Életpályamodell
A Kormány elfogadta az Életpályamodellt tartalmazó Kormányzati Személyzeti Stratégiát
Korábbi írásainkban már tájékoztatást adtunk arról, hogy a jelenlegi Kormány prominens képviselői milyen egyértelmű és határozott tettekkel fejezik ki ellenérzéseiket a rendészet, a rendőri pályával szemben.
Sajnálatos módon a látszólag nehéz gazdasági helyzetre való hivatkozás indoka mögött a Kormány célja a fegyveres szervek lezüllesztése, a rendőrség szétverése, életpálya helyett halálpálya bevezetése.
A Kormány az állampolgárok alapvető jogait is semmibe véve most a fegyveres szervek dolgozóival szemben indított nyílt támadást, ugyanis október 14-i ülésén elfogadta a Kormányzati Személyzeti Stratégiát azzal, hogy az érintett miniszterek készítsék el a végrehajtáshoz szükséges jogszabályokat.
Túl azon, hogy a rendőri hivatás megbecstelenítéséről szóló tervezet már önmagában is elfogadhatatlan számunkra, nem elhanyagolható, hogy a vonatkozó kormányhatározat az életpályamodell kialakításához szükséges jogszabályok elkészítéséhez az illetékes miniszterek (belügyminiszter, honvédelmi miniszter) számára nem szab határidőt, ami a jelenlegi átmeneti helyzet stagnálását, azaz a jelenlegi illetmények befagyasztását jelenti.
A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete ahogyan eddig is mindent megtett annak érdekében, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a rendőrökkel szemben a kormányzat által tanúsított kártékony folyamatokra, és ezután is szót kíván emelni azon intézkedéssel szemben, melyek egyértelmű célja az egzisztenciálisan és morálisan jelenleg is kihasznált rendőri állomány ellehetetlenítése.
2011. július 22-én mi is közzétettük azt az Ágazati Személyzeti Stratégiát, mely a következő évtől kívánja bevezetni a közszolgálati életpályamodell elemeit, és ami hangzatos nevén kívül számos olyan rendelkezést tartalmaz, mely nemhogy motivációként nem szolgál az állomány számára, de egyértelműen a hivatástudat kiöléséhez, illetve a rendőri pálya elutasításához vezet.
Mindezek után enyhe cinizmussal, de szó szerint idézzük Kormány által az életpályamodell tekintetében meghatározott alapvető célokat.
„Az életpálya-modellnek alapvetően két fő célt kell szolgálnia:
1. A teljes életpályára kiterjedő kiszámítható és vonzó, a szervezethez tartozást, a lojalitást erősítő, hosszú szolgálatvállalásra ösztönző életutat mutasson a személyi állomány számára
2. A szervezet számára kellő mennyiségű és felkészültségű, munkára motivált állomány rendelkezésére, amely révén a szakmai feladatok eredményes és hatékony végrehajtása biztosítható.”
Ismerve a szolgálati nyugdíj megszüntetésére és azok járandósággá alakítására irányuló törvényjavaslatot, az idézett célokból egyedül a „hosszú szolgálatvállalás” látszik megvalósulónak, azonban a „vonzó”, „lojális” és „motivált” jelzők használata semmiképp sem mondható alkalmasnak a rendőrök “halálpályának “ illusztrálására.
Rendfokozat helyett rangosztály
Alapvető változást teremt az életpályamodell az előmeneteli rendszerben, tekintve hogy háttérbe szorítja a rendfokozatok szerepét, megszünteti a soros előléptetés jelenlegi rendszerét, helyette végzettséghez kötött rangosztályokat (munkaköri osztályokat) hoz létre. A rangosztályok elnevezései igazodnak a hagyományos beosztási kategóriák elnevezéséhez, azonban a rendfokozat szó csupán szimbólummá válik azáltal, hogy a soron történő előléptetés nem a következő rendfokozat elérését, hanem a magasabb rangosztályba történő kinevezést fogja jelenteni. A magasabb rangosztályba helyezés feltétele pedig az előírt rendészeti szaktanfolyam, vagy más végzettség megszerzése lesz.
A koncepció a rangosztályon belül rangcsoportokat hoz létre, mely a jelenlegi rendszert a rendfokozatok segítségével tulajdonképpen összehangolja az életpályamodellben felvázolt rendszerrel. Ez a „rendőrségi pályaív” néven közzétett rendszer létrehozza az „alapfokozatú rendőr” megnevezésű rangosztályt a tisztesi rangcsoportok beiktatásával.
A rendőrségi pályaív
A pályaív nem más, mint az adott szervezetnél elérhető vertikális és horizontális előmenetel bemutatása.
A “rendőrségi pályaívet” 11 karrier-modulra osztották fel úgy, hogy a meglévő beosztások, illetve az abban szolgálatot teljesítők meglévő képzettségeit meg lehessen feleltetni az új képesítési követelményeknek.
A koncepció leszögezi, hogy a magasabb végzettség megszerzése nem keletkeztethet kinevezési kényszert, ugyanis Magyarországon a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaképes korúak aránya a lakosságon belül megközelíti a 30 %- ot. Eszerint tehát ha minden felsőfokú végzettséggel rendelkezőt automatikusan tisztté neveznének ki, akkor az súlyos torzulásokat okozna a munkaköri osztály szerkezetében, ezért a tervezet javaslata szerint a zászlósi beosztás betöltéséhez felsőfokú végzettséget kellene előírni.
Az életpálya-modell megvalósítását segítené továbbá a továbbképzési rendszer, illetve az önkéntesség elvének érvényesítése is. A továbbképzési rendszerben való kötelező részvételt ötéves ciklusokra bontja a tervezet és a ciklus alatt megszerzendő összes tanulmányi pontszám mellett meghatározásra kerül az évenként kötelezően teljesítendő minimum pontszám is. A továbbképzési kötelezettség teljesítése fontos szerepet játszana az évenkénti teljesítmény megítélésénél és ennek következményeként a bérmegállapításnál. A tervezet olyan magasabb beosztások betöltéséhez szükséges formák esetén is biztosítaná az önkéntességet, amelyek eddig csak vezetői támogatással voltak elérhetőek. Azonban a javaslat szerint az önként jelentkezők részére fenntartott kvóták képzési típusoktól és szolgálati szintektől függő, legfeljebb 10 %-os mértékét minden meghirdetett képzési típus esetében nyilvánosságra kellene hozni és pályázhatóvá kellene tenni. A magasabb beosztás betöltésére képesítő képzés elvégzése nem keletkeztet a munkáltató számára előresorolási kötelezettséget, de megnyitja a magasabb beosztás betöltésének lehetőségét. A horizontális előmenetel lehetőségét egy korszerűsített címrendszer kialakítása, valamint az elismerési és jeladományozási gyakorlat erősítése is segítené.
Bér-és illetményrendszer
A javadalmazás átalakításánál fontos szempont volt a pályán maradás ösztönzése, illetve a rendszer kiszámíthatóságának megteremtése. Emellett célul tűzték ki az átláthatatlan pótlékrendszer megszüntetését és a teljesítmény, illetve munkateher-arányos juttatási rendszer bevezetését.
A tervezet alapján a hivatásos állományú illetményét az alábbi összetevők alkotják:
1. Beosztási illetmény (a köztisztviselői illetményalap és egy szolgálati idő alapján emelkedő szorzószám szorzata, és ezen összeg szorozva a bérautomatizmus táblázat megfelelő értékével)
2. Rendfokozati illetmény (a jelenlegi értékek szerint)
3. Korpótlékok (a beosztási illetmény 0-20 %-a közötti összeg)
4. Egyéb pótlékok
5. Teljesítményt elismerő illetménytöbblet
A fenti keresetelemek aránya a következő lenne:
– az eltérő szinteken azonos beosztásban dolgozók bére között 20 %-os különbség lenne.
– a vezető 30 %-kal keresne többet a beosztottnál, a következő vezetői beosztást betöltő ettől a vezetőtől pedig 20 %-kal keresne többet.
– az átlagkeresetek 30 %-kal haladnák meg a jelenlegit
– a preferált településeken dolgozók pótléka 20 % lenne
– a különleges munkakörülmények között dolgozók pótlékai közül a Munka Törvénykönyvbeli pótlékok a köztisztviselői illetményalapra számítottan 15 %-os, az egyéb pótlékok esetében a köztisztviselői illetményalapra számítva 25 % -os többletet biztosítanának
– a teljesítmény alapú bérezés a kialakított rendszeren felüli juttatás lenne, amely a dolgozó bérének 20 %-át alkothatná.
Amennyiben szeretnétek betekintést nyerni a Belügyminisztérium Ágazati Személyzeti Stratégiája 2011. dokumentumba az alábbi linkre kattintva tehetitek meg. Az anyag terjedelmes volta miatt a fent említett linken pdf formátumban érhető el.
http://www.tmrsz.hu/2011/07/22/a-bm-agazati-szemelyzeti-strategiaja-2011-eletpalya-modell/
Nyugdíj reform
Mint az már régóta várható volt, Dr Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter T/4663. szám alatt törvényjavaslatot terjesztett elő a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról, valamint a szolgálati járandóságról.
Íme a T/4663. számú törvénylavaslat a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról.
Mivel hosszú és rágós az anyag, inkább a hivatkozást adjuk közre, hogy mindenki ízlelgethesse dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter nevével fémjelzett törvényjavaslatot: http://www.parlament.hu/irom39/04663/04663.pdf?mid=5033372
A törvényjavaslatban szereplő megoldások alapján mindenki elgondolkodhat azon, hogy hogyan is tovább emberek, mivel hamar itt lesz 2012. január 1. – cikk megjelent 2011. október 15. napján.
A törvényjavaslat értelmében 2011. december 31. napját követően megszűnik a korhatár előtti öregségi nyugdíj.
A törvényjavaslat két új ellátásról a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról rendelkezik, melyek megállapítását és folyósítását a jogszabályokban meghatározott nyugdíjmegállapító és –folyósító szervek fogják végezni.
A korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy a keresőtevékenységével álláskeresési járadékra is jogot szerezhet, azonban az álláskeresési járadék folyósítása mellett a korhatár előtti ellátás illetve szolgálati járandóság nem lesz folyósítható, az ellátások párhuzamos folyósításának elkerülése érdekében.
A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a nyugdíjakkal ellentétben a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság a jogosult kérelmére megszüntethető lesz, abban az esetben viszont, ha a jogosult bejelentés nélkül végez munkát meg kell szüntetni a fent említett ellátásokat, és szankcióként a korhatár előtti ellátás illetve szolgálati járandóság folyósított, de legfeljebb egy évi összegét is meg kell fizetnie az ellátást igénybe vevőnek.
A Hszt. tervezett módosítása értelmében a hivatásos szolgálat felső korhatára 2012. január 01. napjától meg fog egyezni az öregségi nyugdíjkorhatárral.
A békés elfogadás érdekében a törvényjavaslat többek között bevezetné a „könnyített szolgálat” -ot, melynek feltétele, hogy a hivatásos állomány tagjai betöltsék az 52. életévüket és ténylegesen legalább 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezzenek, valamint kérelmezzék a könnyített szolgáltat formájában történő foglalkoztatást.
A könnyített szolgálat ellátása heti 35 óra szolgálatteljesítési időt foglalna magában, és túlszolgálat ebben az esetben nem lenne elrendelhető.
A törvényjavaslat rendelkezései értelmében a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezménye változatlanul maradna.
Tekintettel arra, hogy korábban már górcső alá vettük ezt a témakört, részletesebben itt nem kerül kifejtésre, amennyiben elmulasztottátok elolvasni a cikket az alábbi linkre kattintva megtehetitek:
http://www.tmrsz.hu/2011/07/17/igy-szabjak-at-a-rendornyugdijakat-celkeresztben-a-rokkantak/
A TMRSZ jogi álláspontját az üggyel kapcsolatban pedig az alábbiakban olvashatjátok:
http://www.tmrsz.hu/2011/06/13/ez-tortent-a-tmrsz-allaspontja/
http://www.tmrsz.hu/2011/08/01/levelunk-az-europai-parlament-bizottsagahoz/
Állami gondoskodás
A rendvédelmi dolgozók, szakszervezetek és a kormány hónapok óta egyeztető tárgyalásokat tartanak, álláspontjaik közelítése érdekében, melynek többek között része egy új életpályamodell kidolgozása is, mely a változások ellenére továbbra is vonzóvá és népszerűvé tenné ezt a hivatást.
Az egyeztetések során felmerült többek között, hogy a kormány állami támogatást nyújtana a rendvédelmi szervek dolgozóinak a lakáscélú, devizaalapú hiteleik betörlesztéséhez, továbbá a rendőrök számára lehetővé tennék a lakáshitel önrész nélküli felvételét, kedvezményes kamat megállapításával és esetlegesen az állam kezességvállalásával.
Az új életpályamodell célkitűzései között szerepel többek között a munkáltatói kölcsön rugalmasabbá tétele és összegének növelése, a gyermekvállalás támogatása, az albérletben lakók segítése, valamint az önkormányzatokkal való együttműködés és megállapodás kötése melynek értelmében a bérlakások egy része szolgálati lakásként funkcionálna tovább.A tervek között szerepel még a rendőri fizetések emelése is.
A fent említett intézkedésekkel valóban ösztönözni lehetne a fiatalokat arra, hogy ezt a hivatást válasszák és a rendvédelmi dolgozókat arra, hogy minél hosszabb ideig kövessék ezt az életutat de természetesen mindig van egy de, mint ahogy ebben az esetben is hiszen ezek csak ígéretek és számtalan ígéretet hallottunk már, melyek általában elpukkantak, mint a szappanbuborékok.
Azt hiszem valamennyien kellemesen csalódnánk, ha egyszer az üres szavak helyett végre a tettek beszélnének.
TMRSZ