A Kaposvári Nyomozó Ügyészség munkatársai “villámgyorsan” belátták,
hogy hivatali helyzetükkel visszaélve újabb jogsértést követtek el
a TMRSZ és több ezer tagja sérelmére.

Az a kaposvári nyomozó csapat, amely dr. Horváthné dr. Fürst Gabriella vezető ügyész irányításával sorozatosan a Be. szabályait megsértve folytatja az ötvenes évek koncepciós eljárását 2011-ben, a tegnapi napon a lefoglalt tagi adatlapok visszaadásáról rendelkező határozatot hozott.

Mi történt? Honnan ez a gyorsaság? Eddig is törvénytelenséget törvénytelenségre halmoztak, akkor most mi az az ok, amelyet felismerve megvilágosodtak?

A megszüntető határozatra odaírták: amennyiben 30 napon belül nem viszi el a TMRSZ Kaposvárról az általuk oda elhurcolt iratokat, akkor azokat ők megsemmisítik. A pofátlanság netovábbja, hogy a TMRSZ munkatársait a késő éjjeli órákig dolgoztatják, túlórát rendelnek el állapotos kismamának, a TMRSZ fénymásolóit, technikai eszközeit használják, a TMRSZ-nek százezres nagyságrendű kiadást okozva ezzel, majd kb. 3-4 nap után határozatban fenyegetnek meg minket, hogy vigyük onnan el a tulajdonunkat, már nem kell nekik, a lefoglalás „szükségtelen” már és ha nem visszük el, akkor ők bizony megsemmisítik a tagi nyilvántartást.

Mi történt ez alatt a pár nap alatt? Mire volt szükség az ezernél is több adatlap eredetben való lefoglalására és miért döntöttek ilyen gyorsan a visszaadásról.

Az nyilvánvaló, hogy a lefoglalás, és a házkutatás valójában annak a kormányzati pszichoterror-sorozatnak a része, amellyel a végrehajtó szerepét vállaló ügyészségi dolgozók továbbra is hozzák a kormányzattól az üzenetet, fogjuk be a szánkat, ne zavarjuk egyes őrült elmék szabadságharcos mutatványát, hanem tapsoljunk inkább.

Eddig rendjén is van. A szabadságharcosok ügyészei jönnek, kopogtatnak, fennhéjáznak, házkutatnak, gyanúsítanak, 20 perces időtávra szóló idézésékkel ugráltatják a munkájukat emiatt végezni nem tudó járőröket. Kezdje megszokni ez az ország, hogy itt szabadságharc folyik és nem illik akadékoskodni törvényességi, nemzetközi jogi és egyéb aggályokkal.

Mert mit is írnak elő azok a jogszabályok, amelyekhez Magyarország csatlakozott és a felülírásukhoz nem elég 227 + 36 fő szabadságharcos handabandázása, vagy ennek a szedett-vedett szabadcsapatnak a látóköre eddig nem terjedt ki a hazai jog szerint ma még garanciális védelmet jelentő rendelkezésnek a sárba tiprásának szükségességére?

„Garanciális jelentőségű szabály, hogy a kényszerintézkedésekről alapvetően a bíróság dönt. Kizárólagos bírósági hatáskörbe tartozik … a közjegyzői, vagy ügyvédi irodában …tartandó házkutatásról és az ennek során ott talált iratok lefoglalásáról való döntés.

Mi is ennek a garanciális védelemnek az indoka?

„Közjegyzői, vagy ügyvédi tevékenységgel összefüggő hivatásbeli titok minden olyan papíralapú vagy elektronikus adathordozón tárolt információ és adat, amely hivatásának gyakorlása kapcsán, azzal összefüggésben jutott a közjegyző, vagy ügyvéd tudomására, és amelyre nézve hivatásának szabályai folytán titoktartási kötelezettség terheli őt. …házkutatást csak bíróság …rendelhet el, amennyiben a házkutatás kifejezetten a közjegyzői, ügyvédi tevékenységgel összefüggő hivatali titok …megtalálását célozza. …nem önmagában a házkutatás helyszíne az, ami a szigorúbb garanciális szabályok alkalmazását vonja maga után, hanem az adott helyszínhez kötődő tevékenységgel összefüggő irat megtalálásának célja.”

Hoppá.

A Hszt. és a Polgári Perrendtartásról szóló törvények egyaránt megadják a szakszervezeteknek a bíróság, hatóság előtti képviselet jogát, amelyet a szabadságharcosok éppen most készülnek eltörölni, de bukta a kaposvári buzgómócsingoknak, hogy jelenleg még jogszerűen lát el a szakszervezet jogi képviseletet. Sőt. A szakszervezet olyan iratokat is kezel, amelyben tagok vagy a munkáltató által kirúgott egykori munkavállalók ellen folytatott büntetőeljárások iratai lelhetők fel.

A fenti törvényi indokolások alapján azokban az esetekben, amikor a kaposvári ügyészek a füttyszó után ellepték a TMRSZ központját és onnan törvénysértően különböző eljárások iratait megismerve kutakodtak, és iratokat lefoglaltak – ha azokat nem bíróság bírája rendelte el határozatban – azok a jog szerint törvénytelen módon beszerzett iratok. Hangsúlyozom, hogy a halaszthatatlan nyomozati cselekménynek történő minősítés nyilvánvalóan indokolhatatlan érv, ha azt vesszük alapul, hogy egy 2010-ben egyszer már lezárt vizsgálódást igyekeztek felmelegíteni a megfelelni akarásban görcsölő kaposvári nyomozó ügyészek.

Hab a tortán, hogy a Be. 153.§ (3) bekezdésének értelmében: „Az irat birtokosának kérésére a lefoglalt iratról részére hiteles másolatot kell kiadni.”

A lefoglalásnál részt vevő TMRSZ munkatárs folyamatosan kérte, hogy ne vigyék el ezeket a védett, különleges személyes adatokat tartalmazó nyilvántartásokat, mert azok a napi munkavégzéshez szükségesek, vagy ha el is akarják vinni, adjanak róla másolatot, erre a fülük botját sem mozdították az eljáró személyek.

„Nagy szívesen” megengedték, hogy a TMRSZ a lefoglalandó iratokról saját gépeivel, saját papírjával, saját tintájával másolatokat készíthessen. Tehát az a törvényi kötelezettség, miszerint a hatóságnak illetékmentes másolatot kellett volna kiadni a lefoglalt iratokról, a jogalkalmazó ügyészek szerint azt jelenti, hogy másoljon magának a TMRSZ munkavállalója ha akar és oldja meg ezt az egyébként az ő, az ügyész feladatköreként meghatározott kötelezettséget a TMRSZ munkavállalója az ő túlmunkát elrendelő döntése szerint és mint gúnyosan megjegyezte az illető „Majd lecsúsztathatják a túlórát”. Természetesen az illetéktörvény rendelkezésével (Itv. 57.§ (2) bek. e/ pont) ellentétesen a TMRSZ fizesse ki a felmerült költségeket és ellentételezze a munkatársak részére keletkezett túlórát.

Ez nem bűncselekmény az eljáró ügyészek részéről? Ez nem hivatali visszaélés? Akkor amikor a főtitkár autója üléshuzatának kopottságát vizsgáltatják aprólékosan szakértővel, akkor úri eleganciával dolgoztatnak túlórában TMRSZ alkalmazottakat olyan munkára igénybe véve, amelyet nekik kellene illetékmentesen elvégezniük? Hol élünk? Mi ez ami itt folyik? Importáljuk az ügyészeket a TMRSZ elleni eljárásra?

A 2000. évi LII. törvénnyel kihirdetett ILO egyezmény 3. cikkében foglalt tilalmat – mely szerint: „…a munkavállalók…szervezeteinek jogában áll… szervezetük irányításának, illetve tevékenységük megszervezése ….továbbá: „Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná – a kézivezérelt kaposvári ügyészség munkatársai és megbízó nagy ívben figyelmen kívül hagyják, ami már önmagában elfogadhatatlan egy önjelöltek szabadságharcától düledező társadalomban is.

Mi jön ezután? 2004-ben Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos az alábbi megállapításokat tette:

A “különleges adatok” közé tehát fel kellett venni a szakszervezeti tagságra vonatkozó adatot, azonban – tekintettel a magyar jogi szóhasználatra – a szakszervezeti tagság helyett az “érdek-képviseleti tagság” kifejezés került a törvénybe.

Az adatvédelmi törvény a különleges adatokat szigorúan védi, például azzal, hogy előírja: „különleges adat akkor kezelhető, ha … az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul”, vagy azt törvény meghatározott célra elrendeli.

…

A január elsejétől megváltozott jogszabály annyiban mindenképpen új helyzetet teremtett, hogy az érdekképviseleti tagságra vonatkozó adatokat tartalmazó – meghatározott céllal és adattartalommal elkészített – nyilatkozatokat kizárólag a bérszámfejtéssel foglalkozók kezelhetik (gyűjthetik, tárolhatják, használhatják fel, stb.), és nekik kell arról gondoskodniuk, hogy ezen adatokat mások (például a vezetők) ne ismerhessék meg.

Új helyzetet jelent továbbá az is, hogy az érdekképviseleti tisztségviselésre vonatkozó adatok kezeléséhez az érintetteknek kell írásbeli nyilatkozatot tenniük, tehát nem felel meg a törvényi követelményeknek, ha az érdekképviseleti szerv ad tájékoztatást a munkáltatónak (esetleg lista formájában) a tisztségviselőiről.

Az érdekképviseleti tisztségviselőkre utaló különleges adatok munkáltatók általi kezelésénél – amelyre a jogvédelem érvényesítése miatt van szükség – arra kell figyelmet fordítani, hogy:

az adatkezeléshez szükséges írásbeli hozzájárulási nyilatkozatok csak a legszükségesebb adatokat tartalmazzák;

az elengedhetetlenül szükséges adatok kezelésének menetéről, módjáról és felhasználhatóságáról (gyűjtéséről, tárolásáról, megismerhetőségéről, törléséről) a munkáltatók és az érdekképviseleti szervek írásban egyezzenek meg.

Adatvédelmi biztosként végezetül fontosnak tartom leszögezni, hogy a szóban forgó törvénymódosítással az adatalanyok védelme érdekében került az érdek-képviseleti tagságra vonatkozó szenzitív adatfajta a különleges védelmet élvező adatok közé az adatvédelmi törvénybe. Felhívom arra is az érintettek figyelmét, hogy a szigorúbb adatvédelmi követelmények mellé szigorúbb büntetőjogi védelem is tartozik: ha valaki különleges személyes adatra követ el visszaélést, akkor őt – ha egyéb feltételek is fennállnak – bűntett miatt akár három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja a bíróság.”

A fenti adatvédelmi biztos által közzétett állásfoglalás alapján egyértelműen megállapítható, hogy ebben az eljárásban valóban történt bűncselekmény, csak éppen nem a terhelt, hanem az eljárást folytatók követtek el nagyon súlyos jogsértést, mintegy 4701 rendbeli esetben.

Talán a fenti okfejtés magyarázat arra, hogy miért került sor villámgyorsan a lefoglalt adatlapok visszaadásáról szóló határozat meghozatalára. Még csak véletlenül sem bírálták el akként a panaszunkat, hogy bilincsben vinnék el a valódi felelősöket, akik hatásköri túllépéssel, túlmunka elrendeléssel okoznak folyamatosan kárt a rendőrség legnagyobb szakszervezetének. Még csak véletlenül sem készült el előbb a panaszt elbíráló határozat akként, hogy annak foganatosítására csak bíró, vagy nyomozási bíró által aláírt elrendelő határozat birtokában kerülhetett volna sor.

Minek is? A parancs kiadva: A TMRSZ-t annak vezetőjét vegzálni, akadályozni, besározni, ellehetetleníteni. Kiskorú gyermek, munkavállaló, tisztesség, becsület, gerinc nem számít. Előre az orbáni szabadságharc útján elvtársak! A nemzetközi helyzet fokozódik, a gaz imperialisták és a velük szövetkező államadósság meg az offshore lovagok hadteste le akarja győzni Magyarországot, de mi nem hagyjuk. Ezért most a szabadságharc első lépéseként kimegyünk a Felcsút-Videoton meccsre megvitatni a haditervet, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy legyen valamink, hogy érjünk is valamit, mint mondá azt Lázár fia János.

 

 

TMRSZ