Forrás: NOL
Csaknem nyolcezer panasz érkezett eddig az emberi jogi bírósághoz a szolgálati nyugdíjak megadóztatása miatt. Strasbourg nem bír az ügyáradattal, és a magyar szakszervezetek segítségét kéri.
Tavaly december közepe óta az Emberi Jogok Európai Bíróságához majdnem nyolcezer olyan ügy érkezett, amely a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjait megillető, korhatár előtti szolgálati nyugdíjjogosultsággal kapcsolatos – tudatja közleményében Erik Fribergh, a bíróság hivatalvezetője.
Valamennyi ügy lényegében azzal kapcsolatos, hogy a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló, tavaly elfogadott törvény a korábban adómentes nyugdíjat 16 százalékos személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó ellátásra, illetve szolgálati járandóságra változtatta.
A kérelmezők azt kifogásolják, hogy ez sérti a javak békés élvezetéhez fűződő jogukat, illetve az intézkedés diszkriminációt jelent más csoportokhoz képest. Panaszuk alapjául elsősorban az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke, illetve az egyezmény 14. cikke szolgál.
Az előbbi szerint „minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához”. Ebből következik, hogy „senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik”. A panaszosok álláspontja szerint pedig az alanyi jogon járó nyugdíj kvázi segéllyé alakítása tulajdoni sérelmet okozhat.
Az utóbbi hivatkozott pont a megkülönböztetés tilalmáról szól, a nyugdíjrendszer átalakítása ugyanis csak a nyugdíjjogosultak bizonyos körében jelent hátrányos diszkriminációt. Ha egységesen csökkentették volna a nyugellátást – amire mostanában is akadt példa Európában –, azt Strasbourg valószínűleg nem kifogásolná.
A benyújtott kérelmek számára tekintettel a bíróság nem tudja feldolgozni a beadványokat a szokásos ügymenetben – olvasható a közleményben. Ezért elengedhetetlen, hogy a kérelmeket nemzeti szinten összehangoltan, korlátozott számú képviselő által nyújtsák be.
A bíróság ezért azt javasolja az érintett magyar szakszervezeteknek, hogy a kérelmeket csoportosan újra adják be, illetve mellékeljék az egyes kérelmezők nevét és adatait olyan formában, amely lehetővé teszi, hogy azokat a bíróság nyilvántartása hatékonyan feldolgozza.
A további eljárásban a bíróság egy vagy néhány kérelmet vezető ügyként, soron kívül fog megvizsgálni, a többi ügy pedig függőben marad e vezető kérelem, illetve kérelmek elbírálásáig, és azokban egyelőre nem lépnek semmit.
Azokat a kérelmeket, amelyeket nem az érintett szakszervezeteken keresztül nyújtottak be, egyelőre nem is iktatják. A benyújtási időpont meghatározásakor azonban a beadvány beérkezésének dátuma lesz a mérvadó, függetlenül attól, hogy a kérdéses kérelem a szakszervezeteken keresztül érkezett-e.
A bíróság hivatala felhívja a figyelmet: nem válaszol az ügyekkel kapcsolatos egyedi megkeresésekre, de internetes honlapján a vezető üggyel kapcsolatban megfelelő időközönként információkat fog közzétenni.
Az emberi jogi bíróság nem győzi, segítsenek a szakszervezetek
Nyilvánvaló, hogy az emberi jogi bíróság nem képes elviselni ekkora ügyterhet, ezért a magyar érdekképviselet segítségére számít – mondta a közlemény kapcsán Tóth Balázs, az ügyben hat rendvédelmi szakszervezettel együttműködő Magyar Helsinki Bizottság jogásza.
A bíróság tehát az egyéni kérelmezőknek nem küldi meg az ilyenkor szokásos nyomtatványcsomagot és regisztrációs számot sem. Az előbbinek azért van jelentősége, mert a panaszokat általában nem az előírt formanyomtatványon küldték meg, tehát a jogsérelmet ismét be kell jelenteni.
A beadványokat egyébként mindenképpen még tavaly szerették volna eljuttatni Strasbourgba, mert az új alaptörvény életbe lépésével változik a hazai alkotmányjogi panasz intézménye: az Alkotmánybíróság (Ab) azt mostantól ésszerű határidőn belül köteles elbírálni. Korábban még nem volt ennyi megkötés sem, az emberi jogi bíróság ezért a hazai alkotmánybírósági eljárást nem tekintette hatékony jogorvoslatnak.
Mindazonáltal Tóth Balázs szerint érdemes a hazai Ab-nél is panaszt tenni, nehogy azért bukjon el végképp az ügy, mert Strasbourg mégis megkívánja, hogy előbb kimerítsék a hazai jogorvoslati lehetőséget. Ebben az esetben nagy baj lehetne, mert kifogást emelni csak a sérelmes jogszabályról való tudomásszerzés után hat hónapig lehet, így június végén lejár a hat hónapos jogvesztő határidő. A Helsinki Bizottság ehhez is elkészíti a szükséges beadványmintákat, de azokat itthon szerencsére nem kell egyenként benyújtani az Ab-hez, mert az érintettek csoportosan is megtehetik a panaszt.
Most tehát a szakszervezetek feladata, hogy koordinálják a kérelmeket: gondoskodjanak a megfelelő nyomtatványok kitöltetéséről, és nyújtsák be közösen – már megfelelő formában – a panaszokat.
A strasbourgi eljárás azonban megkezdődhet, mert száznál több kérelmet már befogadtak, és ezt vissza is igazolták. Így nincs Tóth szerint nincs akadálya annak, a vezető ügyek vizsgálatához – pilot- vagy teszteljárás keretében – hozzáfogjanak. Először az ügyek befogadhatóságáról döntenek, s miután most tömeges jogsérelemről lehet szó, a verdikt soron kívül, másfél-két éven belül megszülethet.
Arra azonban nem érdemes számítani, hogy a nyugdíjasok számára kedvező döntés mindenkire érvényes lesz majd – hangsúlyozta a jogász. Csak az számíthat ugyanis az esetleges elégtételre – kártérítésre –, aki személyesen is érvényes panasszal Strasbourghoz fordult, s erre valamennyi érintettnek érdemes ügyelnie.
Tóth Balázs az ügy végső kimenetelét illetően nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, de abban bizonyos, hogy a panaszosoknak van esélye a beadványok kedvező elbírálására.
Forrás: NOL