Információk az önkéntes tartalékos katonai szolgálatról

Az önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítési forma létrehozása (a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény) 2002-re elkerülhetetlenné vált, mivel számottevően csökkent a jól kiképzett katonák száma.


Információk az önkéntes tartalékos katonai szolgálatról

Az önkéntes tartalékos katonai szolgálat létrehozásának az volt a célja, hogy kiegészítsék, és olykor tehermentesítsék a hivatásos és szerződéses állományt, valamint rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén katonai szolgálatot teljesítsenek.

Az önkéntes tartalékos katonák legtöbb esetben – amennyiben éppen nem hívják be őket – civil munkahelyeken dolgoznak, de a munkáltatók a kezdeti időkben nem szívesen alkalmaztak olyan munkavállalókat, akiknek a munkaideje egy esetleges behívás esetén teljesen felborulhat és kiszámíthatatlanná válhat, éppen ezért a kormány arra törekedett, hogy különféle eszközökkel – így például állami támogatásokkal – motiválja a munkáltatókat az önkéntes katonai szolgálat tagjainak növelése érdekében.

Tekintettel arra, hogy nem csak a munkáltatók, hanem a munkavállalók is igényelték az ösztönzést, a kormány megalkotta az önkéntes tartalékos rendszerhez kapcsolódóan a munkáltatót megillető támogatásokra vonatkozó szabályokról szóló 294/2011. Korm. rendeletet, mely arról rendelkezik, hogy az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállaló a tényleges katonai szolgálatteljesítés időtartamára, valamint az ezzel kapcsolatban kiadott pótszabadság időtartamára kompenzációra jogosult.

Az önkéntes tartalékos állományt az önkéntes műveleti tartalékosok és az önkéntes védelmi tartalékosok (ÖMT) és az (ÖVT) alkotják.

Az önkéntes műveleti tartalékos önként vállalja, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben (a továbbiakban: Hjt.) meghatározott feltételrendszer alapján rendelkezésre állási díj ellenében a Honvédség rendelkezésére áll és behívását követően tényleges katonai szolgálatot teljesít.

Az önkéntes védelmi tartalékos önkéntes jelentkezés alapján vállalja, hogy határozatlan idejű szerződésben meghatározott egyedi feltételrendszer szerint közreműködik a Honvédség elsődlegesen területvédelmi feladatainak (őrzés-védelem, katasztrófavédelem, befogadó nemzeti támogatás) ellátásában.

Béke időszakban az önkéntes tartalékos katona civil munkahelyének megtartása mellett önkéntes tartalékos szolgálatot teljesíthet belföldön és külföldön. Az önkéntes tartalékos a beosztására történő felkészítése céljából – katonai előképzettsége szerint differenciáltan – első alkalommal legfeljebb 25 napra, a továbbiakban a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.

Ezen felül az önkéntes tartalékos 3 évente, összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatot teljesíthet a Magyar Honvédség szervezeteinél. Ez a szolgálatteljesítési időtartam az önkéntes katona beleegyezésével meghosszabbítható.

Az önkéntes tartalékos a telefonon vagy kézbesítés útján közölt behívóparancsban megjelölt behívási időponttól a Honvédség tényleges katonai állományába tartozik.

Önkéntes védelmi tartalékos szolgálati jogviszony – szerződésben meghatározott alkalmassági feltételekkel – a 18. életévét betöltött és a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért személlyel határozatlan időre létesíthető.

Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati jogviszony – vonatkozó jogszabályi feltételekkel – azzal a 18. életévét betöltött, de 50 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető, akivel szemben a Hjt. 41. § (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését kizáró ok nem áll fenn.

(A Hjt. 41. § (1) és (2) bekezdésében rögzítettek szerint: „A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű és szakképesítésű, magyar állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető, aki a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, hozzájárul személyes adatainak a szolgálati viszony megszűnését követő kezeléséhez és elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását.

(2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen egy évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított három évig,
c) akivel szemben a bíróság lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki,
d) aki próbára bocsátás intézkedés vagy vádemelés elhalasztása hatálya alatt áll,
e) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
f) akinek lefokozására, szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, vagy szolgálati viszonya méltatlanság vagy a 247. § (6) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg.”)

A Hjt. az önkéntes tartalékos katonáknak járó juttatások kapcsán akként rendelkezik, hogy az önkéntes tartalékos katona a tényleges szolgálatteljesítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint – iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően – illetménykiegészítésre, laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésnek ideje alatt a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult.

Az önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri alkalommal az illetményalap 45%-ában megállapított szerződéskötési díjra jogosult.

Az önkéntes műveleti tartalékos katona – az illetményen túlmenően – évente rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a mindenkori minimálbér 50 százaléka.

Ha az önkéntes tartalékos katona szolgálati járandóságban részesül, a szerződés megkötéséről és megszűnéséről a Honvédség központi személyügyi nyilvántartó szerve értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.

A kiképzett tartalékosokról és potenciális hadkötelesekről, a Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, az esetleges katonai szolgálatra történő behívás előkészítése és végrehajtása érdekében hadköteles nyilvántartást vezet az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítéséről, az azokkal kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról, a hadköteles nyilvántartás vezetése, a gazdasági és anyagi szolgáltatások biztosítása érdekében teljesítendő adatszolgáltatásokról és a honvédelmi ágazatban használt igazolványokkal kapcsolatos adatkezelésről szóló 2011. évi CLXXVII. törvényben rögzítettek szerint.

Egy hozzászólás

  1. Azért szeretném megtudni, hogy vajon azokat az embereket, akik katonai főiskolákat, akadémiákat egyetemeket végeztek,mire képezhetik ki azok majdan, akiket azok a nyugdíjba vonúltak tanítottak oktattak.
    megjegyzem még elképzelése sincs a honvédségnek, hogy a sereghez esetleg jelentkezni kívánó rendőr, tűzoltó, határőr főtiszteket hova és mikortól foglalkoztassák.

Szólj hozzá