Szám:Kü-II.-13/12-1/2011.

Hiv. szám: nincs
e-mail dr. Szebeni Andrea asszonytól

 

dr. Pintér Sándor Belügyminiszter Úrnak!

 

B U D A P E S T

 

 

Tisztelt Belügyminiszter Úr!

 

 

Munkatársaimmal tanulmányoztuk a BÉT kormányzati oldala részéről megküldött újbóli változatot a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény tervezetét (továbbiakban: tervezet), valamint – többek között – a Hszt. módosítását érintő norma tervezetét (továbbiakban: Hszt. tervezet, valamint az elhalálozásokról készített statisztikai kimutatásokat, amelyekkel kapcsolatban az alábbi észrevételt tesszük.

A tervezettel kapcsolatban:

Ügyrendi tekintetben aggályosnak tartjuk azt a ma már a BÉT kormányzati oldala szokásává vált látszatra törekvést, amely szerint az éppen megküldött tervezet fejlécén látható felirat szerint: „Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának”.

Álláspontunk szerint ez sem tartalmát, sem látszatát tekintve nem helytálló, hiszen a BÉT fóruma: „Belügyi Érdekegyeztető Tanács”, amelynek egyik szereplője – a 2010. augusztus 31-ém aláírt megállapodás szerint – az a Belügyminisztérium, amely a Kormányzat része. A Kormány képviseletében eljáró Belügyminisztérium, illetve belügyminiszter nyilvánvalóan tisztában van a kormány, illetve a kormányfő rendészeti koncepciójával, törekvésével és olyan tervezeteket tár a munkavállalói oldal elé, amely nem ellentétes a kormány törekvéseivel, a kormány rendészeti és egyéb pénzügyi tárgyú „átstruktúrálásával”, amelyet az előző kormány előszeretettel nevezett „reformnak”, a közvélemény pedig a mindenkori ellenzékkel egyetértve – és a valóságot helyesen értékelve – megszorításnak nevez.

A Belügyminisztérium látszat törekvése – amely szerint az éppen aktuális tervezet nem tükrözi a Kormány álláspontját – erre figyelemmel nem valós, ezért szükségtelennek és szokásához híven álságosnak tartjuk a látszatra való effajta törekvést.

Ebben az országban mindenki tisztában van azzal – mintegy köztudomású tényként és a politikai hatalmi tagozódás ismeretéből kiindulva -, hogy a Belügyminisztérium nem terjeszt(het) elő olyan tervezetet, amely nem a kormányfő, vagy szűk tanácsadói körének sok esetben illuzórikus, torz lelkületükből adódó elvárásait fogalmazná meg.

A Hszt. most megküldött tervezete is sok tekintetben teljességgel elrugaszkodik a valóságtól, a rendészeti alapismeretektől, a rendőri hivatás – az utcán szolgálatot teljesítő rendőröket értve ezalatt elsősorban – valós ismeretétől, és a sorokat értelmezve továbbra is kinyilvánítja, hogy a rendőri hivatást megveti, a rendőröket és egyéb korkedvezményre jogosító pályákat büntetendő személyekként, illetve halálra ítélt életpályákként kezeli. Úgy gondoljuk, hogy a tervezet készítői vagy soha nem voltak rendészeti pályán – utcai rendőri szolgálatot értve természetesen ezalatt – vagy már nagyon régen viselhettek az ünnepek és körbejutalmazásaik idején viselt ünnepi egyenruhát nem ide értve utcai mundért és erre figyelemmel elfelejtették, hogy ők egykor honnan indultak.

Sajnálatos, hogy a jelenlegi kormány és a kormánypárt prominens képviselői a kormány megalakulása óta kinyilvánítják a rend őrzői, a rend fenntartói elleni ellenérzéseiket, amelyet kommunikációjukban (Kádár-huszárok, élősködők, dolgozni nem akaró negyvenévesek, ürülékek, stb.) is kifejeznek és a törvénykezésében is érvényre juttatnak.

A rendészet, a rendőri pálya ellehetetlenítésére irányuló kormányzati és kormánypárti törekvések számunkra elfogadhatatlanok, és a látszólagos nehéz gazdasági helyzetre való hivatkozás, a takarékosság indoka mögé elbúvó hazug indokok mögött a valós indok a magyar honvédség elmúlt évekbeli szétverését követően a magyar szuverenitás a magyar nép védelmét ma még ellátni képes rendőrség teljes lezüllesztése, életpálya helyett halálpálya bevezetése. Ez a lezüllesztési folyamat köthető az előző kormányhoz is, de a végrehajtás ütemét és gátlástalanságát tekintve a jelenlegi kormány túltesz az előző kormány rendészeti ámokfutásán is.

Egy valódi szakszervezet ez ellen szót emel, érveket hoz fel és felhívja a közvélemény figyelmét arra a kártékony folyamatra, amely a rendőrök szolgálati törvényének folyamatos módosítása körében ettől a kormánytól és a jelenlegi kormánypárttól nem idegen és amelynek ki nem mondott, de nyilvánvaló célja, egy erős rendőrség helyett egy pénzbehajtóvá silányítandó fegyveres testület, amelynek kivételezett felső vezetőin kívül a végrehajtók megfélemlítése, megalázása, kisemmizése van napirenden.

A Fidesz kormányzat a rendet, az állampolgárok biztonsághoz fűződő alapjogát semmibe veszi akkor amikor a rend fenntartására hivatott rendőröket egzisztenciálisan és morálisan folyamatosan gúnyolja, megszégyeníti, szerzett jogaikból kiforgatja, padlásukat lesöpri.

Határozott véleményünk, a jelenlegi kormány is előkészíti azt a számára idealisztikus és elérendő célt, ahol a magyar rendőrség mind morális, mind fizikai értelemben nem tudja ellátni alapfeladatát, a magyar fiatalok nem jelentkezzenek rendőrnek, megnyitva a szabad utat olyan erőknek, amely a Magyar Állam leigázására, eltaposására törekszik. Az ugyanis tény, hogy a Fidesz kormányzat és az országgyűlési frakciója tagjai a rendszerben lévő rendőröket a testületből eltávozásra késztető törvénymódosításokon agyalnak folyamatosan.

Ennek világos előkészületei, lépcsőfokai látszanak a történések által. A kormány már a megalakulását követő első hetekben intézkedett a rendőrök újabb megalázásáról a passzív választójoguktól való megfosztással. A megbízhatósági ellenőrzés és a kifogástalan életvitel ellenőrzés lehetőségeinek totális kiterjesztése, amelynek során szándékos bűncselekmények elkövetésével „lehet ellenőrizni” a szolgálatban lévő rendőröket és a bűncselekményt elkövető „ellenőr” mindezt büntetlenül teheti, olyan rendszert hozott létre, amely a demokrácia és a jogállamiság jegyeit teljességgel nélkülözi.

Fentieken túlmenően az Alkotmány módosításával, amely visszamenőlegesen tenné lehetővé a már megszerzett nyugdíjjogosultság rekvirálását, továbbá a rendszerben már benne lévő hivatásosaknak az állammal kötött szerződését „egyoldalúan” módosítaná, elfogadhatatlan minden jóérzésű, minden tisztességes és hazája sorsáért aggódó magyar ember számára és teljességgel azonos az erkölcstelen banki szerződések egyoldalú módosításának meglévő lehetőségével.

A Hszt. jelenlegi tervezetéből kitűnően tovább folyik a rendőri hivatás megbecstelenítése a Fidesz kormányzat törekvései szerint, hiszen, most éppen az általunk soha el nem fogadott Alkotmánymódosítás (visszamenőleges jogalkotás) alapján kívánja a kormány rendőrök és szolgálati nyugdíjasok tízezreit az egzisztenciális létbizonytalanságba taszítani, kinyilvánítva azt, hogy a magyar rendőr, mint ha egy élősködő, kártékony eleme lenne a Magyar Állam testében. Ennek eszköze a most megküldött törvény-tervezete.

A Hszt. ezen koncepcióját, a rendőrellenes kormányzatnak a rendőri hivatás ma még meglévő vonzó elemeinek a kiüresítését elfogadhatatlannak tartjuk rendőrként is és hazája szuverenitásáért aggódó magyar hazafiként is. Sajnálatos, hogy a rendőrellenes kormányzat kézi vezérléssel irányított ügyészsége a rendőri hivatás presztízsének védelméért és a kollégák szerzett jogaiért valóban kiálló szakszervezetünket ellehetetleníteni kívánja, a szakszervezet tisztségviselőit vegzálják, illetve ha az érdek azt kívánja, akkor fizikailag is terrorizálják, blokád alá vonják, családtagjait, kiskorú gyermekeket sem kímélve, a jogszerűség látszatát keltve.

Mit is vár Belügyminiszter Úr a TMRSZ-től, amikor formálisan megküld a részünkre egy olyan tervezetet, amelynek eredőjével, az Alkotmány módosításával kapcsolatban hetekig tartó tüntetéseket szerveztünk a fővárosban és Hódmezővásárhelyen és egyértelműen kinyilvánítottuk, hogy a visszamenőleges jogalkotás, és a szerzett jogok egyoldalú módosítása jogállamban elfogadhatatlan?

Tartalmát tekintve a szerzett jog ilyen formájú elvétele semmiben nem különbözik a mohó és kapzsi, uzsoraszerződéseket kötő bankok egyoldalú szerződésmódosítási lehetőségétől, vagy ugyanolyan, mint amikor egy útonálló az áldozat elé állva „Pénzt, vagy életet!” felszólítással kényszeríti az áldozatot értékei átadására.

Tartalmát tekintve a kormány kirabolni kívánja a munkavállalókat, kirabolni kívánja a rendőröket, tűzoltókat, katonákat, ugyanúgy, ahogy pár hónapja kirabolta 3 millió magánnyugdíjpénztári tag egyéni megtakarítását és utána az öndicsérettől olvadozva jelentette be a miniszterelnök, hogy ebből a pénzből csökkenti a kormány az államadósságot. Ha ez így folytatódik a magyar munkavállalók anyagi helyzete semmivel nem lesz különb egy rezervátumba terelt és blokád alatt tartott nyomorgó népétől, saját megválasztott kormányának köszönhetően.

Az embereket nem kérdezik meg, értelmetlen, beteges téveszmétől hajtott célokra pazarolnak euró milliárdokat és mindezt próbálják elintézni formális, de szintén milliárdokba kerülő konzultációkkal, látszat-egyeztetésekkel, aki pedig ez ellen szót emel, azt besározni, bemocskolni, börtönbe zárni igyekeznek a hatalom fogdmegjei.

Talán nem fog meglepetést okozni sem Belügyminiszter Úr, sem a Kormány, sem közvélemény számára, ha leírjuk, hogy ezt a tervezetet ugyanúgy elfogadhatatlannak tartjuk, mint az összes olyan eddigi pazarló, értelmetlen és nemzetellenes kormányzati döntést, amely a Magyar Állam megroppantására irányul a Fidesz kormányzat és a Fidesz országgyűlési képviselői részéről.

Talán Belügyminiszter Úr is tisztában van azzal, hogy közérdekű adatkérésünkre – amelyben azt a kérdést tettük fel az Országgyűlés képviselőinek személyre szóló leveleinkben, hogy a magyar állampolgárság mellett rendelkeznek-e más állam állampolgárságával is – az országgyűlési képviselők alig több mint 3, azaz három százaléka válaszolt csupán érdemben.

Ezt a kérdést nem csupán azért tartottuk lényegesnek és a közvélemény számára megismerhetővé tenni, mert ezáltal a magyar választópolgárok előtt is ismertté válhatnának a magyar országgyűlésbe delegált képviselők magyaron túli más állampolgárságával kapcsolatos adatok is, hanem azért is, mert információink szerint számos képviselő anyagilag is érdekelt más állam állampolgárságának a megszerzésében. Példának okáért a 13/2002. (I. 31.) Korm. rendelet alapján más állam részére átadott védett személyes adatok alapján ezen más állam állampolgárságának a könnyített megszerzésével lehetőség nyílik ezen képviselők (és közvetlen hozzátartozóik előtt is!) a 67/2006. (III.27.) Korm. rendeletben (kárpótlási kormányrendelet) biztosított anyagi jellegű járandóságok kedvezmények (kárpótlás, életjáradék, stb.) élethosszig való megszerzésére. Ezek a járandóságok jelenleg is milliárdos nagyságrendű kárpótlás megfizetésével terhelik a magyar költségvetést, a magyar adózó állampolgárok terheit.

Ezen körülmény meglátásunk szerint összefügg azzal, hogy a kormány a rendőri hivatás, a rendészet területéről évről-évre milliárdokat von el azért, hogy más, általa fontosabbnak tartott célokra maradjon pénz. A fenti két kiadási terület alapján tehát nem elrugaszkodott feltételezés az – figyelemmel arra, hogy az országgyűlési képviselők 97%-a szemérmesen hallgat az esetlegesen más államnak tett hűségesküjéről -, hogy a más állam állampolgárságával járó anyagi kedvezmények – amelyek a magyar költségvetést terhelik „természetesen” – megőrzéséhez az anyagi fedezetet a nyugdíjrendszer, és a hivatásos pályát választók szolgálati nyugdíjának az „átstrukturálással” biztosítják.

A rendészeti hivatás ellehetetlenítése, a szolgálati nyugdíj megadóztatása, vagy/és járadékká silányítása ugyanis biztosítja – többek között – a képviselőknek járó anyagi kiváltságok biztosításán túlmenően például a más állam állampolgárságából fakadó anyagi előnyöket is. Ennek cáfolata lehetett volna, ha az országgyűlési képviselők pártállásra való tekintet nélkül megtisztelik a magyar választópolgárokat azzal, hogy hallgatásuk, vagy hamis adatszolgáltatásuk helyett nem csupán 4 évente 1 hónap terjedelemben igyekeznek őszinték, és polgárbarátok lenni, hanem akkor is amikor a választóik közérdekűnek minősülő személyes adataikra kérdeznek rá.

Úgy gondoljuk, hogy amíg a magyar országgyűlésben helyet foglaló képviselők a közérdekű adatok körébe tartozó más állam állampolgárságára vonatkozó adataikról hallgatnak, vagy eltagadják azt, addig ennek lényeges ráhatása lehet arra, hogy a például jellemzően csak magyar állampolgársággal rendelkező rendőrök szerzett jogait, járandóságait, a magyar államnak szerződésszerűen teljesítő szolgálati nyugdíjasok pénzeit a kormány és a kormánypárti képviselők szavazásaival elvonják. Ez nem csupán pénzügyi szempontú aggályokat (személyes érdekeltség), hanem nemzetbiztonsági aggályokat is felvet a Magyar Állam szuverenitásának a megőrzése, az ezeréves Magyar Állam megmaradásának esélyét, továbbélését illetően.

A tervezet rendelkezéseivel kapcsolatban:

A tervezetben szereplő „szolgálati járandóság”, mint a szolgálati nyugdíj helyébe lépő, nem nyugellátásnak minősülő, a jövőre nézve mind folyósítását, mind adóztatásának mértékét illetően bizonytalan tényező és jogintézmény, a TMRSZ számára elfogadhatatlan, az ezt lehetővé tevő és Lázár János és Balsai István Fidesz tagok és országgyűlési képviselők által beterjesztett és a Fidesz által megszavazott Alkotmánymódosítással egyetemben!

Kérjük Belügyminiszter Urat, hogy ha a jövőben bármilyen aspektusban „szolgálati járadékkal” kapcsolatos tervezet érkezik meg a TMRSZ-hez és valami ok folytán kimaradna a fenti tiltakozás a szolgálati nyugdíj megszüntetésével kapcsolatban, akkor ezen véleményt automatikusan szíveskedjenek figyelembe venni.

Tehát a TMRSZ nem fogadja el a szolgálati nyugdíj intézményének a visszamenőleges hatályú megszüntetését, annak lehetőségéről a tárgyalást csak az alkotmánymódosítás elfogadását követően hivatásos állományba kerültek esetén tartjuk lehetségesnek.

A tervezet 5.§-ában foglaltak erre figyelemmel teljességgel elfogadhatatlanok, a TMRSZ ragaszkodik a már szolgálati nyugdíjban részesülők, és a már hivatásos állományúak részére a szolgálati nyugállományba vonulás és szolgálati nyugdíjban részesülés lehetőségével.

Utalni szeretnénk arra a konstruktív TMRSZ javaslatra, amelyet a miniszterelnök részére 2011. június 6-án írásban is átadtunk, amely átmeneti jelleggel a szolgálati nyugdíjak megadóztatását (24 hónap) és annak egy idő után utalvány formájában történő visszatérítését biztosítaná. A kormány Új Széchenyi tervében foglaltak alapján vállalkozások ezrei részesülnek vissza nem térítendő támogatásban, amelynek egyfajta ellentételezése lenne a támogatottak részéről az utalványok elfogadásának kötelezettsége meghatározott értékhatárig.

A tervezet 12.§-a azt vetíti előre, hogy a szolgálati járandóság helyett a visszafoglalkoztatást választó személyek, illetve a rendszerben lévő azon hivatásosak, akik a jelenlegi rendszerben ma még szolgálati nyugdíjra jogosultak, hamarosan jelentős részük elveszíti a munkáját. Ez lehet átszervezés, lehet „átstruktúrálás”, vagy éppen a nehéz gazdasági helyzetre és a fokozódó nemzetközi helyzetre való hivatkozás okán felmentés bármilyen jogcímen. Ez esetben az egyébként ma még szolgálati nyugdíjra jogosult (25 éves elismert szolgálati viszonnyal rendelkező hivatásos, vagy visszavett állomány) nemhogy adóztatott szolgálati járadékot sem fog kapni, hanem helyette álláskeresési járadékot fog kapni, amely nagy valószínűséggel kevesebb lesz, mint akár a jelenlegi szabályok szerint számított szolgálati nyugdíj, akár a tervezett (adóztatott) szolgálati járadék. Ez a tervezet azt is mutatja, hogy a kormányzat az eddigi választási sikereit is hozó „növeljük a rendőrség létszámát több ezer fővel” című kommunikáció is a választók becsapását jelentő hamis ígéret. Ezzel ellentétben ugyanis a tervezet 12.§-a azt prognosztizálja, hogy leépítések lesznek a rendőrségnél. Ez elfogadhatatlan, a kormány ahelyett, hogy a rend, a rendészet és a rendőri hivatás erősítésére, megbecsültsége növelésére törekedne, ahelyett már előre tervezi az elbocsátásokat.

A tervezet 16.§-ában foglaltakkal kapcsolatban is már megfogalmaztuk az előző tervezettel kapcsolatos aggályunkat. A kormány arra törekszik, hogy a szerzett jogi természetű szolgálati nyugdíj helyébe lépő szolgálati járandóságot is véglegesen elrabolja a 25 éves szolgálati idővel rendelkező egykori rendőrtől, ha az arra jogosult hatóság határozata szerint „feketemunkát” végez. Ismételten hangsúlyozzuk azt a hamis kormánypropagandát, amely a munka tiszteletére épül, hiszen feketemunkás esetében sem arról beszélünk, hogy az érintett nem dolgozik, csak éppen a foglalkoztatási szabályok valós vagy vélt megsértése esetén kívánja a kormány büntetni azért az egykori rendőrét, az egykori(?) szolgálati nyugdíjast, szolgálati járadékost(?), mert munkát végez. Ismerve a kormányzatnak a közigazgatási szervek embertelenségre, pénzbehajtásra épülő koncepcióját (rendőrség, APEH, Munkaügyi- munkabiztonsági szervek, vámszervek, stb. esetében), várható, hogy ezek a szervek szüretelő, házépítő baráti társaságok, kalákák békés tevékenységét fogják zaklatni, ellenőrizni, hogy azon részt vesz-e egykori rendőr és ha igen máris készül a pénzbehajtásra épülő (sikerdíjas?) határozat, amely a szolgálati járadék végleges elvonásáról szól. A Fidesz mint kormánypárt és mint a választásokon részt vevő embereket becsapó párt ismételten tanúbizonyságát adja, hogy nem tiszteli sem az állam egykori, sem jelenlegi rendőreit, hivatásosait, azoktól szerzett jogukat szemérmetlenül és gátlástalanul elvonni, elrabolni kívánja a jogszerűség látszatára is alig ügyelve.

A Hszt. tervezett rendelkezéseivel (26. pont alattiak) kapcsolatban:

Hangsúlyozzuk, hogy az alábbi észrevételek hangoztatása mellett generálisan nem értünk egyet a rendőri életpálya felforgatásával, a rendőri hivatás és kedvezmények egyoldalú megszüntetésével, a kötelezettségek növelésével.

Feltéve, de meg nem engedve, hogy az elfogadhatatlan koncepciót vita alapnak lehet egyáltalán tekinteni, az alábbi kérdéskörök vonatkozásában konkrét észrevételeket teszünk.

A Hszt. tervezet 52.§-ában elfogadhatatlannak tartjuk a jelenlegi 25 éves szolgálati időt – mint bármilyen nyugellátásra, vagy hasonló jogi természetű kedvezményre jogosító időt – 30 évre felemelni. Ennek semmilyen indoka, alátámasztása nincs.

Mindenképpen indokolt lenne meghatározni azokat a rendőri beosztásokat, ahol a rendőr szervezete fizikailag, egészségügyileg, mentálisan sokkal jobban romlik. Nyilvánvaló, hogy egy fűtött, illetve légkondicionált irodában értékelő-elemző, irányító, sajtófigyelő, bérszámfejtő, személyzetis egészségügyi romlása jellemzően nem romlik olyan mértékben, mint egy szolgálatról szolgálatra közterületen ténykedő rendőré. Az egyes beosztások egészségromboló hatását eddig is kifejezték egyes pótlékok (jellemzően: közterületi, vagy a bűnügyi pótlék, de egyéb más pótlékok is), illetve a hatályos Hszt. 3.§ (3) bekezdése is felsorolja azokat a szakterületeket jellemzően, amelyek esetében indokolt különbséget tenni a közterületi (veszélyes, vagy életveszéllyel jellemzően bármikor előforduló körülmények) és az ún. „irodai” munkát végző hivatásosak között.

Javasoljuk, hogy a Belügyminisztérium vizsgálja felül ne csupán az eddig körvonalazódó és megvalósult rendőrgyűlölő Fidesz-kormányzati koncepciót, hanem tegyen különbséget a rendszerben még hivatásosként szolgálók között az utcai szolgálatot teljesítő állomány szerzett jogainak megőrzése és az irodai munkát végző munkavállalói kör között. Ez a koncepció lehet vitaalap, hiszen nyilvánvalóan egy például sajtónyilatkozatokat beosztása alapján tevő hivatásosra és egy utcai járőrszolgálatot végző rendőrre nem azonos terhelés hárul.

Az 55.§-ban említett (Hszt. 70/A.§ vonatkozásában) kifejtett „könnyített szolgálatot” a veszélyes rendőri tevékenységet végzők esetében javasolnánk a tervezet 52.§-a alá tartozónak minősíteni, azaz a jellemzően utcai szolgálatot teljesítők esetében 25 szolgálati év után ne „könnyített szolgálat”, hanem „nyugdíj előtti rendelkezési állomány” adódjon alternatív választási lehetőségként a munkavállaló döntése szerint.

A Hszt. tervezet 58.§-a szerint a „szenior állományba tartozó szolgálati beosztást nem lát el”. Ez a különleges foglalkoztatási állomány azonban a Hszt.-ben kerül megnevezésre, de az hiányzik a rendelkezések köréből, hogy a Hszt. az egyéb rendelkezések vonatkozásában (juttatások, járandóságok, kötelezettségek, terhek, stb.) milyen mértékben terjednek ki rájuk.

Például:

– büntetőjogi szempontból katona-e, vagy civil?
– ruhapénzre milyen mértékben jogosult?

– egyenruha, bevetési ruha, rangjelzés viselésére jogosult-e, ha nem tölt be szolgálati beosztást?
– miért terjed ki rá az NVSZ vizsgálódási, ellenőrzési (provokálási) lehetősége, ha nem lát el szolgálati beosztást, és nincs fegyverviselési joga sem?
– alkalmassági követelményeknek megfelelés egészségügyi, fizikai, pszichikai tekintetben?
– intézkedési jog fegyver nélkül?
– kiképzés?
– időszakos, alkalmassági vizsgálatok?

A 61.§ ugyan ad bizonyos felhatalmazásokat a miniszternek, de álláspontunk szerint törvényben lenne indokolt ezeket a fontos kérdéseket rendezni, amennyiben a kormány és a kormánypárt ezt a rossz, szakmailag és emberileg is indokolatlan elképzelést meg kívánja valósítani.

Azért is indokolt, mert a belügyminiszter részére nincs meghatározva rendeletalkotási határidő, így ezek a kérdések szabályozatlanságuk miatt végrehajthatatlanok lesznek a törvény hatályba lépését követően mindaddig, amíg a végrehajtás részletszabályai megalkotásra nem kerülnek. Ez esetben például nem lesz „munkaruhája” a szenior állományt választónak és azt sem lehet tudni, hogy kit lehet annak felvenni. Ez – feltéve de meg nem engedve, hogy bevezetésre. Elfogadásra kerül a rendőrgyűlölő Fidesz részéről – ezeknek a részletkérdéseknek az egyidejű szabályozási szükségességét indokolja.

Összességében a TMRSZ álláspontja, hogy a rendőri hivatás elleni gyűlölettől átitatott tervezet sem szakmailag, sem emberileg, sem pénzügyileg nem indokolható.
A kormány visszamenőleges jogalkotása, a szerzett jog tiszteletének teljes hiánya minősíti a koncepció kitervelőjét.

A tervezet a rendőri életpálya, hivatás ellehetetlenítésére irányul, mélységesen rendőr- és magyargyűlölő, hiszen a rendőrség, a rendőri hivatás megbecsülése egyet jelent a magyar állampolgárok rend iránti tiszteletével is.

Ez a tervezet teljességgel rossz, a szolgálati nyugdíj elvétele annak tükrében, hogy a kormány milyen kiadásokat tart támogatandónak (focistadionok, Új Széchenyi-Terv a baráti B-közép részére, tőzsdézés közpénzekkel, tőzsdei folyamatok manipulálására irányuló politikusi nyilatkozatok, több száz milliárdért részvények vásárlása, majd rövid időn belül eladása, pazarlás egyéb formái) veszélyezteti nem csupán a munkabékét, hanem a társadalmi békét is, az állampolgárnak az állammal való szerződését, amelynek során bizonyos alapjogai biztosítását az állam részére engedte át.

Az állam végrehajtó szerve, Orbán Viktor Fidesz-kormánya ezeket az alapszerződésbeli tételeket egyoldalúan kívánja felrúgni, emberek, jelenlegi rendőrök és egykori rendőrök, hivatásosak és családtagjaik megélhetését, biztonságát veszélyeztetve.

Fentiekre figyelemmel kérjük, követeljük a Kormány koncepcióját tükröző szakmailag, emberileg és pénzügyileg is indokolatlan ötletelés elvetését, a szerzett jogok tiszteletben tartását!

 

Létavértes, 2011. szeptember 13.

 

 

Szima Judit
TMRSZ főtitkár

 

 

Előzmény: Újabb tervezet a fiókból…