2011. október 19-e
száműzetésem 135. napja
Kellő időben indítványt terjesztettem elő a Kaposvári Nyomozó Ügyészség felé lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldása iránt a közelgő mindenszentek és halottak napjára, mint elhunyt szeretteinkre való emlékezés ünnepének napjára tekintettel. A halottak napja a keresztények ünnepe.
Az ügyészség azonban kérelmemet haladéktalanul elutasította a büntetőeljárás érdekeinek veszélyeztetésére, valamint arra hivatkozással, hogy nem történt az életkörülményeimben lényeges változás.
A család és az empátia fogalmát nem ismerő gyermekgyűlölő ügyésznő vezetésével eljáró Kaposvári Nyomozó Ügyészség bizonyára nem képes megérteni azt az embertelen és könyörtelen helyzetet, amivel mind jómagam, mind kiskorú gyermekem szembesülni kénytelen és nekik köszönhetően életünkben első alkalommal lehetetlenné válik, hogy kegyeletünket leróhassuk néhai férjem, egyben kiskorú gyermekem apja előtt a Szekszárdon maradt rokonaink előtt.
Egyik sarkalatos, a hatályos Alkotmányban is rögzített büntetőeljárási alapelv az ártatlanság vélelme, mely kimondja, hogy senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ítélete nem állapította meg.
A kegyeleti tiszteletem lerovásának akadályozásával az ügyészség lelkiismereti és vallásszabadságom, mint alapvető jogom gyakorlásában korlátoz, mely alapvető jog még az „ártatlanság vélelmét nem élvező” elítélteket is megilleti. Ugyanis még az előzetes letartóztatott is jogosult arra, hogy meglátogassa súlyosan beteg hozzátartozóját, vagy részt vehessen a hozzátartozója temetésén és kegyeleti tiszteletét leróhassa.
A halott-gyalázó ügyészség azonban a büntetőeljárás érdekeinek veszélyeztetése, mint konkrétumok nélküli és valós indokokkal alá nem támasztott hivatkozása minden alapot nélkülöz. Ugyanis még számukra is érthetetlen és megmagyarázhatatlan az az általuk kreált kifogás, melynek alapján a megboldogult férjem emlékére történő kegyeleti tiszteletem lerovása és a büntetőeljárás érdekeinek veszélyeztetése között bármiféle összefüggést vélnek felfedezni.
Arról nem is szólva, hogy a lakhelyelhagyási tilalom elrendelése (2011. június 6.) majd’ fél éve történt, mely időponttól kezdődően a nyomozó ügyészség már számos alkalommal foganatosított házkutatást a szakszervezet központi irodájában, azonban semmi olyat nem találtak, ami alapján vádat emelhetnének. De mint hírlik nem adják fel és lassan már boldog-boldogtalant kihallgatnak, hátha a rostán valami fennakad. A nyomozás lefolytatására biztosított jogszabályi határidőket a végsőkig kihasználva bizonyos időközönként – házkutatás címszó alatt – megjelennek irodánkban, miközben teljesen érdektelen számukra és hidegen hagyja őket, hogy ez idő alatt egy anya és annak kiskorú gyermeke életét lehetetlenik el, az ő alapvető jogaikat tiporják sárba, melyre semmiféle törvényi felhatalmazásuk nincs.
Létavértesre száműzve, ahol első 18 évemet töltöttem, most meg már az 50 életévemen is túl az is erőt ad, hogy rátaláltam az emberi értékekre a becsületre, tisztességre. Látom, hogy az időseket miként óvják és a halottaikat tiszteletben tartják. Az itt élő emberek egy zárt közösséget alkotnak és segítik egymást a bajban, ahogy segítenek nekem is és gyermekemnek is. Az időseket nem hagyják magukra legalább 4 szeretetszolgálat működik és segítők járják a házakat, ahol öregek vannak ebédet, gyógyszert visznek nekik. Az adott szónak itt még becsülete van.
Folyamatosan gondozzák a szeretteik sírját, szinte hetente legalább egy alkalommal a temetőben vannak.
Az ügyészség könyörtelensége és embertelensége most lelkemig hatolt.
Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
— Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!
Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón…
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!…
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk —
— Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!…
Ady Endre 1899 november 1
