFK ehhez az adatbázishoz nem fér hozzá, mert ezt csak a MÁK kezeli.
Vasárnap miniszteri értekezlet volt, ahol történtek feladat-meghatározások. A kérdést illetően valóban elhangzott, hogy új előterjesztés kel készíteni, amelynek alapján a személyvédelmet nem veszi át a TEK, hanem az is a Készenléti Rendőrséghez kerül, vagyis a szervezet egy az egybe bekerül a Készenléti Rendőrség szervezetébe, ami egyébként a legelső változatban is szerepelt. Kihangsúlyozta, hogy ez nem miniszteri döntés még, hanem a döntéshez ezt a változatot is ki kell dolgozni, tehát ennek alapján még senkinek a munkája nincs veszélyben.

Pongó Géza úr, FRSZ:

Fegyveres biztonsági őrök az Mt. hatálya alá tartoznak – olyan ruhájuk van, ami a jelenlegi nagy mínuszokban nem nyújt kellő védelmet (ún. négy évszakos ruha) a hideg ellen. Kérdése, hogy van-e raktáron olyan ruha, amelyet oda lehetne adni nekik a hideg elleni védekezés megfelelő biztosítása céljából?
A Készenléti Rendőrség a közalkalmazottak részére 5000 ft/fő előresorolást adott háromévenként, amit a Kollektív Szerződés tartalmazott, amire az FRSZ felhívta a figyelmet. A levelükre választ nem kaptak, hanem válaszul a Készenléti Rendőrség felmondta a Kollektív Szerződést, amit az érintett állomány sérelmez. Kérnek egy ORFK állásfoglalást a kérdésben, mert szerintük ezt így nem teheti meg a Készenléti Rendőrség parancsnoka, ebben egy átfutási időnek kellene lenni, ebben kérnek egy belső vizsgálatot.
Szó volt már arról, hogy egyoldalúan nem vonják le a tagdíjat, holott a miniszter a januári egyeztetésen még azt mondta, hogy a januári tagdíj még le lesz vonva. Kérdése, hogy ki adhat utasítást olyanra a MÁK-nak? Ezt elsősorban a jövőre vonatkozóan kérdezi.
Elhelyezés – az együttműködéshez ilyen feltétel is szükséges, mert e nélkül a partvonalon kívülre kerülnek, mint egy külsős ügyvédi iroda. Ennek biztosítása szerinte az együttműködés egyik legalapvetőbb feltétele lenne.
Ki a védett szakszervezeti tisztségviselő? A munkáltatói oldal álláspontja szerint a megyéknél 1 fő lehetne ilyen a jogszabályi értelmezésük szerint. A miniszter úrnál is felvetődött ez a kérdés, ahol a miniszter úr azt mondta, hogy ő ezt a kapitányságvezetői szintig gondolja. Javaslata, hogy az ORFK adjon ki egy írásos iránymutatást a megyéknek, hogy ezt hogyan hajtsák végre, hogy legyen a témában egy „zsinórmérték”, hogy kit tekint a munkáltató védett szakszervezeti tisztségviselőnek, mert nem mindegy, hogy ez a létszám rendőrségi szinten 28 vagy 180 fő.
A munkaidő kedvezmény összevonásának lehetősége sem lett még kitárgyalva. Az Mt. hatálya alá tartozók esetében a munkaidő kedvezmény hogyan működik? Ugyanúgy, mint a közszolgálatban dolgozóknál, vagy sem? Külön lehet-e választani őket a közszolgálati jogviszonyban lévőktől nem csak a tagdíjlevonás, hanem a munkaidő kedvezmény felhasználás szempontjából is? A gyakorlat nyelvén, ha van 350 fő Mt. hatálya alá tartozó, akkor ez után a létszám után már lehet egy főállású tisztségviselő? Ezt hogyan értelmezni a munkáltató?

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

A tagdíjlevonáshoz – a BRDSZ-nek van megállapodása a MÁK-kal a tagdíjlevonásról, amit eddig nem mondtak fel, ha felmondtak volna is, akkor is március 31-i hatállyal lenne. Ezt jogi útra fogják terelni a MÁK-kal.
Az együttműködési megállapodáshoz – a szakszervezetek kinyilvánították az ebbéli szándékukat. Mikor lehet ennek az első szakértői megbeszélése, mert a jelenleg hatályosnak a felmondása április 01-vel hatályba lép és jó lenne az együttműködést tovább vinni.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Fegyveres biztonsági őrök ruházata – ellentétes információk vannak arról, hogy mi van rendszeresítve és mi nem, de a meglévő ruha alá is alá lehet öltözni – de megnézi, hogy miben lehet segíteni.
Készenléti Rendőrség közalkalmazotti előresorolás – van erre egy jogszabályi előírás, amihez társul a járandóság is, amit mindenki megkapott, mert jogszerű. Az, hogy egyes megyei főkapitányok a központi költségvetés terhére vállaltak olyan kötelezettségeket, amihez nem volt joga, erre semmi nem hatalmazta fel őket, és ezt a törvénytelen helyzetet 2012. január 01-vel meg kellett szüntetni. A Kollektív Szerződés nem írhatja felül a törvényt, és semmis az a szerződés, ami jogszabályellenesen köttetett – ez korábban is jogszabályellenes volt, amit január 01. után úgy hívnak, hogy költségvetési csalás bűncselekmény. Az ilyen jellegű kiadásokat a költségvetés nem finanszírozza.

Dr. Gömbös Sándor r. ezredes:

A kérdéshez – két évvel ezelőtt, amikor az FRSZ javaslatára az ORFK Kollektív Szerződésének a felülvizsgálati szükségessége merült fel, már akkor vizsgálva lett ez a kérdés. Csak az maradt meg sokak tudatában, hogy pozitív irányban el lehet térni a Kollektív Szerződésben a munkavállalók javára, de az már nem, hogy csak azokban a kérdésekben, amelyekben erre a jogszabály felhatalmazást adott. Sajnos vannak olyan Kollektív Szerződések, amelyekben olyan juttatások szerepelnek, amelyekre sem az akkori, sem a jelenlegi jogszabály nem ad lehetőséget, pl. a közalkalmazottak jubileumi jutalma azokra a munkában töltött időszakokra, amelyek a jogszabályban nincsenek felsorolva. Ami költségvetési kihatással járó pozitív eltérés lehet a jogszabályban előírtaktól, arra a jogszabályi felhatalmazás alapján kerülhet csak sor, ezért például nem lehet olyan pótlékot rögzíteni a Kollektív Szerződésben és adni a munkavállalónak, amilyen a jogszabályban nincs rögzítve. Az ORFK Kollektív Szerződésével is az a gond, hogy olyan kicsi e téren a munkáltató mozgástere, hogy az merült fel, hogy felmondja-e a munkáltató az ORFK Kollektív Szerződését, vagy sem.

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

Addig, amíg volt Belügyminisztérium, addig miniszteri utasítás szabályozta a közalkalmazottak juttatásait. Az előbbi logika szerint a következő lépés az lesz, hogy a közalkalmazottaktól elveszik a közalkalmazottak bérének a munkáltatói döntésen alapuló részét?

Dr. Gömbös Sándor r. ezredes:

Ez nem szükségszerű, mert erre a munkáltatónak a jogszabályi előírások szerint van jogi lehetősége.

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

Rendészeti Karhoz – megkaphatnák-e azt a tervezetet, amelyet a megyei főkapitányoknak is megküldtek véleményezésre, vele együtt az ideiglenes Választási Szabályzatot.

Dr. Gömbös Sándor r. ezredes:

A Rendészeti Kar előkészítésének ügyét Zsinka úr vezetésével a Belügyminisztérium szervezi és koordinálja, amelynek előkészítő bizottságába a rendészeti szervek képviselőket delegálhatnak. Az előkészítő bizottság valóban készített olyan dokumentumokat, amelyek említésre kerültek. Jelenleg február 15-ig a választói névjegyzékben a választásra jogosultakról a meghatározott szempontok szerint, – részben személyes adatokat is tartalmazó – információkat kell szolgáltatni a bizottság részére.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

A MÁK felé utasítás adási jogosultsága a minisztériumnak van. A Rendőrség csak az adatok feltöltésére van feljogosítva. A tagdíjlevonással kapcsolatban – vannak bizonyos megállapodások a MÁK-kal, ami erősebb, mint az ORFK pozíciója, mert az ORFK-nak bármilyen változtatási lehetősége csak a minisztériumon keresztül van, a megrendelő a minisztérium és e jogkörében járt el, amikor letiltotta a tagdíjak levonását.
Elhelyezés felmondása – erre visszatérés a rendkívüli összejövetelen lesz, addig nem lesz kilakoltatás, ameddig megegyezés nincs.
Védett szakszervezeti tisztségviselők – a miniszteri akaratnak alávetjük magunkat. A munkáltatói álláspont ebben a kérdésben egyértelmű, ez pedig az, hogy a megyei (területi) szinten lehet ilyen, ha ebben a miniszter úr másként dönt, azt fegyelmezetten tudomásul vesszük és a szerint fogunk eljárni.

Dr. Gömbös Sándor r. ezredes:

A munkáltató az álláspontját a hatályos jogszabályok alapján alakította ki, a miniszteri megbeszélésről a munkáltató még jegyzőkönyvet nem látott. A megoldáshoz egy Hszt. módosítás kell, ki kell venni az „önálló” kifejezést az állománytábla meghatározás alól, erre az ORFK már módosítási javaslatát felterjesztette a Belügyminisztériumba. Ameddig ez a módosítás nincs meg, addig az ORFK nem adhat ki a Hszt-vel ellentétes utasítást a megyék felé, hogy a Hszt-vel ellentétesen, tágabb körben biztosítsa a szakszervezeti tisztségviselők részére a munkaidő kedvezményt. A munkáltató a jogszabály módosítását kezdeményezhette jogilag, amit meg is tett, és ha ez találkozni fog a jogalkotó szándékával, akkor meg is fog történni és csak reménykedhetünk benne, hogy minél előbb.
Az Mt. hatálya alá tartozók esetében csak az Mt. előírásait lehet alkalmazni, ha összejön egy ilyen létszám, amely egy tisztségviselő függetlenítését lehetővé teszi, akkor azt meg kell tenni, de ez a tisztségviselő csak az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató lehet. Az együttműködési megállapodásban erre a joghelyzetre is meg kell majd fogalmazni kezdési módot, pl. a függetlenítésre, a munkaidő-kedvezmény igénybevételére.

Pongó Géza úr, FRSZ:

Az Mt. hatálya alá tartozóknál a munkaidő kedvezmény a szakszervezetet illeti meg, míg a többi jogviszonyban lévőknél, pedig a választott szakszervezeti tisztségviselőt, ez nagy különbség.

Pósa Zoltán úr, RSZV:

Van-e már a munkáltatónak valami konkrét elképzelése arról, hogy a közszolgálati törvény hatálybalépésével hogyan rendeződik át a különböző jogviszonyban dolgozók jogi helyzete, kik lesznek közszolgálati tisztségviselők, kik kerülnek az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalói körbe, kikerül-e a közalkalmazotti jogviszony, mint foglalkoztatott forma?

Dr. Bárdos Judit asszony, BRDSZ:

Ma hallották, hogy a Katasztrófavédelemnél hivatásos állományúvá minősítik át a közalkalmazotti státuszok 90 %-át?

Pósa Zoltán úr, RSZV:

Az Mt. hatálya alá tartozó fegyveres biztonsági őrök bérhelyzete – azt tudomásul veszik, hogy pótlékot nem kaphatnak, de korábban a gazdasági főigazgató ígéretet tett rá, hogy megvizsgálja, hogy mit lehet tenni az illetményük javítása, emelése érdekében? Esetükben jogszabályi előírás szerint a bért fel kellene emelni 108 ezer forintra, nem tudja, hogy ezek megtörténtek-e?
A BRFK-n még az elmúlt évről nagyon sok kifizetetlen túlóra van az állomány jelzése szerint, amiért nagyon el vannak keseredve. Az Objektumőrséget üzemeltető főosztályon 27. 000 túlóra nem került kifizetésre, amiből a Külképviseleti Osztályon van 24. 000 óra. A BRFK vezetésnél érdeklődött ennek rendezéséről és a rendészeti igazgató nem is tudott a problémáról. Van olyan hivatásos állományú, akinek 840 túlórája volt az elmúlt évben. Az uniósokat kifizették, a többit eddig halogatták és halogatják az óta is.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Közszolgálati jogviszony átsorolása – előkészítési szakaszban van, megígérte, hogy amikor konkrétumok lesznek, akkor az úgy bekerül a RÉT ülésre. A témában még országos rendőr-főkapitányi tájékoztató sem hangzott el, az ORFK Humánigazgatási Szolgálat dolgozik rajta nagy intenzitással.
Fegyveres biztonsági őrség – 108 ezer forint kérdését megvizsgáltatja, közülük kevesen végeznek szaktevékenységet, egy biztos, hogy a költségvetési helyzetet figyelembe véve bérfejlesztés náluk is kizárt. Olyan többletköltségek keletkeztek a cafetéria biztosításánál is – pl. csak az Erzsébet utalványnál, több mint 100 millió forintos – amelyek nem voltak a költségvetésben előre tervezhetők. Fontos a beindított képzések végrehajtása, finanszírozása a schengeni követelmények teljesítéséhez, mert azok nem teljesítése komoly szankciókat vonna maga után, tehát súlyozni kell a rendelkezésre álló kerettel.
BRFK vonatkozásában – jelezni fogja az országos rendőrfőkapitány úrnak a problémát, és kérni fogja ebben a kérdésben egy ellenőrzés végrehajtását a BRFK-n, mert itt komoly vezetői mulasztások sejlenek fel, amelyek már nem biztos, hogy megmaradnak a szabálysértési kategórián belül. Kéri, hogy a soros RÉT ülésre a témáról legyen betervezve egy tájékoztatás.

Pach Dániel úr, RSZV:

Fegyveres biztonsági őrök – felvették a MÁK-kal a kapcsolatot, akik tájékoztatták őket, hogy a munkáltató feladata, hogy január 01-től az átsorolásukat a magasabb bérminimumba végrehajtsa. Úgy tudja, hogy ez ügyben már fordultak a rendőri szervek az ORFK-hoz. Fontosnak tartja, hogy az érintettek kapjanak tájékoztatást erről, mert már voltak emiatt leszerelések, amit meg kellene előzni, mert az újak felvétele és kiképzése többletköltséggel jár, ezért kéri, ezt a munkáltató a tájékoztatással igyekezzen megelőzni.
Jelzi, hogy a Robotzsaru rendszerben nincs lehetőség a szakszervezeti munkaidő kedvezmény felhasználásának rögzítésére, ami gyakorlati gondokat jelenthet.
A szociális bizottságok működésével kapcsolatban is gond az erre fordított idő rögzítése, ezért a szakszervezettől delegáltak nem tudják ezt a feladatot végrehajtani, mert ez a munkáltatóval való egyeztetésnek minősül. Nem tudják előre megadni, hogy mikor van az ülés, és ha az érintett bizottsági tag váltásos munkarendben dolgozik, akkor szolgálatból nem tudják kivenni.

Vincze Tibor úr, RKDSZ:

Egy észrevétele van – nem lenne-e célszerű megvárni azt, hogy előbb a miniszter úr írja alá a szakszervezetekkel az együttműködési megállapodást, ha nincs minisztériumi gátja a rendőrségi együttműködési megállapodás megkötésének, akkor viszont legyen minél előbb megkötve.

Keresztes Ervin úr, RKDSZ:

A melegétkezési lehetőség igénybe vehető-e ott, ahol nem a munkáltató étkeztet (pl. BÁH által étkeztetett őrzött szállók).

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Erre is megy ki leirat, ha a 12. 500 forintról beszélünk, ha az étkeztetés üzemeltetője vállalja, és erre szerződést köt, pl. a SZÉF kártya esetében, akkor az a következő hónaptól él. A felhasználás érdekében ki kell építeni azt a végpontot, ahol a leolvasás megtörténhet. Ez a rendszer most alakul ki, a Teve utcában 2 két leolvasó működhet. A SZÉP Kártya középső kosara erre felhasználható és előbb-utóbb az étkezési kártya helyébe lép majd. A kettő jelenleg eltérő, mert a 12. 500 forint az üzemi, munkahelyi étkeztetésre kötött, közel ekkora összeg biztosítható az üdültetési rendszerben biztosított kártya középső csomagjában. Nem volt még elég idő a rendszer kiépítésére a kitalálás óta, de majd kiépül. Lényegesen korlátozottabb az Erzsébet utalvány, mert az országos hálózatból csak a Reál és a Coop van benne, a felhasználási lehetőségekben, a CBA-nak csak egy ága van benne. Az összes többivel még tárgyalnak, ezért nem azonosak a beváltási lehetőségek az ország különböző részén.

Zarándok Tamás úr, TMRSZ:

Gond van a méret-pontatlan ruhák lecserélésével. Van-e ennek a megoldására valamilyen elgondolása a szakterületnek?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

A méretet mindenkinek magának kellett megadni, az alkalmazott méret megállapítási módszer még az Interneten is fent volt, de a méret helytelen anyagokat folyamatosan cserélte a gazdasági szakterület, ha ezt jelezték az érintettek. A cserét 48 órán belül hajtották végre, mert akkora cserekészletet hoztak létre, hogy ez végrehajtható lett. Ha van ilyen gond, akkor ezt jelezni kell, hogy meg lehessen oldani.

Zarándok Tamás úr, TMRSZ:

A saját példáját hozta fel, hogy októberben volt a Zala MRFK-n ruhapróbán, de a mai napig nem lett kicserélve a bakancsa, de más is van ilyen helyzetben.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Nem ismerte a problémát, de megvizsgáltatja.
A csapatpróbán kint lévő ruha jól vizsgázik.

Pósa Zoltán úr, RSZV:

Cafetária – mikorra kaphatja meg az állomány az Erzsébet utalványt?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Az Erzsébet utalvány havi 5 ezer forintig vehető igénybe és 31 %-os adóval terhelt, az a fölötti rész már 51 %-kal. Ennél hosszabb az átfutási idő, mert csak néhány bróker van, aki ezzel foglalkozik, és egy cég van, aki a kibocsátásával. A szerződés aláírását követően 20-30 nap szükséges az első ellátmány biztosításához. A SZÉP Kártyánál más a helyzet. A kártyagyártás 2 nap, összességében 10-15 nap körüli az az időtartam, ami a kártya biztosításához kell (megrendelés, pénzátutalás, kártyagyártás és megküldés), attól függően, hogy a kártyához az érintettek lakcímére kéri-e meg a Rendőrség, vagy kötegelve és ő gondoskodik az érintettekhez történő eljuttatásáról (ezt még el kell dönteni), de amikor megkapja az érintett, akkor már rajta van a pénz. Azt követően az ellátmány folyamatosan, havonta kerül rá a kártyára. Az igénylésekre február 15-től kell nyilatkozni február végéig, és azt követően lehet a folyamatot elindítani. A kártyák biztosítására a március végi határidő tartható.

Zarándok Tamás úr, TMRSZ:

A dolgozó honnan fogja tudni, hogy mennyi felhasználható pénze van még a kártyán?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

A SZÉP Kártya is gyakorlatilag egy lakossági folyószámla, mert van egy számla, amelyhez tartozhat három alszámla (szállás, étkezés, egyéb – fitnesz), lekérdezhető a felhasználás, de ki fog alakulni az, hogy be tudja olvastatni a saját azonosítójával az érintett, hogy mennyi a még felhasználható kerete.

Dávid Tibor úr, FRSZ:

Nem csak az OTP, hanem a Kereskedelmi és Hitelbank, a Magyar Kereskedelmi Bank is foglalkozik ezzel a tevékenységgel, de nem kompatibilisek a bankok közötti átjárhatóságok – és ez a beválthatósági helyek megválasztásánál lényeges, – mert csak az adott bank, adott beváltóhelyén lehet az összeget felhasználni.
A kártyán az az összeg, ami a szálláshelyre van rátéve, az a többire is felhasználható, míg ugyanez fordítva nem működik.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

A középső kosárnak van prioritása, abban van az étkezés, erre 150 ezer forintot rá lehet rakni, és már csak 2.500 forintot kell valahova elkölteni és a keretet fel is használta az érintett.
Korábban is szó volt arról, hogy az Állami Egészségügyi Központban az igényjogosultak igazolását a mai módszer helyett plasztikkártyával lehessen helyettesíteni. Ígéretet kapott rá a szervezet, hogy ezt meg fogják vizsgálni. Ez jobb lenne a regisztrációnál, külön regisztrációs pult létesítése a BM dolgozóknak, a munkáltató számára egy jó statisztikai áttekintést jelenthetne, de azon kívül, hogy az ötletért mindenki lelkesedett, az ügyben konkrét lépések nem történtek. Egy közbevetett kérdésre válaszolta, hogy van belügyi referens az ÁEK-ben.

Keresztes Ervin úr, RKDSZ:

A szolgálati járandóságosok és a nyugállományba menők részére le lettek állítva az igazolványgyártások, ők hogyan fogják magukat igazolni, vagy az igényjogosultságukat érvényesítni?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Csak a kártyagyártások lettek leállítva, mert az új igazolvány kártyákat már nem lehet a Magyar Köztársaság felirattal kiadni, a már kint lévők a hatályuk idejéig használhatók, az újakat már Magyarország felirattal lehet kiadni.

Pongó Géza úr, FRSZ:

Az új jogszabály szerinti szakszervezeti helyzet rendezésére kongresszust kell összehívni, és már korábban felmerült egy olyan kérésük, hogy erre az egy alkalomra – ami az FRSZ-nél májusban kerül sor – a résztvevők kapjanak szolgálatmentességet az ezen a fórumon történő részvételre. A kérdése az, hogy ezt tudja-e az érintettek részére biztosítani a munkáltató?

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Szerinte megoldható, nem a főkapitány kompetenciája, szerinte bele kellene tenni a tervezett együttműködési megállapodásba, hogy az ilyen szakszervezeti rendezvényen való részvétel a szolgálati idő terhére legyen biztosítható, mert ezen nem csak a védett választott szakszervezeti tisztségviselők vesznek majd részt.

Zarándok Tamás úr, TMRSZ:

Tehát, ha jól érti, akkor kongresszuson „kvázi” jogszabályellenesen lehet biztosítani a részvételt, de azt, hogy a tisztségviselőjük a munkaidő terhére feljöjjön az egyeztető fórumra azt nem.

Lajtár József r. vezérőrnagy, gazdasági főigazgató, levezető elnök:

Örül neki, hogy a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete folyamatosan kiforgatja a szavait, a további vitát a kérdésben értelmetlennek tartja, ezért az ülést bezárta.

Budapest, 2012. március 05.

 

A hangfelvétel alapján:

 

 

Zakor Sándor ka.
RÉT titkár s.k.